Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
maszek
internálás
Rákosi-korszak
'50-es évek
óvóhely
át- és kitelepítések

Interjú Lovkó Lászlóval

3465 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
Interjúalany neve: Lovkó László
Interjúalany lakhelye: Tornyiszentmiklós
Interjúalany született: Tornyiszentmiklós, 1942
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Felvétel helyszíne: Tornyiszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszámol édesapja második világháborús tragédiájáról (1:14), szegedi háborús élményeiről (5:26), Kodály Zoltán fogadásával kapcsolatos történetéről (12:48). Beszél arról, hogyan élte meg a Rákosi-rendszer időszakát (18:54), mesél Szeged háború utáni újjáépítéséről (20:48), nagybátyja családjának kitelepítéséről (23:42), az 1956-os szegedi eseményekről (25:19), arról, hogy miért nem engedélyezték, hogy belépjen a KISZ-be (27:53). Megemlíti az '50-es években uralkodó légkört (31:13), és a lakásuk fölött elszállásolt szovjet katonákkal kapcsolatos emlékeit (33:33), végül a pedagógusok '60-as évekbeli lehetőségeit (39:33).
Interjúalany: Györffy Imréné
Felvétel időpontja: 2011. január 04.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél Budapesten töltött gyermekkoráról, amikor a Klauzál téri edényüzlet kifutófiúja volt (0:12), majd arról miként vonult be katonának Erdélybe, majd Galíciába utászként (2:22). Szól arról, hogy alakulata feloszlása után dezertált és Budapestre ment, ahol elfogta a rendőrség, de aztán kibeszélte magát (8:10). Szól arról, hogyan került ismét a sereghez, és hogyan hátráltak Győrön át Ausztriába majd Bajorországba (14:55). Elmeséli, miként kerültek amerikai hadifogságba, ahol lették a fegyvert, majd a romeltakarításban kellett segédkezniük (23:20) . Később gyűjtőtáborba került, ahol nem őrizték őket különösebben (26:30), majd 1945 végén hazatért (28:25). Szól arról, miként tanúskodott egy háborús bűnökkel vádolt férfi perében (31:30), majd arról, hogyan helyezkedett el a háború utáni Magyarországon (32:25). Szól a MÁV alkalmazottjaként való munkájáról (34:30), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, illetve a munkájának sikereiről, kitüntetéseiről (34:30).
Interjúalany: LAKI LAJOS
Felvétel időpontja: 2011. január 21.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról, a Felvidék visszacsatolásáról, és azt azt kísérő örömünnepről (0:21). Szól arról, mit jelentett a felvidéki magyarság számára, mikor 1945-ben ismét visszakerültek Csehszlovákiához, és arról, hogy édesapja kihúzatta a nevét a szlovák iskolából, ami után megbélyegezték a családot (3:25). Részletesen leírja, hogyan telepítették ki apját és bátjyát, és hogyan próbálta megmenteni őket a községi orvos (5:55). Szól arról, hogy édesapja miként kerültek egyfajta modern "rabszolgavasárra", aminek révén egy cseh gazda birtokára kerültek ingyen dolgozni (10:15). Az interjúalany később felkereste a községi orvos családját (9:05). Szól arról, miként tartották a házukban házkutatást a csehszlovák hatóságok, és arra, hogyan kerültek Magyarországra (15:28). Rátér a Rákosi-rendszer értékelésére valamint az 1956-os forradalom eseményeire (22:30). Szól a Kádár-korszak lehallgatásairól, az egyházi szereplők megfigyeléséről (24:40), valamint arról, mit jelentett 1956 Győrben és a határsávban (26:05). Rátér a békepapság értékelésére, az egyház fennmaradásának kompromisszumára (29:30). Szól arról, hogyan szervezett szülőfaluja megemlékező rendezvényt a kitelepítések emlékére, és arról, hogy ő derítette fel az összes ottani család mai lakhelyét (32:05). Végül arról szól, hogyan fogadták a felvidéki kitelepítetteket Csobánkán (34:15), majd arról, hogy őt is majdnem börtönbe csukták az 1956 utáni megtorlások során (36:50).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2011. január 26.