Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról a győri internátusban (1:08). Rátér a II. világháború éveire, a várost sújtó járványra és a nyilas uralomra (2:57). Beszél budapesti kollégiumi éveiről (5:35), majd ügyvezető igazgató nagybátyja pereiről, börtönbüntetéséről és internálásáról (07:08). Szól államügyész bátyja meghurcolásáról (9:15). Beszél a Budapestre költözésről (16:37). Feleleveníti a királypuccs eseményeit (21:10), Horthy Miklós szerepét a pesti zsidók megmentésében (24:20), egy ismerőse megmenekülését a mauthauseni táborból (26:55), a német és orosz megszállást (29:43). Beszél az 1950-es évekről és arról, hogyan hatott életükre az 1956-os forradalom (34:50, 43:22), illetve feleleveníti a mosonmagyaróvári sortűz eseményeit is (10:55). Végül a rendszerváltoztatás hatásait elemzi (44:24).

00:05-04:09 - család, körülmények, oktatás, 04:10-07:39 - zsidóság, mezőgazdaság, 07:40-15:05 - II. világháború, '56-ig, infláció, bombázás, katonaság, 15:07-18:17 - Szovjet megszállás, munkatáborok, kulákság felszámolása, mindennapi élet, 18:18-28:49 - TSZ, államosítás, rádió, Rákosi rendszer, 28:50-32:12 - házasság után, munka, mezőgazdaság, vallás, 32:22-42:59 - utazás, TSZ, oktatás, munka

A háború alatt és után a 4 fiútestvére közül kettőt fronszolgálatra hívták, a két kisebbet pedig elvitték a szovjetek - így édesanyjával maradt, életük nehéz volt(0:10). Kondoroson a német csapatok is el voltak szállásolva, többek között Varga Jánosné házában is. Majd mituán azok kivonultak, Arad felől bejöttek az oroszok(0:47). 1944 őszén, egy közeli majorban dolgoztak, amikor hatalmas pusztítás közepette kivonultak a németek és megérkeztek az oroszok(3:00). A német megszállás alatt a nőkkel szemben nem történtek erőszakoskodások, de a szovjet katonák miatt a nőknek gyakran kint kellett aludniuk a földeken(4:34). Egy orosz tiszt rövid ideig náluk szállt meg, Varga Jánosnét el is szerette volna vinni Moszkvába, de ő nem állt kötélnek, hiába halmozta el az orosz tiszt ajándékokkal(7:10).Az orosz nők Kondoroson összeírták, hogy a helyi nők közül kik alkalmasak takarításra, Varga Jánosnét is felvették. De mivel nem értett oroszul, azt hitték róla, hogy német és ki akarták végezni. Egy hölgy megmentette az életét(11:04). Beszámol a férjével való megismerkedés körülményeiről is(12:58).A háború utáni szórakozási lehetőségekről is beszél, valamint elmondja, hogy egy alkalommal találkozott az előadást tartó Veres Péterrel is(14:19). A férje családja felvidéki magyarok voltak, de a lakosságcsere alkalmával Magyarországra telepítették őket (17:23). 1951-ben látogatóban járt Csehszlovákiában, ezekről az élményekről(a magyarokhoz fűződő viszonyról, stb) is ejt néhány szót(18:55).Az 1947-es év nagyon szűkös volt, a betevő kenyér megszerzése is nehezen történt(21:06). A férje 1951-ben újra behívták katonának, de nem szívesen ment, mert már az erdélyi bevonulás alkalmával is teljesített katonai szolgálatot(21:50). 1953-ban férjével Barcsra költöztek, nem sokkal később pedig Mohácsra (22:56). Férje nem értett egyet a Rákosi-rendszerrel, le is szerelt, majd Mohácsról hazaköltöztek Kondorosra(23:31). Az 1956-os forradalom alatt már Kondoroson éltek, ott pedig bátyját, aki tanácselnök volt meg akarták lincselni, de ez nem történt meg(24:31). A két öccse levente volt a háború alatt, emiatt vitték el az oroszok őket kényszermunkára. De sikerült megszökniük(25:33). A frontot megjárt két bátyja közül az egyiket ki akarták végezni, mert megsegített egy zsidót, de a büntetést sikerült elkerülnie(26:48).