Interjú

Gyűjteményhez ad
kisdobos
oktatás
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
cigányság

Cigány fiatalként a Kádár-korszak utolsó évtizedeiben

2476 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, a szülei beszélték a romani nyelvet, a házasságukról sokáig nem volt papírjuk, mivel ennek a cigány közösségben nem volt értéke 5:40 édesapja a gázműben dolgozott, és hozzájutottak a cs-lakás program keretében egy családi házhoz 7:21 ezek a cs-lakások nem voltak ugyanolyan komfortúak, mint egy normál lakásnak (cs-lakás: csökkent értékű lakás) 9:01 a telepről elköltöző romák azonban segítő hálózat nélkül nem tudtak beilleszkedni, ami feszültségeket okozott 11:37 mesél a helyi, Mohácsi úti telepről, az ott élő emberek nem tudták felújítani a lakásokat 13:46 a nagyszülők közül a nagypapa Jugoszláviából költözött át, mesél az általa ismert családi régmúltról, arról is, hogy különböző észak-európai országban élnek rokonai, akikkel romani beszélgetett 18:19 a cigány házassági szokásokról mesél, és a többségi társadalom erről alkotott képéről 25:48 őt a továbbtanulásra az osztálytársaitól kapott plusz élmények segítették 28:07 szakmunkásképzőbe járt, leérettségizett 29:21 mesél az úttörő életről 31:34 édesapja nem kényszeríti rá később a házasságot, a lányok a hagyományos lánykérés alkalmával a férje kiválasztásában nincs szerepe 35:51 az egyetemre jutásról mesél, munka mellett levelezőn tanult, majd ezt követte az egyetem gyes mellett 43:11 később az egyetem mellett dolgozott 43:55 a rendszerváltoztatás nagyon negatívan érintette a magyarországi cigányokat, mert nincs rendszeres jövedelmük, eltűnt a kiszámíthatóság az életükből, és ezzel párhuzamosan a cigányok megítélése radikálisan leromlott, a többségi társadalom a cigányokat tekintik bűnbaknak
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Labodáné Lakatos Szilvia
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Pécs, 1970
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Interjúalany: Bakó András
Felvétel időpontja: 2010. október 11.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a Szent Orsolya Iskolában folytatott tanulmányairól (0:23), a második világháború időszakáról (7:28), az orosz megszállás hatásairól (8:53), a soproni bombázásokról (10:28), arról, hogyan kerülték el a németek kitelepítését, valamint arról, hogy a kitelepítetteknek mi lett a sorsa (11:37). Beszámol a beszolgáltatásokról, az erőszakos TSZ-szervezésről(14:01), a TSZ-ben megtermelt terményekről, az ott folyó munkálatokról (16:20), arról, hogy miért nem kap nyugdíjat (21:45).
Interjúalany: Stippinger Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. március 02.

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.