Interjú

Gyűjteményhez ad
kulák
osztályharc
svábok
'50-es évek
'40-es évek

Fischer Frigyesné

2836 megtekintés

Hossz: 00:21:00
Témakörök: Át- és kitelepítések
Leírás: Röviden elmeséli életét, majd a második világháború alatti emlékeit idézi fel (2’). Ezt követően a háború utáni meghurcoltatásukról beszél (3’). Kitér a szülőfalujukban zajlott kitelepítésre (5’), a kitelepítés utáni újrakezdésre. Ezt követően személyes sorsának megpróbáltatásairól (7’), a megpróbáltatások hatásairól (9’) beszélt. Utána iskoláztatása (14’), felnőtt évei (15’), a szokások, identitás megőrzése került szóba (17’) 0:00 családi háttér, gyermekkor; a szüleit kuláknak nyilvánították 1:58 a háború idején gyermek volt, édesapját elvitték katonának, és csak 1948-ban tért haza; édesanyja pedig osztályidegen és kulák lett az új rendszerben 7:37 a háború után a származása miatt nem tanulhatott volna tovább, de egyházi iskolában végül sikerült továbbtanulnia 9:26 a málenkij robotból több nő nem tért haza, akik kisgyermekesek voltak 13:46 a debreceni évek kezdetén nem volt könnyű, hiszen faluról költözött a városba, nem tudott gyakran hazautazni 15:27 a német óvodát a helyi párttitkár ellenezte, ezért fel is jelentette őt annak megszervezésekor 17:33 a kulturális szokásokat falun könnyen meg tudták őrizni a kommunista időkben is, bár egy időben büntették a német nyelvhasználatot, körmöst kaptak érte a gyerekeket
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Fill Éva
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Ófalu, 1940
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2010. november 10.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
A Gömör megyei (Felvidék) születésű riportalany beszél családjáról, neveltetéséről, a magyar identitás megőrzéséről. (-5:30) Kitér a losonci gimnázium egy osztályának katonai szolgálatára 1944-ben. (-7.23) Elmondja, hogyan élte át felvidéki szülőfaluja a román megszállást 1944 végén. (-9:51) Felidéz a korban ismert néhány dalt, verset. (-11:21) Beszél a magyar rendezvényekről 1945-ig. (-13:10) Elmondja, hogyan indult meg az oktatás a háború után. (-14:12) Rátér a cseh területekre történő kitelepítésre. (-16:37) Beszél a szülőföldjén élő magyarok életéről, összetartozásáról (könyvek, mise) (-20:00) és a reszlovakizációról (-21:48). Beszél részvételéről a háború utáni cserekereskedelemben és a szlovák-magyar viszonyról szülőfalujában. (-26.20) Kitér a továbbtanulás nehézségeire. (-27.37) Végül beszél a család anyagi veszteségeiről, amit a ki-/áttelepítés miatt szenvedtek el. (-31:50)
Interjúalany: Szókisboris Béla
Felvétel időpontja: 2011. március 21.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:34), második világháborús emlékeiről, a szovjet megszállásról (7:12), majd rátér a kitelepítésük körülményeire (15:25). Beszámol arról, hogyan próbálták elkerülni, hogy kuláknak nyilvánítsák őket (18:11), majd visszatér arra az éjszakára, amikor elvitték őket az ávósok (20:10). Részletezi a táborbeli élményeit, beszél a lakhelyről, munkáról, barátságról, udvarlásról, ünnepekről (25:00), az őrök viselkedéséről (32:05), az étkezésről és a fizetésről (34:21), végül pedig a szabadulásról (36:18) és későbbi életéről (39:23).
Interjúalany: Jakab Ernő
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:50:00
0:00 családi háttér, gyerekkor 1:58 1942-ben a piarista gimnáziumba kerül be, akkor kerül először huzamosabb ideig távol a családjától 3:10 a háború idején októberben hazaküldik a diákokat, áprilisban kezdhették újra 4:48 1948-ban államosítják a piarista gimnáziumot, 1950-ben a szerzetesi közösséget bevagonírozzák, és elviszik őket 8:18 1950-ben, az érettségi után két héttel ávósok és rendőrök érkeztek éjjel fél háromkor, elhívják az édesapját, akivel közlik, hogy el kell hagyniuk a családi házat, bevagonírozták őket, és elviszik a családot a Hortobágyra 13:43 lovas szekereket rendeltek az utolsó állomásra, akik beszállították őket egy kúriához, amelynek a melléképületében helyezték el őket, egy birkahodályban, ahonnan előzetesen a birkatrágyát ki kellett hordani 16:24 ősszel egy másik táborba helyezik őket, egy lápos terület közelébe, a higiéniai körülmények rettenetesek voltak ott is 18:42 télen egy építőbrigádba kerül, és egy dohánypajtában vészelte át a család a hideg időt 23:50 a kőműves szakmát folyamatosan kitanulja a brigádnál 27:58 egy alkalommal a nádat szálanként hordatják vissza a nőkkel oda, ahonnan elvitték 30:54 eleinte nem hitték el, hogy felszámolják a táborokat, Nagy Imre beszéde reményt adott, de nagyon lassan folyt a táborok felszámolása, ők októberben szabadulnak 32:43 kőművesként akart elhelyezkedni, de nem volt hozzá papírja, végül segédkönyvelőként alkalmazzák 35:21 1956-ban haza akart menni, de nem volt vasút, inkább meghúzta magát, két alkalommal is fiatalok akarták fegyverrel bántalmazni 38:42 hortobágyi múltja miatt nem akarták felvenni más állásra, de sikerült szereznie a szülőfaluja tanácselnökétől rehabilitációs papírt, így végül a nemzeti bankhoz kerül 45:12 utóbb a kanizsai bútorgyárnál dolgozott
Interjúalany: Takács János
Felvétel időpontja: 2011. január 31.