Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), arról, hogy férjét 1945-ben behívták katonának, de végül nem kellett bevonulnia (2:01). Beszámol a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről (3:53), a Rákosi-korszakról, arról, hogy bátyja hogyan úszta meg a letartóztatást (15:42). Mesél a téeszesítésről, beszolgáltatásról (20:16), jegyrendszerről (21:16), a feketevágásokról (22:22), arról, hogy a bátyját hat hónapra internálták az ’56-os forradalom után (26:55). Kitér tanulmányaira (31:11), arra, hogy a karhatalmisták közül többen nemzetőrnek öltöztek, hogy becsapják a forradalmárokat (31:56). Megemlíti, hogy mennyi halottat követelt az aknaszedés (33:35), majd rátér a forradalom utáni disszidálásra, az internálásokra (36:24).

Az interjúalany beszél a forradalom előzményeiről (0:38), az egri 1956-os események kezdetéről (1:20), arról, hogy honnan szereztek fegyvert (7:15), a főiskolás nemzetőrökről (10:02), a szovjetekkel való tárgyalásról (12:12), szökésükről Miskolcra, elfogásukról, egy laktanyában történő fogva tartásukról, a laktanyából való szökésükről (14:27), az egri sortűzről (15:58), letartóztatásáról (16:25), majd ismét a szabadságharcról (16:43), részletesen az egri történésekről (19:40), arról, hogy fegyveres harc nem volt a városban (20:38), a munkástanácsokról (22:50), a Bükkben folyó harcokról (23:42), az átálló szovjetekről, az emberi veszteségről (26:22), a megtorlásról (27:39), a különböző nemzetőrségekkel fennálló kapcsolatokról (29:00), arról, hogy Egerben sem halálos áldozat, sem halálos ítélet nem volt (31:00), letartóztatásáról, kihallgatásáról (32:16).

Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, és a II. világháború hatásáról (0:08). Szól a háború utáni elhelyezkedésről (3:45), majd arról, miként került a városháza mérnöki irodájába (5:44). Visszatér a világháború gyöngyösi harcaira (6:54). Beszél a háború utáni újjáépítési programról (9:11), a fel nem robbant robbanóanyagok megsemmisítéséről (12:34), a halottak eltemetéséről és az orosz katonai emlékmű felállításáról (15:43). Beszél a Mártai Túraegylet megszervezéséről és a túrákról (17:50). Szól munkája jellegéről az újjáépítési feladatok elvégzése után, amikor például egy gyár építése révén hirtelen száz új lakást kellett elkészíteniük (20:45). Beszél Gyöngyös iparosításáról és urbanizációjáról (23:58), kitérve a Mérges utca épületeinek kisajátítására és a lakók emeletes házakba költöztetésére (26:26). Külön szól a gyöngyösi toronyház felépítéséről (28:50). Visszatér kassai fiatalkorához, kitérve a nyilas rémuralomra (34:08), valamint arra, hogyan vitték hadifogságba édesapját (37:00). Végül az 1956-os forradalmat érintő emlékeit eleveníti fel (37:46).