Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
PRO
disszidálás
Kovács Béla
'50-es évek
Nemzetőrség
MEFESZ
Rendőrség

Egy joghallgató a forradalomban

2562 megtekintés

Hossz: 00:50:00
Témakörök: Igazságszolgáltatás, 1956, szovjet megszállás
Leírás: 0:00 családi háttér, szülei tanárok voltak, 1950-ig Orosházán éltek, onnan Pécsre költöztek, ő pedig a pécsi egyetemen joghallgató lett 2:00 1956. október 22.-én Pécsett is összeült a diákparlament, városszerte tüntetések kezdődtek 2:28 okt. 28.-án megalakították az egyetemi zászlóaljakat, az egyik a jogi egyetem és a pedagógiai iskola zászlóalja volt, a városban járőrszolgálatot teljesítettek, katonai egyenruhában és fegyverzettel, Kovács Bélára is vigyáztak 5:21 a katonai iskolától kapták a fegyvereket 6:50 november 3.-án este riadóztatnak mindenkit, Pécsről az orosz tankok elől Orfűre, ott feloszlatták a zászlóaljat, ott maradtak katonai ruhában, katonai fegyverzettel, sokan disszidáltak egy teherautóval 11:43 a csapatból öten-hatan egy nagy kerülővel jutottak vissza Pécsre november 7.-én, útközben az eseményekről nem hallottak híreket 16:09 Visszatértük során fegyveresek állítják meg őket, tájékoztatják őket, hogy a Pécsre vezető utakon szovjet őrség állomásozott, ezért mindenki egyénileg próbált visszajutni a városba, ő visszajutott Pécsre baj nélkül 21:40 a város még forrongott, sztrájkok voltak, ők röplapokat sokszorosítottak, januárra azonban a helyzet konszolidálódott 23:05 januárban házkutatást tartottak náluk, stencilpapírokat és tintát foglaltak le, beviszik a Politikai Rendészeti Osztályra, ott tartják, beszél fogva tartása körülményeiről 28:51 a megyei börtön épületébe viszik, az tele volt a kormányzat Márciusban Újra Kezdjük mozgalom miatt lehetséges forradalmárokkal, március 15.-e után kiengedték ezeket az embereket, a családtagokkal a kapcsolattartás nagyon nehéz volt 34:21 Kistarcsára viszik őket, ott sokkal szigorúbb volt az bánásmód, beszél az ottani időtöltésekről, a hozzátartozók ott látogathattak és csomagot is küldhettek, de azt mindig átvizsgálták 42:52 1957. júl. 17.-én bocsátják el Kistarcsáról, az egyetemről kizárták, és kötelezték, hogy gyorsan munkát keressen, végül a szénbányánál talált munkát, de ezalatt rendőri felügyelet alatt állt, nem látogathatott nyilvános helyeket, minden héten jelentkeznie kellett a rendőrkapitányságon 47:12 próbálkozott visszatérni a jogi egyetemre is, végül sikerült visszavonatni a kizárását, de nem járhatott Pécsre, így nem tudta folytatni a tanulmányait
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Péterfia Zoltán
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Orosháza, 1937
Interjúalany foglalkozása: technikus
Felvétel időpontja: 2010. november 09.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:09:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956
Az interjúalany mesél családjáról, gyermekkoráról, sváb származásáról, névváltozatásáról. (05:12) Részletesen elmeséli szülei életének történetét. (12:40) Elmondja a megszálló szovjet katonák viselkedését. (14:30) Beszámol a falusi életről, munkáról, iskoláról, a padlássöprésekről és a vallási életről. (22:50) Elmeséli, hogy a második világháború végén a falujukból édesapja szabotzsa miatt nem vitték el a leventéket Németországba. (24:32) Az interjúalany beszámol középiskolás élményeiről, kapcsolatairól a katonasággal. (34:54) Kalocsa környékéről a család Ajka mellé költözött, apja és anyja is itt kapott állást. Később Pápára került kollégiumba. (41:04) A rádióból értesült az 1956-os eseményekről. Részt vett a tüntetéseken. (47:54) 1959-ben lépett be a KISZ-be. Többször beszélt a forradalom eseményeiről, egyik tanára mentette meg a kirúgástól. (52:50) Színésznek készült, de nem vették fel, így elektroműszerész lett. (57:46) A Keszthelyi Helikon egyik főszervezője volt, találkozott többek között Kodály Zoltánnal is. Fiataloknak szervezett programokat, elkezdett helytörténettel foglalkozni. (01:09:30)
Interjúalany: Bándi László
Felvétel időpontja: 2011. március 18.
Készítette: Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium, Veszprém

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, 1956, szovjet megszállás
0:30 családi háttér 3:05 az édesapja harcolt az első világháborúban, fogságba is esett 4:30 a II. világháborúban már nem harcolt az édesapja, a zsidókat a lakásukban telepítették, ami gettó lett, és egy zsidó lakásba költöztették őket, a gettóban megpróbálta megkeresni a volt osztálytársait, ők nem élték túl a háborút 6:52 a német megszállás idején német katonák laktak a házukban, később oroszok is 9:03 Gyöngyös első bombázására emlékezik vissza, váratlanul érte őket, de az otthonuk környezetét nem érte találat 10:41 az orosz katonák november 19.-én jöttek be, két orosz katona meg akarta erőszakolni őt és a nővérét, de megmenekülnek, később házkutatást is tartottak, a katonák egy kisebb kórházat is berendeztek a házukban, a helyi doktornő a nővére kisfiát is kezelte 15:58 a front elvonulása utáni látvány félelmetes volt, döglött lovak és rombolás volt mindenhol 19:15 a férfiakat összeszedik munkára az orosz katonák, kisegítő munkára, ebédért cserébe, a háború után nagyon nehéz volt élelemhez jutni 22:58 az iskoláiról beszél, általános iskolába, majd polgári leányiskolába járt, később varrni tanult 25:09 a férje önkéntes katonaként a debreceni repülősökhöz vonult be, egy sebesülés miatt végül irodai honvéd lesz, később amerikai fogságba kerül 30:00 kezdetben 12 évig egy szobakonyhás lakásban éltek, de később, amikor a bányánál dolgoztak, akkor egy jobb lakást kaptak 32:05 varrodai munkát végzett a házasságuk után, eleinte otthon, később a ruhaipari szövetkezetben 33:58 az 56-os eseményekre emlékezik vissza, látott könyvégetést is, de ennél komolyabb harcokat nem említ, a forradalom előtti és utáni idők nem különböztek az életminőség szempontjából 36:29 két fizetésből lehetett csak kijönni, a férje plusz munkákat is vállalt, 1972-ben tudták megvenni az első autójukat, az üdüléseket beutalókkal oldották meg
Interjúalany: Bakondi Lászlóné Irén
Felvétel időpontja: 2010. október 20.
Készítette: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös

Hossz: 00:41:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél a háborúban töltött gyermekkoráról, a vele találkozó orosz katonák kedvességéről (0:10), majd arról, hogy apját viszont elvitték málenkij robotra (3:10). Szól arról, hogy a háború egy szakaszában zabrálások és fosztogatások kezdődtek a polgári lakosság körében is. Mivel lakásukat bombatalálat érte, lejjebb költöztek, egy elhagyott zsidó tulajdonba, majd leköltöztek vidékre (4:02). Beszél a Leányfalun töltött időről és arról, hogyan semmisült meg a babaháza az egyik támadásban (8:00). Visszatérhettek Budapestre, de rögtön kaptak társbérlőt is (10:00). Szól a szétlőtt Budapest közlekedéséről, a csónakokról és a pontonhídról (11:11). Szól beiskolázásáról és arról, hogy rögtön úttörő lett, ahol jó barátságba keveredett a csoportvezetővel, Rákosi Tamarával, aki Rákosi Mátyás rokona volt (12:52). Szól arról, hogy Rákosinak minden örs, szövetkezet és más csoport ajándékokat adott a születésnapján, amit kiállítottak a Népművészeti Múzeumban (17:20). Beszél az úttörőmozgalom különböző szervezeteiről, az úttörővasútról, úttörőrendőrségről (18:50). Elmeséli, hogy a Sztálin halálára rendelt néma csendben majdnem elnevették magukat. Édesapja bekerült az egyik minisztériumba, ezért sok kiváltságban részesülhettek és pl. külön boltba járhattak vásárolni (21:42). Beszél akkori külföldi utazásáról, és arról, hogy Rajk újratemetése olyan felzúdulást keltett a határon is, hogy bármit be lehetett hozni elvámolás nélkül (24:15). Szól 1956-os emlékeiről. Az első tüntetésekre ő is kiment megnézni és szétvált a húgától. Otthon sokáig várták a húgát, ő pedig gyorsan lefeküdt, mert kezdett rájönni, hogy ebből baj is lehet (28:55). Szól arról, hogy ismét sorban kellett állni az élelemért, és az egyik pesti srác belelőtt a sorba. Ezért elítéli, ha az 1956-os hős gyerekeket emlegetik (38:10). Végül november 4-éről beszél és Mindszenty József rádióüzenetéről, amiben a földrendszer visszaalakításáról hallotta beszélni. Ekkor arra a következtetésre jutott, hogy a forradalom mindenképp elbukik (39:20).
Interjúalany: Kolos Virág
Felvétel időpontja: 2010. november 19.
Készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest