Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
egyház
építőtábor
katonaság
oktatás
úttörőmozgalom
Kádár-korszak
80-as évek
'70-es évek

Piarista diák a világi iskola élén

2340 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Témakörök: Mindennapi élet , egyházak
Leírás: 0:00 az intézményről beszél, felelevenítve a korábbi időket 2:01 korábban a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanított, ahonnan egy szülő hívására lett az intézmény igazgatója 3:22 az intézményt szinte a semmiből kellett felépíteni, folyamatosan bővítve az épületet, és a tanári kart 3:52 a Kádár-rendszer és az egyházi iskolák kapcsolatáról beszél, tanárként a politikai nyomást kevésbé érezte, a Rákosi-rendszerben azonban sokkal keményebb volt a hatalom beavatkozása, piarista diákként is lehetett érezni különbségeket 6:23 piarista diákként a bölcsész, a jogi és a tanári pálya ellenjavallt volt, ezért sokan mentek természettudományos pályára, ő is fizikát tanult az egyetemen, de egy állásra nem vették fel 8:49 a kutatás után elkezd tanítani, az első munkahelyén világnézeti okok miatt nem maradhatott, végül egy apácák által fenntartott iskolába vették fel 10:17 tanárként szintén kevésbé érezte a politikai nyomást, de pl. az érettségire kiküldött az ÁEH egy biztost 11:28 onnan a Fasori Gimnáziumba megy tanítani, a fizikusi diploma mellé megszerzi a tanári diplomát is 12:53 egyházi iskolák után egy teljesen más légkörbe kerül igazgatóként egy nem egyházi iskola élén 16:05 a katonaságot sportnak tekintette, az egyetem pedig részben lazább volt, részben azonban nem 18:21 építőtáborokba is el lehetett menni 21:10 az egyetemi oktatásra tér vissza, tanultak politikai gazdaságtant, filozófiatörténetet, és dialektikus marxizmust, valamint a munkásmozgalom történetét 25:31 a KISZ volt az egyetlen ifjúsági szervezet, a piaristáknál nem kellett belépni, ő sem lépett be soha a KISZ-be, az általános iskolában viszont volt úttörő 27:48 a gimnáziumban komolyan vették a nemzeti ünnepeket, március 15.-ét az egyetemen a diákok megpróbálták megtartani 29:27 az ifjúság akkori és mai helyzetét hasonlítja össze
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
Interjúalany neve: Kovács Gyula
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1953
Interjúalany foglalkozása: iskolaigazgató
Felvétel időpontja: 2011. január 12.
Felvétel helyszíne: Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, először háztartásbeli volt, de férje leszázalékolása után 44 évesen elment dolgozni, édesapja gazdálkodó volt, édesanyja háztartásbeli 2:02 az iskolai évekről, gyermekkorról mesél, a fiúknak kötelező volt a leventemozgalom, a vallási életről, és a különböző tanórákról is beszél 9:44 az iskolaidőn kívül voltak önképzőkörök, ilyen volt pl. a Keresztény Ifjúsági Egyesület, voltak műsoros bálok, mesél a korabeli udvarlási szokásokról 16:34 a háborús időszak viszontagságairól beszél, a német katonák nem bántottak senkit, az oroszok elvitték az embereket, és elvitték a nőket is, az orosz katonák tetvesek és piszkosak voltak 21:39 csináltak egy „bunkert”, ahol az élelmiszert rejtették 22:47 mesél a bombázásokról, és a katonasorsot elszenvedő rokonokról 25:03 a háború után maradt a nehéz sors, a beadások elvitték a termés nagy részét, a háztáji bevezetése után lett könnyebb a dolguk 27:03 a TSZ-be történő belépésre emlékezik vissza, a belépő gazdálkodóknak nehéz volt lemondaniuk a vagyonukról, a TSZ is szegény volt, az első időkben nagyon nehéz volt a megélhetés 31:00 a szocialista brigád időszakára emlékezik vissza 35:00 a párttagságot sokan nem akarták, de sok munkahelyhez kötelező volt, az úttörők például nem nézték jó szemmel azt, amikor konfirmáltak
Interjúalany: B. Z.
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél családjáról, édesapja megélhetéséről és nagybátyja szocialista érzelmeiről (0:10). Beszél a magyarok délvidéki bevonulásáról, a csetnikek (4:55), majd a partizánok elleni harcokról, illetve az újvidéki razziáról (7:55). Szól arról, hogy esett áldozatául a partizánok elleni razziának egy rokona (11:28), majd arról, hogy 1944-ben Magyarországra jöttek, és később már nem tudtak visszamenni a megtorlás miatt (12:37). Szól arról, hogy az otthon maradottak hogyan szenvedtek a szerbek bosszújától (17:12). Beszél egy német titkosszolgálati tiszttel (22:23), illetve az ideiglenes németpárti lengyel kormány (28:16) tagjaival való ismeretségéről. Végül iskolaéveiről, a különböző nyelvek tanulásáról szól (32:40), illetve a kommunizmus mibenlétét elemzi (38:38).
Interjúalany: Dr. Kiss Gábor
Felvétel időpontja: 2010. október 11.

Hossz: 00:40:00
1904-ben született Szombathelyen(0:47). Lelencgyermekként Pápán lakott nevelőszülőknél. Mostoha apja a fronton szolgált az első világháborúban(1:49). Először lovászfiúként dolgozott Bécsben, de onnan gyalog tért vissza Pápára. Utána suszterinasként alkalmazták, ahol napi 14-15 órát dolgozott 6 hónapon át (8:51).Papi ajánlással újra suszterinas lett, a második világháború alatt az angolok által lebombázott Torkos kastélyban. Itt ismerte meg az első feleségét(12:05). Utána saját cipészete lett, bár egy zsidó cipész segítségével (14:47). Közben a győri Dunántúli Hírlapnak is írt cikket, 1932-ben könyve jelent meg (17:15). Az első világháborút a kora és a elfoglaltsága miatt nem tapasztalta meg, nem is nagyon tett rá hatást. De a második világháború előestéjén, Felvidék és Erdély visszacsatolásakor tizedesként a bevonuló Honvédség katonája volt (20:32). 1942 júniusában került ki a front ra, egy utánpótlásegység katonájaként. Itt postakezelő lett (23:22). Miközben vonattal utazott egy partizánegység felrobbantotta a szerelvényt, augusztus 20.-án egy sebesültvonattal hazaszállították, decemberben leszerelt és 1943 februárjában állami kinevezést kapott (26:43). 1944 őszén újra behívták katonának, mivel Gallai Rezső nem kívánt harcolni az akkorra már teljesen értelmetlen háborúban, így gyengélkedőnek jelentette magát, amit el is fogadtak, s le is szerelték, tehát harcolnia nem kellett (29:13).
Interjúalany: Gallai Rezső
Felvétel időpontja: 2011. május 13.