Nagypilit községben született. 6 elemi elvégzése után a a tanító tovább szerette volna taníttatni az interjúalanyt, de az apja nem engedte, mert a munkáskézre nagyobb szükség volt. Erről és a házimunkákról mesélt(0:07).Ő és bátyja elhatározták, hogy továbbtanulnak - így kerültek Pápára(4:47).A bátyja műtrágyagyárban kapott állást, az interjúalany pedig fuvarozó lett - innen Diósgyőrbe mentek munka után (közben pedig tanulnia kellett)(6:05).Amikor a háború elérte Miskolcot, bezáratták a gyárat, ahol dolgozott. Ezzel és a háborús helyzettel kapcsolatban meséli személyes élményeit(11:24).A háborút szerencsésen és leleményesen élte túl, utaná igyekezett egyből munkát keresni. Ennek a történetét is elmeséli(28:14).Nagyon jól keresett a munkahelyein, mivel nagyon jól is dolgozott - az elsők között kpata meg az élmunkáskitüntetést. Hogy ezt nem véletlenül érdemelte ki, azt a személyes történeteivel támasztja alá(37:38).

Az interjúalany beszél a Levente mozgalomról, a II. világháború helyi hatásairól, és saját katonáskodásáról. Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdaságot érintő átalakításairól, illetve a Kádár-korszak téeszesítő törekvéseiről. 0:27--születés, család, iskola, gyermekkori munka a mezőgazdaságban, Levente mozgalom, ennek működése (Levente oktató is lesz) 4:30--II. világháború, hogyan zajlott a sorozás, hogyan ússza meg a harckocsizó tanfolyamot, hogy szolgált a határőrségnél; az elcsatolt országrészek visszacsatolása (elmondja néhány ebből az alkalomból íródott dal szövegét) 11:00--háborús hétköznapok, légitámadások, bombázások, orosz bevonulás, harcok Jánoshalma környékén 15:43--a II. világháború után visszatért zsidók Jánoshalmán, zsidók deportálása 20:20--a forint bevezetése 20:15--sorsa a II. világháború után, munkája egy pesti kórházban 24:00--Rákosi-rendszer, beszolgáltatás, mezőgazdaság 26:50--feketevágás, hogyan jelentik fel miatta, milyen büntetést kap 28:53--a TSZ szervezése, hogyan folyt az ilyen irányú agitálás, háztáji, hogyan lesz brigádvezető 33:00--első TV, tévézési szokások, hogy jutnak az első hűtőhöz, mosógéphez

0:00 gyermekkor, családi háttér, látja a Jugoszláviába bevonuló német csapatokat 2:29 1944-ben Marcaliig nyomultak előre a szovjet csapatok, sokáig a környéken maradt a front, hozzájuk egy német csapatot telepítettek be, az ő falujuk is kapott a bombázásból 5:14 1945 húsvétján jelentek meg az első orosz katonák, a frontkatonák nem maradtak sokat, hanem egy szállítóegység telepedett be a faluba, és mindent elvittek, amit tudtak 8:04 édesapját 1942-ben besorozták, mesél az apja katonaélményeiről, édesapja látta Horthy István utolsó légi útját, a szovjetek doni áttörése elől gyalog jött haza 15:14 amíg édesapja távol volt, addig neki és a nagyapjának kellett ellátni a környező földekkel járó munkát 19:04 már 1946-tól kötelező volt a beszolgáltatás 20:59 a TSZ-t mindenki kétkedve fogadta a hatvanas években, mert ’56 után volt egy könnyebb időszak a gazdálkodók számára, be kellett állni a TSZ-be, ami eleinte nehéz volt, de később jobban működött 23:15 ő is dolgozik a TSZ-nek 23:37 a TSZ megszűnése után egy kisebb szövetkezet alakult, pártoló tagként maradt az új szövetkezetben