Az interjúalany beszél arról, hogy testnevelés tanár akart lenni, de szívpanaszai miatt inkább gyógyszerész lett és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait. Szól apósa patikájának államosításáról, arról, hogy egy rosszindulatú ember döntése nyomán csak úgy maradhatott együtt patikus férjével, hogy nagyon lepusztult körülmények közé kerültek Tabra, egy patikába. Később egyre javultak életkörülményeik Kaposvárott, Komlón és Pécsett. Szól családalapításáról, első gyermeke születéséről. Beszél arról, hogy először egy apáca segített neki a gyereknevelésben, majd az szerelmes lett és Jugoszláviába ment, így az édesanyjára kellett támaszkodnia. Összehasonlítja az államosítás előtti és utáni életkörülményeket, majd szól a kárpótlás lassúságáról és megalázó jellegéről. Végül a patikus szakma régi és mostani gyakorlatát hasonlítja össze. 00:00-06:00 Tanulmányok, Siófok, Tab, Kaposvár 06:01-12:00 Munkahelyek Komlón és Pécsett 12:01-14:10 Államosítás előtti és utáni élet 14:11-16:22 Pereskedés, kaposvári kórházakban való munka 16:23-18:18 Kárpótlás, ellenőrzések 18:19-20:19 Tapasztalatok, emberismeret

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja csendőr volt, édesanyja háztartásbeli, emiatt nem engedték felvenni 3:43 a téeszesítés idején még gyerek volt, elvették a szülei földjét, de később már lehetőséget nyújtottak a TSZ-ek 6:54 a bátyja katona volt 1956-ban, a géppuskákat hazahozta a forradalom bukása után 8:33 a szórakozási lehetőségeket jelentették a színjátszó körök a diákok számára, továbbá a kultúrházban voltak bálok 13:44 a KISZ-nek is a tagja lett, mert ott nem kérdezték a származását, aztána bálokat idézi fel 20:15 az egyházi elnyomást nem érezte, de pl. a pedagógusok gyermekei nem mehettek templomba 25:10 felidézi a kötelező május elsejei felvonulásokat 27:50 külföldre el tudtak utazni, az első autójukkal mentek 29:47 a rendszerváltoztatásnak örültek, de az elvárásokkal szemben nem minden úgy alakult, ahogy azt elképzelték

Az interjúalany mesél családja II. világháborút követő, Szlovákiából Magyarországba történő kitelepítéséről, a kuláksorsról, katonaemlékeiről, és a szocialista mindennapokról 0:9--születése, gyermekkora, családja, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 2:10--a téeszesítés, milyen szórakozási, kulturálódási lehetőségek voltak a faluban; 3:15--emlékei az 1956-os forradalomról, a szovjet katonák megjelenéséről a faluljukban; 4:44--hogyan hatott a családja sorsára kulák származása; 5.55--hogyan kerültek fel feleségével a városba tanárként; 6:39--emlélkei az 1950-es évekről, milyen volt az élelmiszerellátás falun; 7:55--emlékei az 1956-os eseményekről; 9:35--a forradalmat követő megtorlásról őrzött emlékei, a téeszesítés, milyen volt az élet az 1960-as években, milyen szórakozási lehetőségek voltak a falujukban; 13:30--a tanári állás jelentősége a Kádár-korszakban; 14:13--hogyan telepítették át a családját Szlovákiából Magyarországra és hogyan fogadták őket az itt lakók; 21:0--katonasága, milyen indokkal nem engedik ki külföldre; 28:20--véleménye a szocialista rendszerről; 29:0--hogyan dolgoztak diákként Berlinben és ittnon, első találkozása a Coca-Colával és egyéb nyugati termékekkel