Interjú

Gyűjteményhez ad
gettó
1956
Csendőrség
munkaszolgálat
láger

Goldmann Kálmánné

3523 megtekintés

Hossz: 00:25:52
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan szállították el őket a csendőrök, és miért nem Auswitzba, hanem Ausztriába kerültek. Szól Mauthausenből való szabadulásukról, illetve az őket érő antiszemita megnyilvánulásokról is. 0:20--felmenői, életmódjuk, lakáskörülményeik; 3:32--hogyan, milyen körülmények között szállították el őket a csendőrök a gettóba, és minek köszönhető, hogy nem kerültek Auswitzba -- mi történt velük ehelyett; 14:5--megérkezésük Mauthausenbe; 16:37--hogyan viszonyultak a nem zsidók a zsidókhoz az elszállításuk előtt, illetve azt követően, hogyan érintette őket az antiszemitizmus; 17:56--kiszabadulásuk a munkatáborból, apja halála; 21:30--emlékei az 1956-os eseményekről; 22:20--milyen zsidó hagyományokat tartottak meg
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Goldmann Kálmánné, Eszter
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Hajdúböszörmény, 1931
Interjúalany foglalkozása: kósersági felügyelő (mesgiáh)
Felvétel időpontja: 2010. november 10.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a háborút követő újjáépítésről, és arról, hogy ez utóbbi milyen hatással volt a családja életére. Bemutatja Szécsény különböző iskoláinak történetét, és mesél az egyházi iskolák államosításáról, illetve a szécsényi ferencesek elhurcolásáról. 0:3--születés, család, gyermekkor, szülők, az 1945 utáni változások hatása a család kertészetének életére; 4:16--emlékei a II. világháborúról, az orosz támadásról; 7:3--milyen meghatározó élmények és hatások érték a gyermekkorában, a vallás szerepe a neveltetésében, hol tanult tovább, hogyan érintette az iskolák államosítása; 15:21--a szécsényi irgalmasrendi apácák leányiskolájának működése, államosítása; 17:58--a szécsényi polgári fiú- és leányiskola milyen hatással volt az itt élők életére; 21:3--a szécsényi gazdaképző iskola; 23:20--a szécsényi ferencesek elhurcolása; 25:50--a gazdaképző iskola szerepe; 26:45--az interjúalany tanári ars poeticája
Interjúalany: Szenográdi Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. április 05.

Hossz: 01:52:00
Az interjúalany beszél II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a háborút követő szlovák-magyar lakosságcseréről és ennek valamint származásának a tanulmányaira gyakorolt hatásáról. Elmondja, hogy hogyan jutott be a végül a felsőoktatásba, és milyen emlékeket őriz az 1956-os szegedi eseményekről. 0:08--születés, család; 0:40--II. világháborúval kapcsolatos emlékei, hogyan érkezett meg a front a községbe, mit ettek az emberek a háború alatt, milyen kapcsolatba került a partizánokkal; 10:02--hogyan alakul meg a nyilaspárt a faluban, hogyan próbálják az apját beszervezni, majd hogyan próbálják meg kicsivel később a nyilaspárt szervezői megszervezni a helyi kommunista pártot; 12:18--iskolái a háború alatt és után, miért hagyja ott az iskoláját, ami a háború után szlovákká lett; 14:50--hogyan hatott rájuk a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény, hogyan szöktek át a határon, hogy tanulni tudjanak Magyarországon, hogyan kerültek Hódmezővásárhelyre; 19:05--hogyan hat a származása a tanlumányaira, továbbtanulására, hogyan sikerült végül mégis továbbtanulnia és elhelyezkednie; 21:42--élményei Sztálinváros felépítéséről; 27:45--hogyan jutott be végül a felsőoktatásba; 30:00--esküvője, házassága; 33:58--emlékei az 1956-os szegedi eseményekről, a nemzetőrség megalakításáról
Interjúalany: Szűcs Árpád
Felvétel időpontja: 2011. február 03.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan élte meg ő és környezete a II. világháborút. Beszél férje katonaélményeiről és hadifogságáról. Szól a háború utáni újjáépítésről, illetve a mezőgazdaság átalakításáról és a téeszesítérsől is. 0:11--születés, család; 0:58--II. világháborúról őrzött emlékei, az oroszok bevonulása; 3:38--férje katonáskodása és hadifogsága; 6:55--a férje hazatérése és a háború utáni újrakezdés; 8:0-- a téeszesítés a Kádár-rendszer; 9:15--milyen volt az oroszok megítélése a faluban, hogyan viselkedtek az oroszok a helyiekkel, hogyan próbálták meg túlvészelni a szegénységet; 15:0--hogyan zajlott a téeszesítés; 21:26--mit mesélt a férje a fogságról és a katonaságról, a doni ütközetről, milyenek voltak a háború utáni mindennapok; 29:0--milyen volt az élet 1945-49 között
Interjúalany: Sali Imréné
Felvétel időpontja: 2011. március 04.