Az interjúalany mesél a nagykállói vasipari vállalat megszervezésében való részvételéről, a vállalat növekedéséről, majd csődjéről. Beszél az egyéb helyi ipari vállalatok munkájában való részvételéről, illetve társadalmi tevékenységéről is. Végül szót ejt az 1956-os események helyi történéseiről. 0:19--születés, II. világháború hatása a családjára, apja hortista repülőtiszti tevékenysége; ennek hatása a család háború utáni sorsára 3:22--gyermekkor, továbbtanulás kérdése, első munkahelye 6:30--Nagykállóra kerül, és résztvesz a helyi fa- és fémipari szövetkezet munkájában 9:19--sorállományba vonulása, katonai élményei 11:53--visszatérése a fémipai munkába 14:26--részvétele a nagykállói vegyesipari vállalatok megszervezésében, majd a Magyar Posztógyár helyi üzemének megszervezésében 19:56--osztályvezető majd üzemvezető lesz, illetve a Magyar Posztógyár szakszervezeti bizottságának és a Vállalati Tanácsnak a tagja 24:10--a Ganz-MÁVAG felszámolása, a szövetkezet önállósodása, majd csődje 31:15--társadalmi munkája (önkormányzati tanácstag 2 ciklusig, a helyi tartalékos klub vezetője), amatőr focis tevékenysége 33:57--milyen hátrányok érték őket apja katonai múltja miatt, hogyan figyelték meg őket 1956-ban, a helyi 56-os eseményekkel kapcsolatos emlékei 39:45--hogyan konszolidálódott a család helyzete 1956 után 40:10--a rendszerváltoztatás hatása, az életmód változása

Az interjúalany beszél családjáról, tanulmányairól (0:20), nagyapja 1945-ös letartóztatásáról és a család kitelepítéséről (1:00), egyetemi életének kezdeteiről (2:51), az 1956-os forradalom előzményeiről (4:05), az október 22-i pécsi diákparlamenti gyűlésről (5:23), a forradalom első napjainak eseményeiről (8:02), a rendszerváltoztatás után tévesen kialakult vélekedésről, miszerint Pécsen nem volt áldozata az eseményeknek (10:35). Beszámol az orvostanhallgatókból alakult nemzetőr zászlóalj megalakulásáról, az abban vállalt vezető szerepéről, a zászlóalj feladatairól (11:28), a budapesti felkelők élelmiszerrel való ellátásának segítéséről (17:47), a kommunista rendszer kiszolgálóival szembeni megtorlásokkal kapcsolatos véleményéről (19:16), a szovjet csapatok közeledéséről a nagyobb magyar városok felé, mellyel kapcsolatban feleleveníti az ellenállással kapcsolatos vívódásait, azoknak a napoknak az eseményeit (21:17). Mesél a szovjet csapatok bevonulása utáni történésekről, a kollégium bekerítéséről (35:32), a pécsi áldozatokról (40:29), valamint arról, hogyan sikerült kibújnia a megtorlás elől (42:17).

Az interjúalany beszél a gyermekkorában átélt II. világháborúról, Sopron bombázásáról (0:11), majd a háború utáni szegénységről és a jegyrendszerrel (1:12). Rátér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire (04:30) és arról, hogyan döntöttek a disszidálás mellett, és végül hogyan tettek le róla (07:35). Szól nagybátyjairól, akik Angliában élnek 1947-es kitelepítésük óta, és arról, hogy mikor mertek először Magyarországra látogatni (8:45, 22:50). Folytatja 1956-os emlékeit, és szól arról, hogy miket hallott a november 4. utáni megtorlásokról (10:30). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről és a szórakozási lehetőségekről (13:45). Szól a határátlépés nehézségeiről, a határsávról, valamint a határátlépési rendszer ésszerűtlenségéről (18:30). Elmeséli, hogyan kerülte el, hogy besorozzák a hadseregbe (24:18). Szól arról, hogyan helyezkedett el fiatal mérnökként, és elemzi az Új Gazdasági Mechanizmust (27:42), valamint a házgyári programot és a faipar helyzetét (30:42).