Interjú
Gyűjteményhez ad
Az utolsó szegedi mozi
3120 megtekintés
Hossz: 00:21:31
Leírás:
Az interjúalany a szegedi mozi múltjáról és jelenéről beszél.
0:15--a szegedi mozi megalapítása;
4:42--a mozi termeinek felosztása, ezek népszerűsége;
6:15--mozi és iskola;
7:30--átalakítások az 1970-es években, a kávézó kilakítása;
8:50--a mozi tulajdonosi szerkezetének átalakulása;
9:10--terveik egy múzeum létrehozásáról;
10:25--a videókölcsönző;
11:17--a látogatói kör változása;
13:55--egyéb szolgáltatásaik, hogyan tervezik meg a moziműsort, milyen filmeket vetítenek;
18:59--milyen filmeket szeret;
19:33--emlékei Petróczy Sándorról
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Szabó Éva
Interjúalany lakhelye:
Szeged
Interjúalany született:
Szeged,
1966
Interjúalany foglalkozása:
marketing- és művészeti vezető
Felvétel időpontja:
2011. június 28.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó
Kapcsolódó interjúk
Az 1956-os forradalom sodrában
Hossz: 00:25:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a háború utáni szegénységről, és férje összetűzéseiről a Rákosi-rendszerrel (0:22, 3:55). Szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (2:30) és arról, hogy a férje disszidált novemberben, majd ő is követte januárban (7:05). Elmeséli, hogy miként találkozott férjével Ausztriában, és hogy miként akarták kitoloncolni őt az osztrák hatóságok azért, mert a papírjaiban szerepelt a Belügyminisztérium neve, mert annak óvodájában dolgozott korábban(11:35). Szól arról, hogy továbbköltöztek Németországba, ahol új életet kezdtek és keményen dolgoztak (16:52). Elméli lánya születését, valamint azt, hogy miként sikerült kihozniuk magukhoz a budapesten maradt fiukat 1962-ben (19:50). Végül elmeséli, milyen nyelvi és egyéb nehézségekkel kellett szembenézniük a következő időszakban (22:35).
Interjúalany: Horváth Aranka
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Egyik kézzel segítettek, a másikkal elvettek
Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről (0:11), életviszonyaikról, a kuláküldözésről és az oktatás helyzetéről az ötvenes években (3:26), a téeszesítésről (17:38), a Kádár-rendszer hétköznapjairól, valamint a rendszerváltoztatás hatásairól (28:58).
Interjúalany: Almási Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. november 30.
Nagy József visszaemlékezései
Hossz: 00:26:00
Az interjúalany 1929-ben született Túronyban (Baranya megye). Elmondja emlékeit az '50-es évekből. 1950-ben áttelepítették családjával együtt a Hortobágyra, Rejatanyára. Három mázsa holmin kívül semmit nem vihettek magukkal. (07:44) Részletesen elmondja, hogy milyen körülmények fogadták őket a tanyán. Barakkokkban, szalmán aludtak, rendőrök őrizték őket. (11:00) Mindenkinek dolgoznia kellett, kivéve, akiket az orvos munkaképtelennek nyilvánított. Részletesen beszél az itt végzett munkákról, mindennapi életről, az őrökkel fenntartott kapcsolatról. (18:52) Nagy Imre rendelete után oszlatták fel a hortobágyi táborokat. (22:00) Az interjúalanyt hazatérése után még behívták sorkatonai szolgálatra is. (23:04) 1957 januárjában átszökött Jugoszláviába, ahonnan előbb Olaszországba, majd 1959-ben az Egyesült Államokba emigrált. Munkát vállalt, megismerkedett jelenlegi feleségével. Jól élt az USA-ban, többször haza tudott jönni. Összesen körülbelül 40 évet töltött Amerikában. (26:52)
Interjúalany: Nagy József
Felvétel időpontja: 2011. április 07.
