Interjú
Gyűjteményhez ad
Szülőfalum polgármestere lettem
4592 megtekintés
Hossz: 00:42:00
Témakörök:
'50-es évek,
Mindennapi élet ,
1956,
oktatás,
KISZ,
második világháború,
Kádár-korszak,
első világháború,
Iskolák államosítása
Leírás:
Az interjúalany, aki Detken született, és jelenleg is a település polgármestere, mesél saját maga és a környezete élményeiről, illetve a falu életéről a II. világháborútól egészen a rendszerváltozásig.
0:15--születés, család, szülők;
2:13--nagyapja I. világháborúval kapcsolatos és apja II. világháborúval kapcsolatos emlékei;
4:7--hogyan éltek az I. világháború után, nagyszülei mukája;
5:34--hogyan bántalmazta az állambiztonság az egyik nagyapját;
6:3--emlékei a II. világháborúról, a külföldi csapatok bevonulásáról, a háború alatti mindennapi életről, a katonák viselkedéséről, felszerelésükről;
17:5--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie az iskola mellett;
21:18--emlékei az úttörőmozgalomról;
22:7--a helyi téesz működése;
23:14--emékei a Rákosi-korszakkal kapcsolatban;
25:30--milyen változások következtek be Nagy Imre alatt;
26:6--az 1956-os események előzményei, a helyi forradalmi események;
29:43--emlékei a megtorlásokról, a Kádár-korszakról;
32:14--munkája a Kádár-korszakban, milyen atrocitások érték a hatalom részéről;
35:38--milyen atrocitások érték az apját a karhatalom részéről;
36:17--az első fogyasztási javaik, a villamosítás;
37:49--KISZ-tagsága;
38.52--emlékei az 1970-es, illeteve az 1980-as évekből, a külföldi utazás lehetőségei;
38:40--hogyan került a falu élére, hogyan zajlott a rendszerváltoztatás, polgármesteri tevékenysége
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Pelle Sándor
Interjúalany lakhelye:
Detk
Interjúalany született:
Detk,
1942
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. november 02.
Felvétel helyszíne:
Detk
Interjút készítette:
József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös
Kapcsolódó interjúk
Hazatelepülés Argentinából
Hossz: 00:23:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogyan disszidált politikailag üldözött édesapja Magyarországról 1946-ban, illetve hogyan vándorolt ki Csehszlovákiából édesanyja (0:06). Beszél az argentínai magyar közösségről, az ünnepekről, rendezvényekről (2:30), valamint a cserediákprogramról és a magyar iskoláról (04:43). Szól a magyarok asszimilációjáról, és az ez ellen fellépő Zrínyi Ifjúsági Körről, ami az iskolát működteti (7:20). Beszél arról, hogyan gondoltak a magyar nagykövetséggel, és mennyit tudtak a Kádár-korszak Magyarországáról (11:20). Beszél magyarországi és csehszlovákiai látogatásáról az 1980-as években és a szocialista országokra jellemző szürkeségről, levertségről (12:50). Összehasonlítja a nyolcvanas évek Argentínáját és Magyarországát (17:33). Arról is beszél, hogy hogyan viszonyultak az argentinok a magyarokhoz (19:15). Végül arról szól, mivel foglalkozott Argentínában, és miként költözött haza 2001-ben (20:56).
Interjúalany: Szalay András
Felvétel időpontja: 2011. március 10.
Stefánovics Sándor életútja
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyermekkoráról, a bajai főiskolán eltöltött éveiről,
az 1956-os forradalom helyi hatásairól, az 1950-es és 1960-as évekről, valamint
a tanítói pályája alakulásáról.
0:21--születés, család, a földosztás hatása a megélhetésükre, iskolák és a gyermekként a családi tanyán végzett munkák
3:53--hittanoktatás, milyen veszélyekkel járt ez a korban
6:20--a bajai tanítóképzőben töltött évei
7:50--emlékei a II. világháborúról, a kozákok beszállásolása, légitámadások
10:32--emlékei az 1956-os bajai eseményekről, disszidáló osztálytársairól
17:00--élet az 1956-os években, a téeszesítés, a háztáji gazdaságok, a fizetések értéke, az eslő TV, rádió
22:30--munkája tanárként
24:54--emlékei a román forradalomról
26:25--emlékei a rendszerváltoztatásról, mi a lényege, mennyiben változtatta meg a mindennapi életet
31:00--családi emlékek az I. és II. világháborúról
32:56--miért lett tanító, milyen volt ekkoriban egy iskola, milyen volt az iskolai nevelés
39:15--házasságai, családi viszonyai
40:56--emlékei a délszláv háborúról
Interjúalany: Stefánovics Sándor
Felvétel időpontja: 2010. június 30.
Miskolci események
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, az akkori idők megélhetési körülményeiről (0:20), majd rátér az üveggyári munkára, az üzemi balesetekre és a miskolci ipar kiépítésére (4:00). Szól oktatásáról, az egyházi iskolák államosításáról, valamint arról, miért számított osztályidegennek és ezt hogyan tudta mégis kikerülni (08:40). Szól a kulturális élet megélénküléséről 1953 és 1956 között, a korábban reakciósnak tartott Szabó Lőrinc miskolci előadóestjéről (13:42). Beszél az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, a jó kezdeményezésről, de az ávósok meglincseléséről is, valamint arról, hogy egy anyuka még mutogatta is a fiának a holttesteket (18:50). A megtorlást is említi, így például Nagy Attila költő ítéletét és börtönbüntetését (21:50). Mesél egyetemi éveiről, a gyermekvállalásról és a továbbtanulásról (22:26), majd népművelői munkájáról és eredményeiről, illetve arról, hogyan lett szakfelügyelő (25:00). Visszatér 1945-ös élményeire, a cserekereskedelemre, a pincében való bujkálása (34:42). Végül arról is szól, hogy a lakásukban elszállásolt román pilóták a királyuk fényképét állították ki, valamint arról, hogy az egyik pilótának amputálni kellett a lábát (36:14).
Interjúalany: Kovács Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. január 21.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
