Interjú

Gyűjteményhez ad
1968
államapparátus
oktatás
Rákosi Mátyás
1956
rendszerváltoztatás
'60-as évek
Kultúra
'50-es évek
II. világháború
'80-as évek

Interjú Ortutay Tamással

4222 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Leírás: Az interjúalany beszél magáról (0:21), a háború utáni újjáépítésről, eufóriáról (1:40), a gyerekként átélt 1956-os forradalomról (3:27). Mesél a ’60-as évek légköréről, különösen az 1968-as eseményekről (8:05), édesapjáról, Ortutay Gyuláról (14:17), annak nevelési szokásairól (16:44), az Iparművészeti Főiskoláról (17:54), a ’80-as évekről (20:40), kiállításáról az Eötvös Kollégiumban (24:36), röviden a rendszerváltoztatásról (28:06), a kreatív fiatalok szocializmusbeli helyzetéről (29:11), arról, hogy milyen életszínvonalon élt a családja, és hogy rúgták ki apját a minisztériumból (33:37), illusztris vendégeikről, és az Aczél Györgynek jelentő takarítónőről (39:50), végül pedig egyik szobrával kapcsolatos emlékeit idézi föl (42:58).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Ortutay Tamás
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. december 11.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany a hortobágyi Árkus-tanyára való elhurcolásukról beszél. Először a Rákosi-rendszer jellegzetességeit említi (0:16), majd az elhurcolás körülményeit (1:14), különös tekintettel a házkutatásra (5:49). Beszél a marhavagonban utazás borzalmairól (7:14), majd a megérkezésről és az ottani munkákról (8:49). Kitér a körülmények valamelyes enyhülésére 1953-ban (15:08) és a lelki terrorra (17:00). Végül a szabadulásról (23:17) és az azt követő, megbélyegzett életről beszél (27:40).
Interjúalany: Schultz Lászlóné, (Dezső Márta)
Felvétel időpontja: 2010. október 08.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany 1945-ben született Szabolcsveresmarton. Elmondja földműves családjának történetét, gyermekkorának élményeit. A második világháború végén az orosz megszállás szörnyű volt, a katonák sokakat megerőszakoltak. Az interjúalany édesanyját és nővérét erdőben, bunkerban, gallyak alatt bújtatták. Édesapját meg akarták ölni, amikor a szomszédasszony védelmére kelt. A háború után is nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (02:56) 11-évesen, 1956-ban került fel Budapestre, iskola mellett nővére gyermekére vigyázott. Elmondja élményeit a forradalomról. A harcok alatt szinte végig a lakásban tartózkodott unokaöccsével. (06:10) A forradalom után nővére és sógora emigráltak, unokaöccsével együtt visszakerültek a faluba. Unokaöccsét később az apai nagyszülők visszavitték Budapestre tanulni. Azinterjúalany az általános iskola befejezése után elkezdte a gimnáziumot, de nem tudta befejezni, mert édesanyja betegsége miatt otthon kellett maradnia. Ekkor ismerkedett meg férjével, hamar összeházasodtak és családot alapítottak. (08:44) 1973-ban a helyi óvódában helyezkedett el dajkaként, 31 évet dolgozott le ott, mielőtt nyugdíjba ment. Tanácstag is lett, de nem volt valódi hatalom a kezében. Elmondja, hogy ebben az időszakban aszfaltozták le az utcákat, építettek új iskolát és óvódát. (11:14) Szülei mindvégig földművesek voltak, be kellett lépniük a TSZ-be. Édesapját a világháború után elvitték malenkij robotra. (12:52) Gyermek volt az 1956-os események alatt, csak emlékképei vannak. Emlékszik arra, ahogy a tankok bevonultak, látta, ahogy egy tank átgázol egy biciklisen, látott felakasztott, felgyújtott embereket. (14:54) Elmondja, hogy férje is a TSZ-ben dolgozott, de nagyon nehezen lehetett ebből megélni. Így nehézségekbe ütközött az is, hogy három gyermekét taníttathassa. (16:18) Beszél arról, hogyan élt nővére és családja, amikor 1956-ban hozzájuk költözött Budapestre. Nagyon kicsi pincelakásban nyomorogtak. Hajnaltól dolgoztak, nővére a hat hónapos gyerekkel járt munkába. Ezek a körülmények voltak a fő indodok, hogy 1956-ban az emigrációt választották és az NSZK-ban telepedtek le. A kemény munkának köszönhetően hamar talpra tudtak állni. (19:06) Elmondja, hogyan nézett ki a falusi családi ház. Kicsi volt, egy szobával, konyhával és kamrával. 1987-ben építette fel jelenlegi családi házát OTP kölcsönből. (20:46) Visszatérve mesél arról, hogy 1956-ban hogyan jutott vissza Budapestről Szabolcsveresmartba apja segítségével, aki öreg koldusnak álcázta magát. (23:00) Beszél a mostani fiatalok lehetőségeiről, kilátásairól. Úgy gondolja, nekik sokkal könnyebb tanulniuk, de jóval nehezebben szerezhetnek állást. (25:08) Elmondja, hogy1856-ban szívesen utazott fel Budapestre. Nagyon örült annak, hogy a határnyitás után Nővére hazalátogathatott. (26:26)
Interjúalany: Lakó Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:31:00
A Gömör megyei (Felvidék) születésű riportalany beszél családjáról, neveltetéséről, a magyar identitás megőrzéséről. (-5:30) Kitér a losonci gimnázium egy osztályának katonai szolgálatára 1944-ben. (-7.23) Elmondja, hogyan élte át felvidéki szülőfaluja a román megszállást 1944 végén. (-9:51) Felidéz a korban ismert néhány dalt, verset. (-11:21) Beszél a magyar rendezvényekről 1945-ig. (-13:10) Elmondja, hogyan indult meg az oktatás a háború után. (-14:12) Rátér a cseh területekre történő kitelepítésre. (-16:37) Beszél a szülőföldjén élő magyarok életéről, összetartozásáról (könyvek, mise) (-20:00) és a reszlovakizációról (-21:48). Beszél részvételéről a háború utáni cserekereskedelemben és a szlovák-magyar viszonyról szülőfalujában. (-26.20) Kitér a továbbtanulás nehézségeire. (-27.37) Végül beszél a család anyagi veszteségeiről, amit a ki-/áttelepítés miatt szenvedtek el. (-31:50)
Interjúalany: Szókisboris Béla
Felvétel időpontja: 2011. március 21.