Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
internálás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
kárpótlás
'50-es évek
Hortobágy
hadifogság
légitámadás
II. világháború

Hadifogságból a Hortobágyra

2830 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Leírás: Az interjúalany mesél II. világháborús katonaemlékeiről, a hortobágyi munkatáborról, az itteni körülményekről, illetve az itt végzett munkáról, végül pedig a hazatérést követő további sorsáról. 0:29--hogyan, milyen körülmények között hurcolták el 1950-ben a Hortobágyra, a Borzas-tanyára; 7:25--milyen körülmények fogadták őket a tanyán a megérkezésük után, milyen munkákat kezdtek végezni itt; 15:16--hogyan szállították ki őket a munkahelyükre, milyen épületekben laktak; 17:33--kiket vittek el a táborba; 18:21--katonai szolgálata a II. világháború alatt; 25:58--mikor és hogyan szabadult a Hortobágyról; 27:0--mi történt vele a szabadulás után, hogyan talált munkát; 31:15--milyen kárpótlást kapott az elhurcolásért
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Schleining Károly
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Babarc, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 29.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan döntött a lelkészi hivatás mellett (0:05), a teológiai tanulmányok helyzetéről a Rákosi-rendszerben (02:09). Rátér arra, hogy hogyan ellenőrizték a vallási életet a szocializmusban, és hogy hogyan zsarolták a besúgókat (07:56). Beszél az Állami Egyházügyi Hivatal működéséről, az egyházak pénzügyi függéséről (13:58). Rátér az Egyház elé gördített anyagi akadályokra (20:53), majd külföldi útjáról mesél, miután megpróbáltak információkat szerezni tőle (23:32). Végül arról beszél, hogy valamennyire az állami szervekre is tudtak hatni az egyházak (30:20).
Interjúalany: Cserháti Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:58:00
Az interjúalany részt vett a debreceni páncélos csatában, utána menekülni próbált. A fejetlenségben folyamatosan máshová irányították. Kecskemétnél alakulatát a szovjet harckocsik megtizedelték. Miután az interjúalany kilőtt egy tankot, sikerült elmenekülniük. (06:36) Később elfogták és mivel tiszt volt, fogságba ejtették. Részletesen elmeséli fogságba esésének történetét. (11:20) Szibériába hurcolták, elmeséli az ottani lakosság életét is. (15:08) Beszél az I. világháború eseményeiről. (16:00) Korábban betegség miatt két év csúszással tudott érettségizni. (17:56) Elmeséli a II. világháborús harcokban átélt szörnyűségeket, a keleti front és a Don-kanyar eseményeit. (31:02) Gyerekkorában megtanult angolul, németül, latinul, később oroszul, franciául, olaszul. (34:10) Az 50-es évek elején a zalai olajkutatások alatt sok a világháborúban elesett katona holtteste került elő. (36:24) Elmondja élményeit a balatoni csatáról és az azt követő szovjet megszállásról, a háború utáni lopásokról. (45:06) Az interjúalany 1945. április 4-én, édesapjával együtt esett hadifogságba. Májusban már Szibériában voltak. Elmeséli rabságának történetét. (50:46) Az interjúalany beszél a szibériai körülményekről, a hidegről, az ott élő emberek természetéről, mindennapjaikról. (55:44) Mivel az interjúalany és apja is katonatiszt volt, a fényképeket, iratokat sokáig el kellett rejteniük. (57:40)
Interjúalany: Kováts Miklós
Felvétel időpontja: 2011. március 07.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, a gödrei sváb közösség eredetéről (0:05), majd az oktatás és a művelődés lehetőségeiről (5:42). Beszél a II. világháború alatti életről (8:18), majd az orosz megszállásról (12:46). Beszél a háború végétől jelentkező, svábokat ért ellenségességről, édesapja oroszországi kényszermunkára hurcolásáról (19:50), kitérve a tábori élet mindennapjaira (24:32). Beszél a svábság kitelepítéséről (30:30), illetve arról, hogy őt miként vették le a listáról (39:15). Szól arról, hogyan éltek meg édesanyjával a világháború alatt és után (32:07), beszél a zsidóüldözésről (40:27), és arról, hogyan küldték el mindegyik munkából a háború után, mikor kiderült a származása (44:10). Végül édesapja hazatéréséről szól (47:15).
Interjúalany: Farkas Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. január 28.