Az interjúalany beszél arról, hogy apját a második bécsi döntés idején besorozták, és Máramarosban töltötte szolgálatát, majd 1944-ben a Nyírségbe költöztek (0:07). Mesél arról, hogy édesanyja és nevelőanyja is megmenekült attól, hogy a szovjet katonák megerőszakolják (2:17). Elmeséli, hogy már 1953-ban azt olvasta egy röplapon, hogy a Nyugat segíteni fog (4:16). Beszámol arról, hogy 1953 óta részt vett egy ellenállási mozgalomban (5:50), mesél az 56-os forradalom kezdetéről Debrecenben (7:23), arról, hogyan kísérelte meg a disszidálást, de az ávósok elkapták barátjával együtt, azonban el is engedték őket (9:41). Elmeséli, hogy az ávósnak tett ígéretükhöz híven egy ideig kelet felé mentek, majd ismét elindultak nyugat felé: részletesen beszél a disszidálásukról (13:46), majd arról, hogy barátjával kerestek egy idős embert, akit apjuknak nyilvánítottak, és Linzbe vitték őket, mint családot (22:05). Elmondja, hogy egy magyar internátusban laktak barátjával, és homoszexuálisnak minősítették őket, de végül a nevelőt dobták ki, aki megvádolta őket (25:05). Kitér arra, hogy érettségi után a mainzi egyetemre került (29:41), beszél első magyarországi útjáról (30:58). Megemlíti, hogy utólag tudta meg, hogy be akarták a kádári titkosszolgálatok szervezni (33:35). Beszél arról, hogy a magyar emigráció nagyon megosztott volt, melyet elsősorban az 1945-ös és az 1956-os emigránsok között húzódó törésvonal határozott meg (34:08). Mesél arról, hogy 1957-ben a nevében megjelent egy cikk a Népszabadságban arról, hogy SS-tisztek nevelik az emigránsokat Németországban (37:55).

Az interjúalany és családja 1945-ben költözött át egy kis felvidéki faluból Magyarországra (0:29). Beszámol tanulmányairól és az ateista Rákosi-korszakról (0:59), kisdobos és úttörő élményeiről (4:20), az élelmiszerhiányról, feketevágásokról, beszolgáltatásról és a kommunista propagandáról (6:03), a kontraszelekcióról (9:36), kulák nagyapja meghurcolásáról (10:28), Rákosi névnapjának a megünnepléséről és a karácsonyi parlamenti ünnepségről, amin Horthy egyik unokája is részt vett (12:08). Mesél 1956-os emlékeiről (15:20), a forradalom leveréséről és a disszidálásról (22:50), a félelem légköréről és az ÁVH módszereiről az 50-es években (24:13), a forradalom leverése utáni sztrájkokról és az oktatás változásairól (29:10), gimnáziumi élményeiről, a KISZ-ről, MHK mozgalomról (31:02), osztálytársai szökési kísérletéről és a bírósági tárgyalásról (35:25), a maoista összeesküvésről (37:20), arról, hogy diáktársaival együtt azzal vádolták meg őket, hogy fel akarták robbantani a Varsói Szerződés vezérkarát (41:01), végül pedig ellenzékiségéről és a rendszerváltoztatásról beszél (43:04).

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztási nehézségeiről, és arról, hogy hogyan sikerült elhelyezkednie a katonaságnál. Elmondja, hogy milyen pályát futott be a katonaságban tesetnevelőtanárként. 0:1--születés, család, szülei foglalkozása; 2:17--emlékei a II. világháborúról, a Szombathelyt ért légitámadásokról; 4:33--mit csinált érettségi után, milyen hátrány érte apja börtönbüntetése miatt, hogyan sikerült a katonaságnál mégis elhelyezkednie; 7:56--kiskatona évei, szolgálata tüzértisztként Jánoshalmán, a határ közelében; 11:40--hogyan kerül be a testnevelési főiskolára, hogyan lesz testnevelő a tiszti iskolában, emlékei egy hadgyakorlatról; 17:2--tevékenysége tornatanárként; 25:0--a rendszerváltoztatás hatása a pályafutására