Az interjúalany 1939-ben született Novajidrányban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 1973-ban került igazgatóhelyettes tanárként a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumba. Beszél a '70-es években itt folyó képzésekről, tanárkollégákról. (04:20) 1983-ban vezették be a történelem tagozatot, részletesen beszél ennek létrehozásáról, működéséről. Vélménye szerint a politika nem szólt bele túlzottan az oktatásba, csak a 12-es történelemanyagban volt jelen. (07:10) Elmondja, milyen feladatai voltak az igazgatóhelyettesnek a Kádár-korszakban, milyen változások voltak a rendszerváltoztatáskor. (12:32) Beszél az iskola felújításairól és történetéről. (18:46) Véleménye szerint nincs nagy különbség a '70-es évekbeli és a mostani diákok között. A gimnázium mindig számos kitűnő diákot nevelt ki, ez főleg a tanárok érdeme. A mostani pedagógusok többsége is ebben a gimnáziumban érettségizett, tartják, ápolják az intézet hagyományait. (24:46) Beszél az évek során kialakult hagyományokról, kulturális rendezvényekről. (32:20) Az iskola 2011-ben ünnepli alapításának 100. évfordulóját, jelenleg ennek megünneplésére készülnek. A 100 év alatt átörökítették a város és az időközben bezárt iskolák hagyományait, értékeit. (36:12)

Az interjúalany beszél arról, hogy milyen volt a két világháború közötti időszak Magyarországon, különös hangsúllyal Bethlen István és Klebelsberg Kuno tevékenységére. Elmeséli, hogy hogyan érte el őket a háború Debrecenben, és hogyan menekültek egyre nyugatabbra, egészen Németországig a front elől. Szól az amerikai katonák Németországba való bevonulásáról is. 0:5--származása, családja; 1:37--emlékei a debreceni bombázásokról; 2:7--milyen volt a két világháború közötti helyzet, Bethlen István és Klebelsberg Kuno tevékenysége, hogyan kezd készülni az ország a háborúra; 11:51--hogyan védekeztek a légitámadások ellen és hogyan zajlottak a debreceni bombázások; 16:33--hogyan menekültek el Debrecenből Zircre, majd onnan Bakonybélbe; 20:27--hogyan kerültek át Balatonboglárra, majd innen Veszprémen keresztül Kőszegre; 25:0--hogyan találtak munkát Kőszegen; 27:10--miért menekültek el Debrecenből, milyenek voltak a német katonák; 32:44--hogyan menekültek el Kőszegről Ausztriába, majd innen Bajorországba; 37:15--milyen emlékei vannak az amerikaiak bevonulásáról

Az interjúalany beszél arról, miként harcolt apja az I. világháborúban, s kényszerítették a Kommün katonái közé (02:00), majd rátér a két világháború közötti évek iskolarendszerének bemutatására (03:45). Saját taníttatásáról, a leventemozgalomról és a hittan oktatásáról is beszél (7:35). II. világháborús emlékeit hosszan feleleveníti, így a német hadseregnek végzett munkálatait (15:26) és a Magyarország szovjet megszállásáról való emlékeit (19:26). Szól továbbá az egyházi iskolák államosításáról (30:24), a mezőgazdaság átalakításáról (32:23), az 1956-os forradalomról (35:50). Végül a Kádár-korszakot (36:00) és a rendszerváltoztatást elemzi (38:42).