Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
úttörőmozgalom
Rákosi-korszak
iskolák államosítása
óvóhely
II. világháború
éhezés
holokauszt

Egy örökifjú pedagógus

2716 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás, arról beszél, hogy hogyan került a tanári pályára, milyen iskolákat járt, az utolsó évben végzett, amikor egyházi iskolában lehetett, az iskolai évekről mesél 7:10 a háborús évekről mesél, Budapesten élte át az ostromot, találkozik a román és az orosz katonákkal, a háború után éhínség volt a városban 13:48 a pincében a háznak a lakói voltak rajtuk kívül, a pincebeli életre emlékezik vissza 16:21 zsidó családokat is bújtattak a pincékben 20:05 a háború után kötelező volt a közmunka, a hadifoglyokat igazoltató bizottságok elé kerültek, mindenkinek igazolnia kellett a múltját, és a származását 23:05 a közvetlen környezetében lévő zsidó családok bevagonírozására emlékezik vissza 25:22 az orosz és a román hadsereg összeszedte a férfiakat, és kivitték Oroszországba, a bevonuló katonákkal szemben nem volt félelemérzete, mentesek voltak a mindennapi zaklatástól 27:55 a pincében elsősorban a bezártság, és a mindennapi élet hiánya okozta a legnagyobb gondot, 1945 áprilisától tudott iskolába járni ismét, szeptemberben tudott ismét Budapesten iskolába járni 34:35 a tanítóképző elvégzése után Pesten, majd férjhezmenetele után Békéscsabán helyezkedett el, és az ottani gyár napközijét vezette, később pedig Szolnokon tanított, ekkor szerzi meg a tanári diplomáját is 36:00 volt egy úttörőcsapatnak a vezetője is, sok helyen jártak az országban 39:10 1976-tól az Országos Pedagógiai Intézetben dolgozott húsz éven keresztül
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szulimán Istvánné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1928
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. január 07.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:21:00
Az interjúalany 1951-ben született Debrecenben, azóta is itt él. Beszél családjáról, gyermekkoráról. (04:06) Az egész családja vallásos volt, természetes volt számára, hogy a katolikus hit a mindennapi élet része. Előbb tudta a mise latin szövegét, minthogy írt, olvasott volna. (06:50) A Kádár-korszakban a lakosság elfogadta és tisztelte a vallásos családot, de egyetemet végzett apjának hite miatt fizikai munkát kellett végeznie. (07:54) Az interjúalanyt nem különböztették meg hátrányosan a gimnáziumban, ekkor már kántor is volt. Az egyetem matematika szakára azonban már nem vették fel helyhiányra hivatkozva, így a mostani Műszaki Főiskolára került. (10:04) Gyerekkora óta ministrált. Közben zongorázni tanult, kántorképzőbe járt. Hozzájárult ahhoz, hogy temploma orgonához jusson. (14:08) Életében a legfontosabbnak a hűséget tartja vallásához, családjához. Ebben a szellemben neveli gyermekeit is. (16:42) Zongorázni csak magántanárnál tanult, de már több, mint 40 éve kántor. Munkája az Isten és a templomi közösség szolgálata. (19:26) Sok vallásos jellegű konferencián vett részt, amely a családról, házasságról szólt. Véleménye szerint a házasság intézményét kellene megerősíteni, ez stabillá tenné az egész családot. (21:04)
Interjúalany: Géczy István
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, mesél a harmincas évekről 3:08 egy elhurcolt zsidó család pincéjében húzták meg magukat a háború idején 12:41 mesél arról, hogy számos nőt megerőszakoltak az orosz katonák 15:01 a falu egy része elmenekült, de az itt maradók az itt hagyott házakat fosztogatták, az oroszok pedig az ő házukban rendeztek be egy telefonközpontot 22:19 az orosz katonákat románok követték 29:19 felidézi a választásokat, többek között a kékcédulás választásokat, ahol az oroszok adtak dzsipeket a magyarok fuvarozására 30:15 a Rákosi-rendszerről beszél, még tiltakozást is tartott a falu, de azt a rendőrség felszámolta 39:07 1960 telén kezdték el a TSZ megszervezését, az édesapja végül aláírta a belépést, mert megfenyegették, hogy a fia nem járhat egyetemre 40:48 Debrecenben volt kollégista, 1956-ban ott érte a forradalom, az ÁVH-sok lőttek is a békés tömegre
Interjúalany: Balázs Bertalan
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél Budapesten töltött gyermekkoráról, amikor a Klauzál téri edényüzlet kifutófiúja volt (0:12), majd arról miként vonult be katonának Erdélybe, majd Galíciába utászként (2:22). Szól arról, hogy alakulata feloszlása után dezertált és Budapestre ment, ahol elfogta a rendőrség, de aztán kibeszélte magát (8:10). Szól arról, hogyan került ismét a sereghez, és hogyan hátráltak Győrön át Ausztriába majd Bajorországba (14:55). Elmeséli, miként kerültek amerikai hadifogságba, ahol lették a fegyvert, majd a romeltakarításban kellett segédkezniük (23:20) . Később gyűjtőtáborba került, ahol nem őrizték őket különösebben (26:30), majd 1945 végén hazatért (28:25). Szól arról, miként tanúskodott egy háborús bűnökkel vádolt férfi perében (31:30), majd arról, hogyan helyezkedett el a háború utáni Magyarországon (32:25). Szól a MÁV alkalmazottjaként való munkájáról (34:30), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, illetve a munkájának sikereiről, kitüntetéseiről (34:30).
Interjúalany: LAKI LAJOS
Felvétel időpontja: 2011. január 21.