Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
egyház
oktatás
padlássöprés
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
fekete vágás
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
rekvirálás
60-as évek

Interjú Szathmáry Istvánnéval

2995 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: 0:00 családi háttér, szülei gazdálkodók voltak, kisebb földbirtokkal 1:45 a háborús rekvirálás elvitte a mozdítható vagyont, később pedig a beadások tették nehézzé az életüket, állandó ellenőrzés alatt tartották őket a fináncok, padlást is söpörtek 7:02 az ötvenes évek végén jött a téeszesítés, a családot sokszor zaklatták, végül kényszerítik az édesapját a belépésre 13:54 úttörő is volt 15:53 a tanulási lehetőségeket hasonlítja össze a Kádár-rendszer és a rendszerváltozás utáni korszak között 20:50 középiskolai és főiskolai években a házibulik jelentették a szórakozást, a környező szocialista országokban lehetett üdülni 24:48 a Kádár-rendszer nem tette lehetővé azt, hogy nagyon kiemelkedjen az ember az átlagos életszínvonalból, a lehetőségek ma bővebbek, de régen stabilabb volt a megélhetés 27:30 a környezetében is voltak megfigyelések, őt is megfigyelték a munkahelyén 29:34 az egyház szerepe átalakult, ő katolikus neveltetést kapott, kaphatott még hittanórát, a rendszerváltoztatás zen a téren elhozta a lelki szabadságot 32:50 a rendszerváltozás hibája az, hogy nem hűtötte le a várakozásokat, változás csak akkor lesz, ha az emberek a magukénak fogják érezni Magyarországot, és tesznek érte
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szathmáry Istvánné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Jászfelsőszentgyörgy, 1948
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. január 27.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél szüleiről, nagyszüleiről (1:05), arról, hogy nagyapja részt vett az első világháborúban, édesapját viszont nem vitték el a második világháborúban (3:32), a második világháború utáni éltről, apja B-listázásáról (5:33), tanulmányairól és a tanításról (6:41), Pécs kulturális életéről és képzőművészeti pályafutásáról (15:47), a rendszerváltoztatásról (21:28).
Interjúalany: Dr. Pandur József
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél Budapesten töltött gyermekkoráról, amikor a Klauzál téri edényüzlet kifutófiúja volt (0:12), majd arról miként vonult be katonának Erdélybe, majd Galíciába utászként (2:22). Szól arról, hogy alakulata feloszlása után dezertált és Budapestre ment, ahol elfogta a rendőrség, de aztán kibeszélte magát (8:10). Szól arról, hogyan került ismét a sereghez, és hogyan hátráltak Győrön át Ausztriába majd Bajorországba (14:55). Elmeséli, miként kerültek amerikai hadifogságba, ahol lették a fegyvert, majd a romeltakarításban kellett segédkezniük (23:20) . Később gyűjtőtáborba került, ahol nem őrizték őket különösebben (26:30), majd 1945 végén hazatért (28:25). Szól arról, miként tanúskodott egy háborús bűnökkel vádolt férfi perében (31:30), majd arról, hogyan helyezkedett el a háború utáni Magyarországon (32:25). Szól a MÁV alkalmazottjaként való munkájáról (34:30), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, illetve a munkájának sikereiről, kitüntetéseiről (34:30).
Interjúalany: LAKI LAJOS
Felvétel időpontja: 2011. január 21.

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, mesél a harmincas évekről 3:08 egy elhurcolt zsidó család pincéjében húzták meg magukat a háború idején 12:41 mesél arról, hogy számos nőt megerőszakoltak az orosz katonák 15:01 a falu egy része elmenekült, de az itt maradók az itt hagyott házakat fosztogatták, az oroszok pedig az ő házukban rendeztek be egy telefonközpontot 22:19 az orosz katonákat románok követték 29:19 felidézi a választásokat, többek között a kékcédulás választásokat, ahol az oroszok adtak dzsipeket a magyarok fuvarozására 30:15 a Rákosi-rendszerről beszél, még tiltakozást is tartott a falu, de azt a rendőrség felszámolta 39:07 1960 telén kezdték el a TSZ megszervezését, az édesapja végül aláírta a belépést, mert megfenyegették, hogy a fia nem járhat egyetemre 40:48 Debrecenben volt kollégista, 1956-ban ott érte a forradalom, az ÁVH-sok lőttek is a békés tömegre
Interjúalany: Balázs Bertalan
Felvétel időpontja: 2010. november 27.