Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
Gulág - Málenkij robot
katonaság
oktatás
államosítás
munkaszolgálat
hadifogság
Trianon
zsidóság
kolhoz
szovjet megszállás
sárga csillag
I. világháború
Református Egyház
Kárpátalja

Mi nem akartunk szovjetek lenni

2840 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Az interjúalany beszél a két világháború közötti Kárpátaljáról, családjáról, életviszonyaikról , az oktatásról és a hitéletről (0:36). Elmeséli, milyen örömteli volt a magyarok bevonulása 1939-ben (6:30). Szól a II. világháború kitöréséről és a sorozásokról (12:15). Szól arról, hogy a magyar katonák átvonulása során hogyan lőtték meg véletlenül (14:22). Említi a magyar férfiak kényszermunkára szállítását (23:08, 29:22) és a zsidók elhurcolását (24:35). Beszél a mezőgazdaság átalakításáról 1945 után (26:47), illetve arról, mit hozott a szovjet uralom, például a református vallásgyakorlás szempontjából (30:08).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Stók Rozália
Interjúalany lakhelye: Pétervására
Interjúalany született: nincs megadva, 1925
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2010. december 26.
Felvétel helyszíne: Pétervására

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany beszél arról, hogy milyen előzmények után deportálták a szovjetek (0:10), milyen lakhelye volt a lágerben (4:03), milyen volt az élelmezés (5:22). Elmondja, hogy harmadik nap a bányába vitték ki dolgozni (6:05), később a kőbányába (8:09), majd egy másik lágerbe vitték őket, ahol könnyebb munkákat végzett (10:43). Beszél arról, hogy mire volt elég a lágerben kapott fizetés (14:05), hogyan jutott végül haza (24:00), hogyan kezdte újra az életet (28:19). Elmondja, hogy katonának is behívták (29:46), majd mezőgazdasági munkával foglalkozott (31:13), később kollektivizálták a földeket (31:45). Elmeséli, hogy előfordult, hogy macskát vagy kutyát ettek a lágerben (32:50), végül beszél a testvérei sorsáról (33:58).
Interjúalany: Schlakter István
Felvétel időpontja: 2010. június 27.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról, tanulmányairól (0:20), nagyapja 1945-ös letartóztatásáról és a család kitelepítéséről (1:00), egyetemi életének kezdeteiről (2:51), az 1956-os forradalom előzményeiről (4:05), az október 22-i pécsi diákparlamenti gyűlésről (5:23), a forradalom első napjainak eseményeiről (8:02), a rendszerváltoztatás után tévesen kialakult vélekedésről, miszerint Pécsen nem volt áldozata az eseményeknek (10:35). Beszámol az orvostanhallgatókból alakult nemzetőr zászlóalj megalakulásáról, az abban vállalt vezető szerepéről, a zászlóalj feladatairól (11:28), a budapesti felkelők élelmiszerrel való ellátásának segítéséről (17:47), a kommunista rendszer kiszolgálóival szembeni megtorlásokkal kapcsolatos véleményéről (19:16), a szovjet csapatok közeledéséről a nagyobb magyar városok felé, mellyel kapcsolatban feleleveníti az ellenállással kapcsolatos vívódásait, azoknak a napoknak az eseményeit (21:17). Mesél a szovjet csapatok bevonulása utáni történésekről, a kollégium bekerítéséről (35:32), a pécsi áldozatokról (40:29), valamint arról, hogyan sikerült kibújnia a megtorlás elől (42:17).
Interjúalany: Dr. Rozsos István
Felvétel időpontja: 2010. november 04.

Hossz: 00:57:00
Olofsson Placid atya elsősorban a gulágon végzett lelkipásztori tevékenységéről beszél. Isten segítségével csodával határos módon tudott misézni és tartotta a lelket rabtársaiban. Megemlíti a világháború előtti éveit, letartóztatását, elhurcolását. Beszél szabadulása utáni fizikai munkásként ledolgozott éveiről.
Interjúalany: Olofsson Károly Placid
Felvétel időpontja: 2010. november 05.