Interjú

Gyűjteményhez ad
kommunista diktatúra
holokauszt
Horthy Miklós

Virágh Ferenc életútja

2862 megtekintés

Hossz: 00:25:00
Leírás: Az interjúalany mesél a II. világháborút megelőző visszacsatolásokról, az orosz megszállásról és arról, hogy a forradalom után hogyan éled újra az élet. 0:18--születés, család, szülők, hogyan érintik őket a területelcsatolások az I. világháború után 2:25--visszacsatolások a II. világháború alatt, hogyan történt a területátadás Kassán, hogyan mond itt ezután Horthy beszédet 4:50--hogyan kap a visszacsatolás után Magyarországon munkahelyet 5:50--a zsidók deportálása, a helyi gettó 8:38--a megszállás hogyan történt a környéken, az oroszok beérkezése és az ezt megelőző harcok Jánoshalmán 12:58--hogyan indítják meg az életet a megszállás után, hogyan indítja meg a helyi kommunista pártot 17:30--milyen állásokat kap a Rákosi-rendszer alatt, hogyan éli meg az 1956-os forradalmat, mi történik vele utána, milyen volt a munkahelyzet akkoriban, mi változik azóta 22:53--a rendszerváltoztatás hatása az életére
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Virágh Ferenc
Interjúalany lakhelye: Jánoshalma
Interjúalany született: Nagykapos, 1918
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Felvétel helyszíne: Jánoshalma

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Címszavak: Német eredetű család Sopronba kerülése (dédszülők, 1859),(1-3 perc) I.világháború (nagyapa katona volt),(3-5 perc) II. világháború (apa katona volt, rablóakciók), (5-8 perc) Államosítás,(8-9 perc) Egyéb származás, Vallás (az anyát kitiltották Sopronból), Hangszerek, zeneiskola, énekkar, zenekarok,(12-13 perc) Kisdobos, úttörő (úttörőzenekar, Sógor Ferenc), Szakmaválasztás (külföld), 1956 – Ausztria (disszidálás), 1960 – külföldi nyaralás, nyilatkozattétel, Csehszlovák kitelepítés, Vállalkozóvá válás, megrendelők, Rendszerváltoztatás hatása a munkára, Munkavégzés, -folyamatok, Katonaság (2 év, katonazenekarok, laktanyafogság, katonai bajnokság, útépítés), (27-32 perc) Kitelepítés (visszacsatolt terület, anyát nem, nagyapát kitelepítették), oroszok bejövetele (1945 ápr. 01) ,temetés. (32-37 perc)
Interjúalany: Riedl Ervin
Felvétel időpontja: 2010. november 19.

Hossz: 00:26:00
00.05 - Szülők, iskola 05:32 - Katonaság, kopaszra nyírások 08:52 - 1956-os forradalom 09:52 - November 4., leszerelés, esküvő kijárási tilalom alatt 13:10 - Munka 14:52 - Életkörülmények 19:50 - Üveges 23:06 - Rákosi-korszak, a makói kereskedők, így édesapja börtönbe zárása 25:12 - Rendszerváltoztatás, az oroszok távozása pozitív, a munkanélküliség és a KMK-rendszer megszűnése negatív hatású volt
Interjúalany: Kardos Zoltán István
Felvétel időpontja: 2011. április 13.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).
Interjúalany: Kiss Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. június 08.