Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan érinti a családját egy az apja által írt, 1956-ról szóló cikk, mesél iskolás éveiről, elmondja, hogy miért tanácsolták el az középiskolából és hogyan lett belőle zenész. 0:5--születés, család, szülei, édesapja hadifogsága; 3:15--milyen problémái voltak az édesapjának 1956 után; 6:15--hogyan éltek a Kádár-rendszerben, mik voltak a korszak előnyei és hátrányai, milyen termékek voltak a boltban, üdülési lehetőségek a korszakban; 14:40--hogyan érinti a családját 1956; 19:1--általános iskolás élményei; 22:38--mi történt vele az álalános iskola elvégzése után, középiskolai évei, hogyan kerül kapcsolatba a zenével, miért rúgták ki az iskolából; 30:30--zenélés és előadőművészet a Kádár-korszakban

Az interjúalany 1955-ben született Budapesten, református családban. Apja lelkész volt, a politika megpróbálta félreállítani, 1956 után áthelyezték egy kis bükki faluba. (03:22) 1966-ban tért vissza a család Budapestre, az édesapa a zsinati levéltárban kapott állást. Az interjúalany beszél fiatalkori élményeiről. Már a '60-as, '70-es években megérintette a "Nyugat". A Bibliákat is nyugatról csempészték. (09:38) Beszél Martin Luther King özvegyének magyarországi látogatásáról. (12:10) Az interjúalanyt megpróbálták beszervezni ügynöknek. Teológián tanult, amikor egy államvédelmi tiszt letartóztatással fenyegette abban az esetben, ha nem működik együtt. Úgy sikerült kivonnia magát a "feladat" alól, hogy a személyes megbeszélésre magával vitte terhes feleségét, a tiszt pedig nem akart tanúkat. (25:06) Az interjúalany vidéken református ifjúsági mozgalmat indított. Részletesen beszél ennek működéséről. (28:14) A rendszerváltoztatást összességében pozitívan szemléli, de véleménye szerint sok volt a negatív hatás is. (29:34)

Az interjúalany röviden áttekinti családja történetét, kitérve az ötvenes évekre és a hitéletre is (0:17). Rátér gyermekkorára, a mezőgazdasági munkákra (7:50). Szól arról, hogy fiatalon hogyan kedvelte meg a kézimunkázást, hogyan járt kézimunka-szakkörbe (10:50, 23:55). Feleleveníti a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, az óvóhelyre menekülést, valamint a román és orosz katonákkal való kapcsolatot (17:10). Röviden kitér a helyi zsidó és magyar közösségek együttélésére (20:33). Beszél a régi szórakozási lehetőségekről, és arról, hogyan dobtak ki egy bálról orosz katonákat a helyi fiatalok, mikor azok erőszakoskodni kezdtek (22:03). Értékeli a régi és mai vallási életet, leírva az Úrnapi körmenet helyi szokásait (24:24).