Interjú

Gyűjteményhez ad
Kultúra
légitámadás
II. világháború
60-as évek
'70-es évek

Martsa István (1912-1978) szobrászról mesél lánya, Martsa Piroska

3142 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: 0:00 körbevezet édesapja egykori műhelyét, aki az 1950-es évektől bérelte a műhelyt 2:50 családi háttér, a Felvidékről telepítették ki a családot Magyarországra 3:50 Martsa Istvánnak katonai szolgálatot is kellett teljesítenie, harcolt a Don-kanyarban is, de katonaszökevénynek számított, bujdosnia kellett, elfogták, de a hadbíróságról megszökött, és a háború végéig bujdosott 7:50 jó barátságba kerül Ferenczy Bénivel, a szobrásszal 11:10 a műteremben gyakran teázgatott szobrászokkal, írókkal, költőkkel, zenészekkel 12:22 Martsa István felesége festőművész volt 15:47 középiskolában nem a képzőművészetire járt, hanem a Fazekas Gimnáziumba 17:18 Martsa Istvánt is behívták az Andrássy út 60. számú házba, de nem bántották 19:00 ő is csinált szocialista szobrokat, de emellett csinálta a maga művészetét 21:25 Keletre is elutaztatták őt és a szobrait, ahol a korabeli szocialista országokban tartott kiállítást 22:50 agyvérzése után nagyon sok barát cserbenhagyta őt 25:57 felesége a halála után új lendületet kapott a művészetében
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Martsa Piroska
Interjúalany lakhelye: Nincs megadva
Interjúalany született: Budapest, 1963
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és családjáról, valamint a háborús hétköznapokról (0:12), majd rátér az élelmiszerellátás és a a háború alatti megélhetés kérdésére (3:27). Szól arról, hogyan élte meg gyermekként Kaposvár bombázását (5:40), majd arról, hogyan értesültek a háború eseményeiről, és hogyan hallgatták Horthy Miklós kiugrási rádióbeszédét (7:18). Rátér az orosz katonák viselkedésének leírására, majd a háború utáni életkezdésre (9:12). Szól a hiperinflációról és a forint bevezetéséről (12:10), az 1950-es évek szellemiségéről (13:20). Szól arról, hogyan értékeli az 1956-os forradalmat (13:50), majd arról, hogyan formálta át a szocializmus a mindennapi életet (14:50). Szól arról, hogy mi történt Kaposvárott 1956-ban, majd a Kádár-korszak jobb megélhetési körülményeit elemzi (19:55).
Interjúalany: Sándor Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:46), a második világháborúról (2:11), tanulmányairól (2:45), az 50-es évekről, nehéz gyerekkoráról, osztályidegennek nyilvánított családjáról, bátyjai továbbtanulásának ellehetetlenítéséről, a padlássöprésről, beszolgáltatásról (3:23), az 1956-ban munkaszolgálatosnak behívott bátyjáról, aki megszökött, és katonaszökevényként üldözték (9:04). Mesél a család sorsának alakulásáról 1956 után, saját főiskolás tanulmányairól, első munkájáról tanítóként, a pedagóguskölcsönről (17:12), az úttörő- és kisdobos szervezetekről (21:41), arról, hogy az iskolaigazgató tiltakozott az ellen, hogy az interjúalany lányát megkereszteljék (22:55), a 80-as évek Csurgójáról (24:40), a politikai enyhülésről (30:15), a rendszerváltoztatásról (32:19).
Interjúalany: Sebestyén Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 09.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél családjáról, küzdelmes gyermekkoráról, a cigányság életkörülményeiről (0:13). Az 1956-os forradalmat a helyi cigányság szemszögéből mutatja be (9:55). A Kádár-korszak jobb munkalehetőségeiről és életviszonyairól, valamint ezeknek a rendszerváltoztatás óta eltelt évekkel való összehasonlításáról kiemelten beszél (18:21). Később rátér régi cigány szokások bemutatására (27:06).
Interjúalany: Kővári Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. november 26.