Az interjúalany beszél családjáról, a két világháború közötti Magyarország politikai viszonyairól (0:15). Hangsúlyosan szól a II. világháborúról, és a Don-kanyarnál elesett bátyja emlékéről (3:00). Beszél Magyarország kiugrási kísérletéről és a német megszállásról (9:28), valamint a szovjet megszállásról (14:20). Beszél a háború utáni évek politikai viszonyairól (18:32), a hadseregbe való belépéséről (20:26), illetve a hadsereg és a párt kapcsolatáról (23:40). Beszél az 1956-os forradalomról, amit katonaként élt ált (25:38), különös tekintettel a katonaként és hazafiként érzett ellentmondásra (35:58). Végül a hadsereg viszonylagos konszolidációjáról beszél a Kádár-rendszerben (36:49).

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vészelték át a németek, majd az oroszok bevonulását, majd ezt követően mesél arról, hogy kulák származása miatt milyen nehézségekkel kellett neki és családjának szembenéznie. 0:8--bemutatkozás, szülei, családja; 1:6--hogyan esett hadifogságba a testvére; 2:40--emlkékei a debreceni bombázásokról, milyenek voltak a német katonák; 4:27--hogyan érkezett meg hozzájuk az orosz front és hogyan rejtőztek el az orosz katonák elől; 13:28--hogyan értek megint haza és milyen állapotokat találtak otthon; 15:38--hogyan vonulnak fel ellenük a falusiak, kuláknak nevezve őket; 16:52--hogyan érinti őket az államosítás, és a beszolgáltatás; 21:27--hogyan ért haza a hadifogságból a testvére; 25:39--milyen iskolákba jártak; 31:13--hogyan lett belőle tanárnő; 36:50--házassága; 37:52--emlékei az 1956-os eseményekről; 38:40--emlékei az úttörőmozgalomról; 39:27--a helyi óvoda és iskola felépítése; 39:58--mennyire tartotta a vallást, milyen volt a kuláksors; 43:34--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást

Az interjúalany 1930-ban született Kunhegyesen. Beszél családjáról, származásáról. Nagyszülei Horthy Miklós szüleinek voltak szomszédai. (03:04) Délvidék visszatérése után (1941) a család visszaköltözött a Zomborba (Bácska), ahonnan az apa származott és ahol újra állást kapott. Itt éltek 1944 októberéig. Az utolsó vonattal jöttek vissza, amivel a teljes hivatali gárda is. Sok szerbet, akik együttműködtek a magyarokkal, kivégeztek a partizánok. Beszél a Délvidéken kialakult harcokról, a család bajai letelepedéséről. (10:02) Részletesen beszél a cserkészetről, a törvényekről, elvekről. 4. elemiben csatlakozott a cserkészekhez. Zomborban is aktív cserkészmozgalom volt a terület elveszítéséig. (13:32) A világháború végén nehezen zajlott az oktatás, össze kellett vonni az osztályokat, ideiglenes tantermek voltak, mivel az iskolák többségéből hadikórházat alakítottak ki. (16:48) 1948-ban érettségizett. Mivel barátaival együtt nem léptek be egyik kommunista mozgalomba sem és korábban cserkészek voltak, 1951-ben behívták őket munkaszolgálatra. Az interjúalanyt laktanyaépítésre vezényelték. (23:18) A második laktanya építésekor, több hónap után kapott Karácsonykor pár nap szabadságot. Később javult a helyzet, villanyszerelőként társaival már felügyelet nélkül dolgozhatott. Két év után térhetett haza. (28:50) 1951-es behívásáig titokban szervezte a cserkészetet. Munkaszolgálata alatt koncepciós perekkel próbálták teljesen ellehetetleníteni a bajai cserkészeket. A cserkészek a Horthy-korszakban egyszerre kaptak lelki- és (fél)katonai kiképzést is. Kiemeli Teleki Pál cserkésszervező tevékenységét és az 1933-as gödöllői jamboreet. (37:24) 1951-ig a "föld alatt", egyenruha és jelvények nélkül, de sikeresen működött a bajai cserkészcsapat. (38:46) 1953-as leszerelése után az interjúalany vízhordalékmérő vállalatnál helyezkedett el, majd a betonútépítőhöz került. (40:20) Az 1956-os forradalom Mezőkövesden érte. Elindult munkatársaival Budapestre, de egy szovjet katonai hadoszlopba ütköztek. Bezárták őket és készültek a kivégzésükre, amikor elkezdték az oroszok a kivonulást és elengedték a munkásokat. Az interjúalany nem is hitte volna, hogy elbukhat a forradalom. (43:22) A szabadságharc leverése után el akarták fogni, de értesült róla, hogy keresik, menekülnie kellett Jugoszláviába, ahol a szerbek elfogták. Beszél a Jugoszláviában uralkodó körülményekről, folyamatos átszállításairól, dolgoztatásáról. Végül Franciaországba sikerült utaznia. (54:20) Beszél Franciaországi munkájáról, életéről. Elmondja, hogyan ismerkedett meg már kint élő magyarokkal. (58:56) Rövid idő után az NDK-ba került, ahol cipőgyárakban dolgozott, majd több mint 30 éven keresztül teherautósofőrként dolgozott. (01:00:04) Haza nem jöhetett, 1961-ben tudott először apjával Bécsben találkozni. A rendszerváltoztatás után visszakapta magyar állampolgárságát is, azóta mindkét országban lakik. (01:03:34)