Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
disszidálás
Néphadsereg
oktatás
1956
osztályharc
Rákosi-korszak
'50-es évek
NSZK

Nagyurakból proletárok

3165 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás, gyermekkor, családi háttér 5:59 a második világháború után elvették tőlük a földjeiket 7:59 magyar és történelem órákon különböző rögtönzött jelenetekkel demonstrálták az újfajta történelmet 12:26 elmeséli édesapja és más nemesi családok sorsát, édesapja pallér volt egy bányában, ahol jehovásokkal és egyéb osztályidegenekkel dolgoztak 19:15 felveszik a középiskolába, mesél arról, hogy hogyan változott meg egyik napról a másikra az egyházbarát oktatás egyházellenessé, megszűnik a napi imádság és leveszik a kereszteket a falról 22:24 cserkészet helyett a DISZ-be kellett belépniük 23:20 először a veszprémi vegyipari technikumba járt, majd Keszthelyre járt, majd tiszti iskolába járt, mesél a tiszti iskolás évekről 34:00 a tiszti iskoláról politikai okokból kirúgták 36:02 az 1956-os események Budapesten érték, kivándorolt az NSZK-ba 43:50 1966-ban hazajött, letartóztatták, bebörtönözték, kényszergyógykezelésre és nyolc évre ítélték el, 1975-ig volt börtönben; ott gyakran verték, bántalmazták
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Jánkó Jenő
Interjúalany lakhelye: Zalaegerszeg
Interjúalany született: Várvölgy, 1937
Interjúalany foglalkozása: kőműves
Felvétel időpontja: 2011. április 07.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:57:00
Az interjúalany beszél diákéveiről (0:42), a Horthy-korszakról (2:51), majd rátér a zeneoktatás helyzetére a Rákosi-rendszerben és a Kádár-korszakban (9:47). Szól arról, hogyan osztotta meg Európát a vasfüggöny (12:10), és ez hogyan nehezítette meg a magyar művészek életét (14:26). Szól Kodály Zoltán személyéről és a vele való kapcsolatáról (26:18), és arról, miként segítette az ő pályáját (33:50). Végül a cserkészet eredetéről szól (46:48), és annak helyzetéről a kommunizmus évei alatt (51:11).
Interjúalany: Ivasivka Mátyás
Felvétel időpontja: 2011. február 08.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél balti orosz származásáról, rigai gyermekkoráról, a Baltikum jellegzetességeiről (0:40), majd rátér arra, hogyan került a csehszlovákiai Brünnbe egyetemre amerikai sógora támogatásával. Itt ismerkedett meg magyar férjével, és innen költözött Magyarországra (2:30). Szól a Rákosi-rendszer borzalmairól, férje eltávolításáról és zaklatásáról, majd tulajdonképpeni halálba kergetéséről (7:00). Szól az amerikai Memphisben szerzett élményeiről, a fekete és fehér lakosság konfliktusáról, valamint arról, hogy miként népszerűsítette a magyarokat Amerikában. Különösen a magyar tudósok, Neumann János és Szilárd Leó fogta meg az amerikaiakat (9:05). Szól II. világháborús élményeiről, Budapest ostromáról, és arról, hogy nem tudta mivel etetni ikergyermekeit. Dezertált magyar katonák segítettek neki. Arról is szól, hogy az oroszok nem szerették a magyarokat, mert nem ugrottak ki a háborúból (18:06). Rövid időre visszatér a Baltikumban megélt I. világháborúra (23:45), majd értékeli a kommunista és nemzeti szocialista rendszerek bűneit (25:38). Végül a magyar nép különlegességéről beszél (29:52).
Interjúalany: Kádár Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél őseiről, a két világháború közötti életviszonyokról Nagycenken, említi az első és a második világháborút. Hosszan szól Nagycenk parasztpolgári gyökereiről, Széchenyi Istvánról (7:04), majd a téeszesítés következményeiről (13:06). Beszél oktatásáról, képzéséről is (17:14). Beszél az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a disszidálásra (23:19). Ezután a rendszerváltoztatás hatásairól (29:52) és a páneurópai piknikről beszél (32:52).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.