Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
disszidálás
határőrség
nyilasok
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
Szálasi Ferenc
1956
határsáv
II. világháború

Élet a határsávban

4000 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
Leírás: 0:00 a második világháborús emlékeiről beszél, bányász volt, bányában dolgozott, és mint hadi üzem működtek 3:18 a háború alatt német katonák voltak a németajkú faluban 6:20 Szálasi Ferenc is volt a falujukban, ott lakott Brennbergbányán, találkozott is Szálsaival, akit testőrök kísértek mindenhová, nyilas pártkatonák védték, beszél az „aranyvonatról” is, a faluban osztályozták a különböző aranytárgyakat, amiket a zsidóktól vettek el 10:11 a Szent Koronát is látta Brennbergbányán, a Borbála-aknában, két csendőr őrizte folyamatosan 10:51 Brennbergberg bánya volt Magyarország első szénbányája, 1753-ban nyitották, akkor még külföldi bányászokkal, akiket letelepítettek a környéken 15:00 egy időben Rákosibányának akarták elkeresztelni Brennbergbányát, mert nem tetszett nekik a német név 18:19 a háború után rohammunkát végzet, ami azt jelentette, hogy a kitermelt szenet a falvakra vitték élelemért cserébe, a háború után a szovjetek irányítása alá kerül a bánya, az orosz katonák a bevonulásuk után három nappal már beindítják a termelést 20:57 Brennbergbányát leállítják, mert a vasfüggöny mellett volt, pedig a bányától kaptak áramot, sőt, a bánya gondoskodott a nyugdíjakról is 26:48 1956-ban a soproniakon szénnel segítenek, akik a forradalom miatt nehéz helyzetbe kerültek, (a bányát 1952-ben állították le) 33:54 a határsávbeli életről mesél, nehéz volt közlekedni, gyakoriak voltak az ellenőrzések
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Wikipil Ferenc
Interjúalany lakhelye: Brennbergbánya
Interjúalany született: Sopron, 1929
Interjúalany foglalkozása: lakatos szakmunkás, nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 07.
Felvétel helyszíne: Sopron
Interjút készítette: Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
0:00 családi háttér, édesapja földművelő gazda volt, édesanyja is a földdel foglalkozott 1:15 a nagyapja az első világháborúban esett el, ezért édesanyja félárván nőtt föl 2:56 az iskoláira emlékezik vissza, az órákon esett szó Trianonról is 5:20 a tanulmányait már a háború idején folytatta, egy idő után a diákvonatok megszűntek, így gyalog jártak iskolába 7:03 látják bevonulni a német katonákat 9:04 mesél az orosz megszállásról, csendben vonultak be a településre, kitűzték a fehér zászlót a faluban, a bajt azonban a rablócsapatok okozták, rekvirálták az állatokat, a gabonát, és a zsírt, részegeskedtek, a lányokat pedig el kellett dugni a katonák elől 15:27 az újrakezdés nagyon nehéz volt, mivel mindent elvittek, nem volt mivel vetni, 17:15 az államosítás során elvették tőlük a földet, be kellett adni a termelőszövetkezetbe, volt akiket csak erőszakkal tudtak rávenni a csatlakozásra, a kárpótlás során visszakapta a földeket 20:00 kötelező beszolgáltatás volt, padlássöpréseket tartottak 22:12 1956-ban a falubeli eseményekben részt vett, mert mindenkinek elege volt a Rákosi-rendszerből 24:11 a forradalom után volt megtorlás, bár nem olyan mértékben, mint máshol 26:58 a háztáji részben pótolta a termelőszövetkezetbe bevitt földeket 28:32 a rendszerváltoztatás egy felszabadulást jelentett, kivették a földjeiket a TSZ-ből
Interjúalany: Matics Károlyné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 09.
Készítette: Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, Kunszentmiklós

Hossz: 00:34:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).
Interjúalany: Kiss Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Hossz: 00:34:00
Tárgy: '50-es évek, szovjet megszállás, rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről (0:14). Rátér az 1950-es évek terrorjának jellemzésére (5:45), és elmeséli, hogyan próbálták beléptetni a pártba (10:00). Röviden párhuzamot von az NDK-val (12:47), majd az 1956-os forradalomról és a disszidálási hullámról beszél (14:12). Beszél a Kádár-korszak egyházpolitikájáról (20:52), a határőrizetről (23:16), a polgárosodásról (28:24). Végül a rendszerváltoztatást elemzi (30:46).
Interjúalany: Egresits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 21.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron