Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
maszek
egyház
katonaság
kisdobos
Néphadsereg
úttörőmozgalom
Kultúra
Don-kanyar

A Kádár korszak gyermeke voltam

3442 megtekintés

Hossz: 00:52:16
Témakörök: KISZ, kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany mesél diákéveiről, az úttörőmozgalomban, illetve az úttörőtáborokban szerzett élményeiről. Beszél a makói Medicorban esztergályosként töltött éveiről, a Medicor Klub megalapításáról, illetve a makói úttörőházban végzett tevékenységéről. Elmondja, hogy a rendszerváltoztatás idején hogyan vett részt a helyi KISZ lebontásában, és mihez kezdett ezt követően. 0:9--születése, szülei, gyermekkor, az úttörőmozgalomról és úttörőtáborokról őrzött emlékei; 3:43--az 1970-es árvíz; 4:35--nagyapja II. világháborús katonai szolgálata; 5:35--családja vallásossága; 6:25--hogyan jutottak le úttörőként a Balatonra; 8:2--örsvezetői tevékenysége, milyen örsi programok és tisztségek voltak; 9:29--a háztájizás, maszekolás, fusizás, milyen munkákat végzett gyermekként; 11:30--hova került az általános iskola után, milyen szakmákat tanult, hogyan került kapcsolatba a fotózással; 16:53--munkája esztergályosként, tevékenysége a gyári KISZ klubban; 25:41--munkája a makói úttörőházban; 29:27--a Medicor Klub megalapítása és működése; 37:27--katonaság; 39:13--a Makói Videóművészet Műhely megalapítása; 39:50--hogyan alakult az élete a rendszerváltoztatást megelőző időszakban; 45:16--látogatása Nyugat-Berlinbe; 48:57--hogyan lett KISZ-bizottsági elnök, részvétele a helyi KISZ lebontásában; 50:32--mit csinál manapság
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Czibolya Kálmán
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Makó, 1959
Interjúalany foglalkozása: művészeti vezető
Felvétel időpontja: 2011. április 11.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:57:00
A riportalany debreceni kereskedőcsalád leszármazottja, akinek családja 1944-ben költözött át Pécsre. Szól arról, hogy édesapja három évig volt hadifogságban (3:00-ig). Elmeséli, hogy a háború után Pécs csaknem összes általános iskolájában tanult (7:18-ig). Meghatározó élmény volt számára, hogy iskolás korában több pécsi képzőművész tanította (10:53-ig). Mesél katonai szolgálatáról, elmondja, hogy katonaévei alatt lehetősége volt képzőművészettel foglalkoznia (17:32-ig). A pécsi Művészeti Szakközépiskolába Bizse János hívta tanítani 1962-ben. Elmondja, hogy milyen okai voltak az iskola létrehozásának (21:18-ig). Felidézi milyen volt a helyi képzőművészeti élet az 1960-as években, milyen lehetőségei voltak a kor alkotóinak (25:18-ig). Beszél a korszak morális problémáiról (35:50-ig). Szól a Pécsett kibontakozó szellemi pezsgésről. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színházban Németh Antal és Eck Imre irányításával megvalósult törekvésekről beszél (39:38-ig), majd szól a Bóbita Bábszínház jelentőségéről (44:11-ig). Mesél a Bécsy Tamás vezetésével meginduló amatőr színházi életről (45:48-ig). Elmondja, hogy a helyi politikai elit támogatta a művészek törekvéseit, mert büszke volt ezekre (52:02-ig). Végezetül szól a Villányi Művésztelep megalakulásáról (56:50-ig).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. április 08.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél szüleiről, nagyszüleiről (1:05), arról, hogy nagyapja részt vett az első világháborúban, édesapját viszont nem vitték el a második világháborúban (3:32), a második világháború utáni éltről, apja B-listázásáról (5:33), tanulmányairól és a tanításról (6:41), Pécs kulturális életéről és képzőművészeti pályafutásáról (15:47), a rendszerváltoztatásról (21:28).
Interjúalany: Dr. Pandur József
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:39:00
00:00 A család rövid bemutatása 01:16 Tanulmányok 02:12 Az édesapa bemutatása 04:11 Polgári életforma 05:15 a balatonfűzfői gyár jellemzése a II. világháború idején, majd az internált édesapa sorsa 14:51 A Pápai Református Kollégium mindennapjairól 20:06 Érettségi utáni tanulmányok, osztályidegenség 24:18 1956-os élmények 28:17 Az Operaháznál töltött időkről, az aczéli kultúrpolitikáról 32:01 A vitorlázó olimpiai kerettagságról
Interjúalany: Somody György
Felvétel időpontja: 2011. május 05.