Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
párttitkár
sport
Wehrmacht
1956
hétköznapi kommunizmus
Rákosi-korszak
megszállás
légitámadás
Kádár-korszak
II. világháború
szovjet megszállás

Hétköznapok a Kádár-rendszerben

5228 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: A harmincas évek elején született interjúalany mesél Aszódon töltött iskolai éveiről, a vidéki élet nehézségeiről, a II. világháború helyi hatásairól,a Kádár-korszakban a helyi baptistákat ért megpróbáltatásokról. 00:54--család, születés 04:24--iskola, oktatás helyzete vidéken 07:10--napszámos munka 08:50--az Aszódi Gimnáziumban töltött évek 19:46--a Budapesti Közlekedési Vállalatnál végzett fizikai munka 21:45--II. világháború, bombázások, német és orosz megszállás 29:25--földosztás 30:20--Rákosi rendszer megtorló intézkedései, baptisták elleni megtorlások 34:08--az 1956-os forradalom eseményei 38:00--elhelyezkedés nehézségei 41:05--élet a Kádár-rendszer alatt
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kovács Lászlóné
Interjúalany lakhelye: Aszód
Interjúalany született: Hévízgyörk, 1931
Interjúalany foglalkozása: egészségügyi asszisztens
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 30.
Felvétel helyszíne: Aszód

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, édesapja cipész volt, nagyszülei erdélyi származásúak voltak 2:13 a szülei üzeme tönkrement a világgazdasági válság miatt, az általános iskola négy osztályát négy különböző iskolában végezte, elkezdte a gimnáziumot, de átkerül a polgári iskolába 3:47 Budapesten a Gamma hadiüzemben dolgozott a Fehérvári úton, a lakásukból a háború alatt kibombázzák őket 4:19 ellenálló volt, mesél az ellenállási mozgalomról, az üzemben, ahol elhelyezkedett, nagyon sok német dolgozott, a magyarok hátrányban voltak; az ellenállási mozgalom célja az volt, hogy akadályozzák a német megmozdulásokat, különösen a Volksbund ellen 8:39 a budai hegyekbe jártak hétvégenként, hogy alkalmasak legyenek a fegyveres harcra 10:06 mesél a vezetőjüknek, Szabó Miklósnak a későbbi életéről 11:06 az édesapja a háború után újraalapította a cipőüzemet,de 1948-ban az államosítás előtt feloszlatja, ő pedig ezalatt szakmát szerez, egyetemre nem jut el, mert a katonaság behívja 13:50 a Szovjetunióba kikerülve elvégez egy repülő-fegyvermérnöki iskolát, és ebben a tisztségében volt az iskola tanára 15:23 a közvetlen környezetét nem érintették az atrocitások, de azokról, és a koncepciós perekról mindenki tudott 15:54 1956-ban nagyon sokan váltottak tábort, előbb forradalmárok voltak, majd nem voltak azok 17:48 1956 előtt a hadsereg miatt párttag volt, de utána nem lépett be, sőt, nem érte hátrány emiatt az egyetemi felvételi alatt, Kádár Jánosnak nem tudta megbocsátani azt, hogy a szovjetekhez pártolt 21:04 mesél a reptéri eseményekről, készenlétbe helyezték a repülőgépeket, a repülőtér mellett volt egy kis szovjet páncélos alakulat, de azok nem kaptak se élelmet, se üzemanyagot, ők adtak nekik mindkettőt 29:19 a tisztek bekapcsolódtak az ötvenhatos eseményekbe, felderítést is végeztek 31:20 a városból kivonuló fiatalok fegyvert követeltek, de nem adtak fegyvert nekik, este 34:47 beszél a Kádár-korszakban tapasztalt megfigyelésekről, elterjed róla, hogy a fiát megkeresztelteti, és ezért zaklatták őt, a két fiát megpróbálták beszervezni 36:21 az első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett, továbbtanulásra 1950-ben, tömeges részegséget, nagy sovinizmust tapasztalt 38:28 a rendszerváltoztatásról beszél, a várakozásait a változás beteljesítette, leginkább a felelősségre vonást hiányolta 40:41 1977-ig volt a hadsereg kötelékében, a Műszaki Főiskolán tanított, ezt követően egy mezőgazdasági gépekkel foglalkozó vállaltnál dolgozott, mellette pedig hobbiból játékokat talált ki
Interjúalany: Dézsi István
Felvétel időpontja: 2011. január 27.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit. 1:05--szülők, foglalkozásuk, származás 1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban 2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát 4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása 6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő 11:16--a testvérei szakmái 12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.) 24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba 25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak 30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben 30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról 33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság 36:40--családi dolgok, mindennapok
Interjúalany: Török László
Felvétel időpontja: 2010. november 10.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről (6:32), kitérve sváb származására és a magyarországi zsidóság sorsára (9:44). Tanulóéveiről, pályaválasztásáról is beszél (17:24), majd a vallás és a rendszer kapcsolatáról, illetve a társadalmi szervezetekben való részvételről (23:25). Az iskolai élet szervezéséről és a Kádár-korszak értékeléséről is beszél (33:00).
Interjúalany: Baka Jenőné
Felvétel időpontja: 2010. június 30.