Az interjúalany beszél családjáról (0:22), boldog gyerekkoráról (1:59), amelybe beleszólt a második világháború (2:38), beszél Budapest ostromáról, a házukat ért bombatalálatról (3:42), a pesti gettó előtti halottakról, a városháza bombázásáról (7:40). Mesél egyházi iskolában folytatott tanulmányairól, és az iskolák államosításáról (8:22), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, személyes szerepéről (10:19), letartóztatásáról (13:10), 1956 utáni munkájáról és főiskolai felvételéről (14:25), a televíziónál folytatott munkájáról, és magáról a médiumról, a felvételek manipulálásáról (elmesél egy történetet a kubai válsággal kapcsolatos műsorról) és a propagandáról (16:05). Mesél a Kádár-korszak jellemzőiről, a diktatúra ravaszságáról és az öncenzúráról (20:11), a cenzúráról (23:11), az „etikai demoralizációról” és a kontraszelekcióról, és a besúgásról, az internacionalizmus zsákutcájáról (25:31), szakmai pályafutásáról, a színház és a politika összefonódásáról (30:33), és a „színház aranykoráról” (36:17).

Az interjúalany 1925-ben született Bakonysárkányban (Komárom-Esztergom megye). Beszél gyermekkoráról, családjáról. (03:30) A család Salgótarjánba költözött, az interjúalany itt kezdte meg iskoláit. Részletesen beszél az iskolai körülményekről. (07:00) A polgári iskola után rövid ideig varrónő volt, majd elvégezte a rimaszombati apácák 2 éves kereskedelmi képzését. Mivel közeledett a II. világháború, a férfiakat behívták katonának, így az interjúalanynak is jó állása lett. (09:42) Elmondja, hogyan élte át a II. világháborút. 1944 decemberében szállták meg Rimaszombatot az oroszok. Ekkor még folytak a harcok. Részletesen beszél az ekkor uralkodó körülményekről. (19:08) AZ '50-es években Miskolcra költözött, ott sok volta az üres lakás. A Rákosi-rendszer nagyon idegen volt, nem volt hozzászokva senki a diktatúrához, rosszak voltak az életkörülmények. Az interjúalany adóellenőrként dolgozott, ekkor ismerkedett meg férjével. (24:06) 1951-ben ment férjhez, még ekkor is nagyon rosszak voltak a viszonyok. (30:10) Beszél az 1956-os miskolci eseményekről. (34:52) Beszél a család mindennapjairól a forradalom után. (36:00) A rendszerváltoztatást már külső szemlélőként élte meg. A család helyzete javult. (37:48)

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesanyja pedagógus, édesapja gazdálkodó volt, beszél az politika hatásáról a családi életére 6:56 az iskolás élet alatt a szülei járatták zenére, később inkább a sport felé fordult 13:41 Kiskunfélegyházán folytatta középiskolai tanulmányait, kollégistaként, mesél a kollégiumi életről 17:11 jelentkezett az egyetemre, nagyon nagy volt a túljelentkezés, neki sem sikerült, a katonaságtól való leszerelés után állást ajánlottak neki az iskolában, a nagy gyerekbumm miatt sok helyen dolgoztak képesítés nélkül, később azonban levelezőn elvégezte a tanárképzőt 22:05 akkoriban a fizetési viszonyok teljesen mások voltak, mesél arról, hogy mire tudta költeni a fizetését 25:30 a külföldi utazásokra emlékezik vissza, kelet felé könnyebb volt utazniuk azoknak, akik jobbak voltak a mozgalmi életben, később azonban az utazási lehetőségek bővültek, neki az is volt a gondja, hogy a katonaságnál alá kellett írnia egy nyilatkozatot, hogy három évig nem megy külföldre, kijutott Erdélybe is, ahol sokkal keményebb ellenőrzés volt, mint Magyarországon 32:31 elmeséli a kalandját, amikor ellenőrzik a hatóságok, és azt hitték, hogy a kiskunfélegyházi laktanyát akarta kikémlelni 37:41 a rendszerváltoztatás egy teljesen új lehetőségeket hozó korszak volt, nagy várakozás előzte meg, sokan várták az életük jobbra fordulását