Interjú

Gyűjteményhez ad
svábok
sztahanovista mozgalom
hiánygazdaság
rekvirálás
sztálinizmus
szovjet megszállás
Rendőrség
megtorlás
besúgó
megszállás
Nemzetőrség
'50-es évek
front
fekete vágás
kényszermunka
Petőfi-kör
1956
Rákosi Mátyás
Nagy Imre
Gerő Ernő
oktatás
egyház
beszolgáltatás
bányászat
állambiztonság
börtön
ÁVO/ÁVH

Gyermekként a háborúban, nemzetőrként a forradalomban

2751 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: '50-es évek, 1956
Leírás: Az interjúalany beszél arról, miként élte meg gyerekként a II. világháborút (0:05), majd rátér iskolaéveire (6:10), illetve a kommunista rendszer kiépülésére, a vallásos és kommunista nevelés ellentétére, és a hiánygazdaságra (7:20). Beszél szerepvállalásáról az 1956-os forradalomban, a Sztálin-szobor ledöntéséről (17:20), a fegyveres harcokról (19:15), valamint a forradalom okairól, így az élet ellehetetlenítéséről (20:56) és arról, hogy a rádió elnöke nem engedte beolvasni a MEFESZ pontjait (23:34). Végül a megtorlásokról szól. Őt magát is két év bányamunkára ítélte a bíróság (30:20).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Molnár László
Interjúalany lakhelye: Zalalövő
Interjúalany született: Szombathely, 1937
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. november 19.
Felvétel helyszíne: Zalalövő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
A katolikus pap interjúalany 1924-ben született Budapesten. Szegénységben telt el gyermekkora, mégis boldog volt. 1930-ban kezdte el az elemi iskolát Kispesten. Sok Erdélyből menekült diáktársa, tanára volt. Beszél az iskolai oktatás körülményeiről. (03:50) Elmondja, hogyan látta Budapest ipari fejlődését a Horthy-korszakban, nagyon sok volt a külföldi befektető, gyáros, szakmunkás. (06:42) Elmondja családjának történetét, nagyszülei hogyan kerültek Magyarországra Alsó-Ausztriából. A környékbeli lakosok többsége is német anyanyelvű volt. (12:18) 1974-ben járt először Nyugaton (Franciaországban), ott látott ahhoz hasonló emberséges társadalmi viszonyokat, mint a 20-as, 30-as évek Magyarországán. (15:16) Beszél a Horthy-korszakbeli és a mai életkörülmények közötti különbségekről. (19:32) Elemi iskola után tovább lehetett lépni polgári iskolába, tanítóképzőbe vagy képesítőbe. Az akkori rendszert jónak tartja, bár a lányoknak nehezebb volt továbbtanulnia. A mai koedukált iskolákat rossznak tartja, mivel szerinte a két nem között így elvesznek a különbségek. (22:36) Elmondja, hogy gyermekkorának közbiztonsága sokkal jobb volt a mainál. Nehezebbek voltak az életkörülmények, de biztonságos volt az élet. 1937-ig komolyan meg kellett húzni a nadrágszíjat, de boldogak voltak az emberek, lelkükben voltak gazdagok. (28:58)
Interjúalany: PÁLOS FRIGYES
Felvétel időpontja: 2011. január 28.

Hossz: 00:40:00
1934-ben született Kercán, foglalkozása tanár. Édesapja református lelkész, édesanyja tanítónő volt(0:50).Az interjúalany bemutatja a szülőhelyét, egy parókiát. A középiskolát Kőszegen, Pápán, ill. magántanulóként töltötte. Erről mesél az interjúalany(1:56).Debrecenbe járt egyetemre, a természettudományi karra. Az interjúalany az '50-es évek egyetemi életéről mesél(5:18).Édesapja a második világháborúban tábori lelkész volt. Valamint elmeséli ködös, gyermeki emlékeit a világháborúról(8:35).A német és az orosz megszállással kapcsolatban idézi vissza az emlékeit(10:58).A szülei helyesnek tartották a földosztást(14:19).Származása miatt többször megkülönböztetés érte,főleg a tanulmányai alatt. Az interjúalany a Kádár kori munkalehetőségekről beszél, főleg az oktatás területén(15:16).Az államosítások nem érintették a családot, mert annyira szegények voltak. De az iskola államosítása már sokkal érzékenyebben érintette a családot. Az interjúalany erről meséli személyes élményeit(21:46).1954-ben édesapja győri lelkész lett, így a család oda kötözött(23:36).A párt végig jelen volt az iskolában, az igazgató vagy néhány más tanár személyében(24:13).1956-ban pár nap késéssel szerzett tudomást a pesti eseményekről. De a győri tüntetéseken személyesen is részt vett. Ezt részletezi(26:54).Amíg az Őrségben élt, az édesapja gyülekezetéből több száz embert telepítettek ki a Rákosi rendszerben(30:37).1956 novembere után szinten elképzelhetetlennek tűnt az, hogy valaki ittmarad Magyarországon. Az interjúalanynak sohasem jutott eszébe, hogy elhagyja az országot(31:46). Az ismerősei közül egy személyt ki is végeztek 1956-os szerepe miatt(35:14).Kádár Jánost semmilyen szinten nem tudta elfogadni. Továbbá a Kádár-korszakról mesél az interjúalany(36:10).
Interjúalany: Czapáry Endréné Éva
Felvétel időpontja: 2011. május 25.

Hossz: 00:40:00
Tárgy: 1956, Kivándorlás
Az interjúalany beszél arról, hogy apját a második bécsi döntés idején besorozták, és Máramarosban töltötte szolgálatát, majd 1944-ben a Nyírségbe költöztek (0:07). Mesél arról, hogy édesanyja és nevelőanyja is megmenekült attól, hogy a szovjet katonák megerőszakolják (2:17). Elmeséli, hogy már 1953-ban azt olvasta egy röplapon, hogy a Nyugat segíteni fog (4:16). Beszámol arról, hogy 1953 óta részt vett egy ellenállási mozgalomban (5:50), mesél az 56-os forradalom kezdetéről Debrecenben (7:23), arról, hogyan kísérelte meg a disszidálást, de az ávósok elkapták barátjával együtt, azonban el is engedték őket (9:41). Elmeséli, hogy az ávósnak tett ígéretükhöz híven egy ideig kelet felé mentek, majd ismét elindultak nyugat felé: részletesen beszél a disszidálásukról (13:46), majd arról, hogy barátjával kerestek egy idős embert, akit apjuknak nyilvánítottak, és Linzbe vitték őket, mint családot (22:05). Elmondja, hogy egy magyar internátusban laktak barátjával, és homoszexuálisnak minősítették őket, de végül a nevelőt dobták ki, aki megvádolta őket (25:05). Kitér arra, hogy érettségi után a mainzi egyetemre került (29:41), beszél első magyarországi útjáról (30:58). Megemlíti, hogy utólag tudta meg, hogy be akarták a kádári titkosszolgálatok szervezni (33:35). Beszél arról, hogy a magyar emigráció nagyon megosztott volt, melyet elsősorban az 1945-ös és az 1956-os emigránsok között húzódó törésvonal határozott meg (34:08). Mesél arról, hogy 1957-ben a nevében megjelent egy cikk a Népszabadságban arról, hogy SS-tisztek nevelik az emigránsokat Németországban (37:55).
Interjúalany: Kenéz Csaba
Felvétel időpontja: 2010. október 05.