Interjú

Gyűjteményhez ad
deportálás
gettó
koncentrációs tábor
1956
Rákosi-korszak
munkaszolgálat
Kádár-korszak
zsidóság
II. világháború
láger
Auschwitz
Marosán György

Egyedül jöttem vissza Auschwitzból

2568 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy egy ortodox zsidó családban született (0:53), vall zsidóságáról és arról, hogy 16 éves kora óta párttag (3:54). Mesél arról, hogy két nagybátyja emigrált Palesztinába a 30-as években és megalapították az izraeli hadsereg elődjét (6:00), a koncentrációs táborbeli körülményekről (7:10), arról, hogy kinevették őket, mikor elvitték a gettóból (9:10), a mai magyar közéletben jelenlévő antiszemitizmusról (11:01), népművelő feladatairól (11:52), fia tanulmányairól (12:57), nyugdíjas éveiről (14:14), a zsidó szokásokról, a vallás sajátosságairól, az ünnepekről (15:24). Beszél férjéről (23:59), 1956-os emlékeiről (25:56), a Rákosi-rendszerről (29:22), Marosán Györgyről (30:16), a Kádár-rendszerrel és Kádár Jánossal kapcsolatos gondolatairól (31:41), az 1945-ös hazatérése utáni életről (33:45), tanulmányairól (37:25), nővéréről, aki szintén megjárta Auschwitzot (41:03), munkaszolgálatos édesapjáról (43:28).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Baki Károlyné
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Sopron, 1933
Interjúalany foglalkozása: népművelő
Felvétel időpontja: 2011. január 07.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
0:00 bemutatkozás 2:20 családi háttér 5:26 édesapjának azt mondták, hogy cukorrépát szedni vitték el, de bevagonírozzák , és Komáromban átadják őket a német hatóságoknak 9:10 egy édesanyának a börtönben halt meg a kislánya, a német katonák rángatták ki a kezéből, és bedobták a halottak közé, klórmésszel leöntötték, és bedobták a halottakat a Dunába 10:20 kb. 44 ezren voltak, mikor az oroszok felszabadították őket 11:00 nem tudták, hogy miért vannak ott, elszedték mindenüket, főleg az ékszereket és a ruhákat, mesél a tábori életről 16:06 mire hazaértek a házukat ledózerolták, a benne lévő dolgokat eladták 19:25 édesanyja elment dolgozni a tanácsi építőkhöz dolgozni, de az nem volt elég az iskolába nekik, ezért ő is elment dolgozni 22:12 az élelmiszereket jegyre lehetett egy ideig kapni, és csak utána lett jobb, a cigányság számára A Kádár-rendszer volt a legjobb 27:40 az élet jobb volt, jobb kedve volt az embereknek, volt értelme az életnek 29:40 felidézi azt, hogy hogyan hívták be katonának 1968-ban,és hogyan vonultak be Csehszlovákiába 40:30 a cigányság jelenlegi helyzetéről beszél
Interjúalany: Kállai Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 16.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél származásáról, a cigányság tagolódásáról, családjáról (0:05), a Nagyváradról történő elköltözésről, a családot érintő államosításról (5:15), neveltetéséről (7:11), orvosi tanulmányairól (9:28), munkájáról (11:20), a kiskundorozsmai cigányok mélyszegénységéről, és az őket ért hátrányos megkülönböztetésről (12:46), a nevelésükben játszott szerepéről (16:17), apja és nagyapja segítőkészségéről (20:45), a cigány gyerekek analfabetizmusáról (23:14), a cigányok integrációját, szociális körülményeinek javítását célul kitűző szervezetekben végzett tevékenységéről (pl. Országos Cigánytanács) (25:12), a cigányság második tragédiájaként aposztrofált rendszerváltoztatásról, és a cigány önkormányzatokról (33:46).
Interjúalany: Dr. Szirtesi Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. február 08.

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél családjáról, a parasztpolgárság mibenlétéről (0:20), a bírói hivatalról (2:25), valamint arról, hogyan börtönözték be apját állítólagos rendszerellenes szervezkedése miatt a Rákosi-rendszerben (4:36). Szól a Nagy Imre alatt tapasztalható enyhülésről (8:26), az osztályidegenségről és a hitéletről (9:40), valamint az tanításról és a szakmáról (12:36). Szól arról, miként élte meg a rendszerváltoztatást (20:10), hogyan kezdte politikai szerepvállalását az újraalapított FKgP-ben, hogyan lett polgármester és képviselő (22:04). Összehasonlítja a Kádár-korszak és a rendszerváltoztatás utáni évek politikáját, különös tekintettel a foglalkoztatásra, a mezőgazdaságra, és a szovjet modell magyarországi alkalmazhatóságára (22:40). Végül visszatér az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjára (28:26).
Interjúalany: Kiss György
Felvétel időpontja: 2010. december 21.