Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
úttörőmozgalom
Rákosi-korszak
iskolák államosítása
óvóhely
II. világháború
éhezés
holokauszt

Egy örökifjú pedagógus

2704 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás, arról beszél, hogy hogyan került a tanári pályára, milyen iskolákat járt, az utolsó évben végzett, amikor egyházi iskolában lehetett, az iskolai évekről mesél 7:10 a háborús évekről mesél, Budapesten élte át az ostromot, találkozik a román és az orosz katonákkal, a háború után éhínség volt a városban 13:48 a pincében a háznak a lakói voltak rajtuk kívül, a pincebeli életre emlékezik vissza 16:21 zsidó családokat is bújtattak a pincékben 20:05 a háború után kötelező volt a közmunka, a hadifoglyokat igazoltató bizottságok elé kerültek, mindenkinek igazolnia kellett a múltját, és a származását 23:05 a közvetlen környezetében lévő zsidó családok bevagonírozására emlékezik vissza 25:22 az orosz és a román hadsereg összeszedte a férfiakat, és kivitték Oroszországba, a bevonuló katonákkal szemben nem volt félelemérzete, mentesek voltak a mindennapi zaklatástól 27:55 a pincében elsősorban a bezártság, és a mindennapi élet hiánya okozta a legnagyobb gondot, 1945 áprilisától tudott iskolába járni ismét, szeptemberben tudott ismét Budapesten iskolába járni 34:35 a tanítóképző elvégzése után Pesten, majd férjhezmenetele után Békéscsabán helyezkedett el, és az ottani gyár napközijét vezette, később pedig Szolnokon tanított, ekkor szerzi meg a tanári diplomáját is 36:00 volt egy úttörőcsapatnak a vezetője is, sok helyen jártak az országban 39:10 1976-tól az Országos Pedagógiai Intézetben dolgozott húsz éven keresztül
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szulimán Istvánné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1928
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. január 07.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany elmeséli, hogy leventeként miként vitték ki Németországba azzal az ürüggyel, hogy ne essenek az oroszok fogságába. Azonban egy repülőtérre vitték, ahol kényszermunkára fogaták (0:28). Szól az ellátmányról, a hitlerszalonnáról (4:35), majd két hét utáni továbbszállításukról, arról, hogy egy szétbombázott állomást kellett volna újjáépíteniük. Ehelyett szétszéledtek (6:22). Később szökött magyar katonákkal találkoztak, majd együtt amerikai hadifogságba estek (8:16). Szól arról, hogy miként meneteltek tovább és kerültek egy táborba (13:10), majd arról, hogyan kerültek a végleges táborba a francia határ közelébe. Részletesen leírja a tábort és az élelmezést (17:00). Szól arról, miként került ki a városba dolgozni, és hogyan tudtak kereskedni a civilekkel (20:40). Szól arról, hogy milyen nemzetiségek laktak a táborban, hogy fűtöttek és mit ettek (25:15). Szól arról, hogy miként jött haza áprilisban, hogyan vették ki már előre a csendőröket a tömegből, és hogyan kérdezgették ki őket részletesen arról, miként kerültek Németországba (27:00). Szól további emlékeiről a háborúból, például arról, hogyan élték túl, amikor bombázni kezdték a vonatukat (31:50). Szól az itthoni emlékeiről, arról, hogy szinte rögtön megint besorozták (35:38). Visszatér még arra, hogyan próbáltak egyszer megszökni a németek fogságából (37:50). Végül az amerikai és a szovjet hadifogságot hasonlítja össze (39:00).
Interjúalany: Ferincz Sándor
Felvétel időpontja: 2011. július 09.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél édesapjáról (1:16), aki hadifogságba esett a II.világháborúban, majd hazatérése után osztályidegen lett, végül 1956-ban disszidált (2:13), ezután kiköltöztették a családot a lakásukból (4:15). Mesél arról, hogy tanárnő édesanyja csak takarítónőként kapott állást, és az interjúalany nagyszüleinek halála után egyedül maradt a gyerekekkel (5:43). Beszél a vallás üldözéséről (10:34), édesanyja pedagógiai érzékéről és a színház és a zene szeretetéről (11:00), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (16:39), az állami ünnepségekről és az egyházi ünnepek megváltoztatásáról, valamint a pártállam jellegzetességeiről (19:50), a tiltott dolgokról (24:15), a katonaságnál eltöltött éveiről (28:12), a besúgókról (30:17), valamint arról, hogyan kapott „kék útlevelet” (33:22).
Interjúalany: Kecskeméti László
Felvétel időpontja: 2011. május 01.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél az 1956-os forradalomról való emlékeiről (2:11), a téeszesítés következményeiről (7:17), az ötvenes években a társadalom terrorizálásáról és az ÁVÓ-ról (11:26). Később a rendszerváltoztatás utáni és előtti időket hasonlítja össze (16:27, 23:03).
Interjúalany: Popovics Mihály
Felvétel időpontja: 2010. október 18.