Interjú

Gyűjteményhez ad
1956

Baksa László lakatos és helytörténész

2409 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Leírás: Az interjúalany 1939-ben született Kókán (Pest megye). Gyermekkora is főként ide kötődik. Apja 1943-ban elhunyt. A II. világháború alatt a front gyorsan átvonult a falun. Az első szovjet katonák még tisztelettudóak voltak és fizettek az ételért, a később jövők (általában részegen) már mindent követeltek, elvettek, főleg karórákat kerestek. De 3 hét után már az utóvédek is elhagyták a falut. (40:18) A front átvonulása után még rosszabbak lettek a körülmények. A nagyszülőknek kocsmájuk volt, minden borukat elvették, a nagyapát rendőri felügyelet alá vették. Ez annyira megviselte, hogy agyvérzést kapott és 1948-ban ennek következtében hunyt el. (06:20) Iskoláit Kókán kezdte, majd Budapestre került iparos tanulónak. Itt élte át az 1956-os eseményeket. Ezekben nem tudott részt venni, mivel a tanárok szigorúan az iskolában tartották a diákokat. (07:22) A forradalom után újraindult a tanítás, hajólakatosnak kezdett tanulni. A hajógyárban döbbent rá, hogy ez nem olyan, mint a hagyományos kovácsmunka. Kitűnő tanuló volt, ezért átkerülhetett egy kiváló gépgyárba. Itt tanulta meg a szakma fortélyait, történelmét. (13:32) A mozdonyok érdekelték a legjobban, sikerült személyes jó kapcsolatba kerülnie szakértőkkel. (15:24) 1960-ban megnősült, 1962-ben született első lánya, 1966-ig élt Budapesten. Jól éltek, de családi haláleset miatt Gyömrőre költöztek. Beszél a falu történetéről, a paraszti hagyományokról. Ezek annyira érdekelték, hogy elkezdett helytörténettel foglalkozni. 1980-tól 1993-ig a helytörténeti kör titkára volt. A kör folyamatosan összegyűjtötte a forrásokat és 2000-ben összegző könyvet adtak ki ezekről. (21:50) Elmondja, hogy szükség lenne a fiatalokra a helytörténeti körben. Nem csupán a kutatások érdekessége és hasznossága miatt, hanem azért is, mert a szervezet összekovácsolja a közösséget. Fontos lenne, hogy a hagyományokat, népviseletet, családfákat, történeti földrajzot az iskolában is oktassák. Részletesen beszél Gyömrő helytörténetéről. (31:18)
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Baksa László
Interjúalany lakhelye: Gyömrő
Interjúalany született: Kóka, 1939
Interjúalany foglalkozása: lakatos szakmunkás, nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 20.
Felvétel helyszíne: Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:02:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan jelentkezett a Klauzál Gimnáziumba, és milyen volt az iskolai élet az 1940-es években, milyen volt a humán és reáltagozatok működése, az egyenruha és a fegyelem (0:40). Szól a diákrendőrségről (7:15), majd elmeséli, hogy őt magát is hogyan pofozták meg egyszer (9:10). Beszél arról, milyen kellemetlen viccek születtek egy Mussolin nevű tanárukról (11:14), majd beszél további tanárairól (14:12). Szól kedvenc tantárgyairól (18:10) és a politizálás hiányáról az órán, a hetesekről és a jelentésről (20:00). Jellemzi az idegennyelvek tanítását (24:10), majd a társadalmi helyzetek megkülönböztetését az iskolában (25:45). Beszél a szívgárdáról és egyéb közösségi területekről (28:30), majd kedvenc tanárairól (30:50), és az igazgató tekintélyéről (37:15). Beszél a klubok működéséről, Antall József tanárságáról (42:50), majd arról, hogyan tudtak lányokkal találkozni, hogyan formálódott korai udvarlóéletük (49:30). Szól az érettségi lefolyásáról és arról, hogy az osztályból kik merre mentek tovább (54:00), majd további pályafutásáról és feleségéről (57:00).
Interjúalany: Kószó Jenő
Felvétel időpontja: 2011. március 11.

Hossz: 00:58:00
1938-ban született Debrecenben. Az interjúalany a szintén vitézi rangú édesapja pályafutásáról, származásáról mesél(1:27).Neveltetése nagyon szigorú volt. A Horthy korszak a család számára a legcsodálatosabb időszak volt, mivel egzisztenciálisan ekkor álltak a legmagasabban. Az interjúalany elmeséli az akkori Magyarországon miért volt érdemesebb élni(07:45).Az interjúalany a korszak úri középosztályáról, annak életformájáról mesél(11:41).A front közeledtével elrendelték az elsötétítést, ezzel kapcsolatban elmeséli személyes élményeit(14:41).1944 augusztusában a család egy unitárius lelkészi rezidenciába kerültek a családfő parancsára. Ennek körülményeiről hallhatunk néhány személyes történetet(16:29).Édesapját futárszolgálatra osztották be, közben a hadapródiskolát, ahol tanított Vasvárra telepítették át a front miatt(19:00). Édesapja ragaszkodott hozzá, hogy a család maradjon Magyarországon, még akkor is, ha a szovjetek szállják azt meg(21:22).Nyugaton esett fogságba, az angol övezetben. Erről és a háború végéről meséli el a családra vonatkozó történetét(22:09).Édesapja a hadifogság után nem kapott állást, csak majd később a pannonhalmi gimnáziumban lett tanár. Édespja 1945 utáni tanári pályafutásáról, tevékenységéről mesél (30:39).A csaldája a '45 utáni átmeneti évek alatt nem nagyon folyt bele a konkrét politizálásba, de igyekeztek mindig egy olyan pártot támogatni, a magyarság és a család érdekeit képviseli(36:01). 1956-ban édesapja iskolaigazgató volt, igyekezett több diákját és tanárát kihozni a börtönből a forradalom után(37:14).De arra is volt példa, hogy egy párttagot is megmentett a forradalmárok dühe elől-később ennek köszönhette, hogy nem vonták felelősségre 1956 után (40:06).Az interjúalany elmeséli, hogyan teltek az iskolás évei, ennek kapcsán a háború utáni oktatási rendszerről is beszél(42:29). A kommunista rezsim alatt erőteljes volt az ideológiai nyomás, az ehhez való alkalmazkodásról mesél az interjúalany(47:08).Az interjúalany a tanári hitvallásával kapcsolatban feleleveníti azokat az iskolai élményeit, amely gondolkodását formálták(49:18).1976-ban egy moszkvai földrajzi kongresszuson részt vett, ennek részleteit tudhatjuk meg(53:00).A rendszerváltoztatás boldogsággal töltötte el, de a kommunizmus alatt nem kellett kompromittálódnia. Majd pedig útravalóként a mai ifjúsághoz is intéz pár tanácsot (56:26).
Interjúalany: Gajárszky-Galántai Márta Edit
Felvétel időpontja: 2011. április 16.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyszülei kitelepítéséről (0:25), a második világháborúról (4:28), a szülei ’50-es évekbeli emlékeiről (6:07), a kisiskolás korában ért hátrányos megkülönböztetésről (8:15), középiskolás élményeiről (9:30), főiskolás éveiről (10:31), arról, hogy nem volt kisdobos, úttörő, és KISZ-tag (11:37), a hit életében játszott szerepéről (14:12), pályaválasztásáról (16:33), párválasztásáról, családalapításról (19:01), és missziós tevékenységéről (20:51).
Interjúalany: Bayer György
Felvétel időpontja: 2011. február 16.