Interjú
Gyűjteményhez ad
Hass, alkoss, gyarapíts!
2170 megtekintés
Hossz: 00:33:00
Leírás:
Az interjúalany elmeséli családjának történetét. Hatgyermekes családból származik, jó eszű, eleven gyerek volt. Szolnokon érettségizett, a Szegedi Egyetemre vették fel matematika-fizika szakra, de anyagi okok miatt fizikai munkát kellett vállalnia. (02:54) Országos válogatott diszkoszvető volt, így végül az 50-es évek elején a TF-re került. A TF-en és a Fradinál is dolgozott közben, így elég jól meg tudott élni. (06:02) A diploma megszerzése után Szolnokra került testnevelőtanárnak 1955-ben. (08:30) A Szolnoki MÁV edzője is volt. Torokvérzés miatt tanári és edzői pályáját fel kellett adnia, az ifjúsági mozgalommal kezdett foglalkozni 1963-tól. Sportfelelős lett, a megyei edzőképzést vezette, a megyei ifjúsági sportot felügyelte. (12:26) 1972-ben Szolnokon rendezték az első diákparlamentet, ennek szervezését sokáig az interjúalany többedmagával végezte. Számos programot rendezett az iskolásoknak, gyakorlatilag szabad keze volt. (14:08) Szolnokon 1974-ben tanácselnök-helyettes lett. Elsősorban a művelődéssel, oktatással, sporttal, egészségüggyel és szociálpolitikával foglalkozott. Később feladatköre bővült. (15:36) A legfontosabbak a különböző építkezések voltak (lakások, sport- , oktatási- és közszolgálati épületek). Közel 9.000 lakás épült. Sok volt a gyerek és egyre több család költözött be a városba. Szolnok a 70-es években épült ki, ez főleg az új ipari üzemeknek és az építőiparnak volt köszönhető. (21:56) Beszél a rengeteg gyerek elhelyezésének problémáiról. Az interjúalany részt vett a Széchenyi Gimnázium létrehozásában 1986-ban. A megterhelés miatt lemondott a tanácselnök-helyettesi tisztségről és elfogadta a létrejövő gimnázium igazgatói posztját. Sikerült összeszednie egy jó tanári kart. Több gimnáziumba ellátogatott, hogy tapasztalatokat szerezhessen. A gimnáziumot végül a Honvédelmi Minisztériummal közösen hozták létre, így az ország minden pontjáról érkeztek ide a gyerekek. Az interjúalany volt a felvételi bizottság elnöke, elérte, hogy a diákokat érdemeik és ne kapcsolataik alapján vegyék fel. Két év alatt az ország legjobb atlétikai csapata alakult ki Szolnokon. Az iskola nagyon hamar 20 osztályos gimnázium lett. (31:10) Az interjúalany büszke a Szolnokon végzett munkájára, mind a sport, mind az oktatás terén (33:32)
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Bíró Boldizsár
Interjúalany lakhelye:
Szolnok
Interjúalany született:
Zagyvarékas,
1932
Interjúalany foglalkozása:
tornatanár, iskolaigazgató, tanácselnök-helyettes
Felvétel időpontja:
2011. február 11.
Felvétel helyszíne:
Szolnok
Interjút készítette:
Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola, Szolnok
Kapcsolódó interjúk
Hajdú Jolán
Hossz: 00:35:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).
Interjúalany: Hajdú Gusztávné Jolán
Felvétel időpontja: 2011. július 29.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Akkor még...
Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, először háztartásbeli volt, de férje leszázalékolása után 44 évesen elment dolgozni, édesapja gazdálkodó volt, édesanyja háztartásbeli
2:02 az iskolai évekről, gyermekkorról mesél, a fiúknak kötelező volt a leventemozgalom, a vallási életről, és a különböző tanórákról is beszél
9:44 az iskolaidőn kívül voltak önképzőkörök, ilyen volt pl. a Keresztény Ifjúsági Egyesület, voltak műsoros bálok, mesél a korabeli udvarlási szokásokról
16:34 a háborús időszak viszontagságairól beszél, a német katonák nem bántottak senkit, az oroszok elvitték az embereket, és elvitték a nőket is, az orosz katonák tetvesek és piszkosak voltak
21:39 csináltak egy „bunkert”, ahol az élelmiszert rejtették
22:47 mesél a bombázásokról, és a katonasorsot elszenvedő rokonokról
25:03 a háború után maradt a nehéz sors, a beadások elvitték a termés nagy részét, a háztáji bevezetése után lett könnyebb a dolguk
27:03 a TSZ-be történő belépésre emlékezik vissza, a belépő gazdálkodóknak nehéz volt lemondaniuk a vagyonukról, a TSZ is szegény volt, az első időkben nagyon nehéz volt a megélhetés
31:00 a szocialista brigád időszakára emlékezik vissza
35:00 a párttagságot sokan nem akarták, de sok munkahelyhez kötelező volt, az úttörők például nem nézték jó szemmel azt, amikor konfirmáltak
Interjúalany: B. Z.
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Készítette: Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény
Bozsó József élettörténete
Hossz: 00:23:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor; a piarista gimnáziumban tanult
3:36 járt táncórára is, de a szülők akkor még elkísérték a lányokat; felidézi a szórakozási lehetőségeket
7:53 a középiskola után katona volt öt évig
9:05 1941-ben ment ki először a frontra, a szállítóalakulatoknál szolgált
13:30 karácsony után leváltották fél éves frontszolgálat után, 1943-ban ment ki ismét, de akkor már menekültek a szovjet hadsereg elől
15:34 1944-ben még egyszer kivezényelték a frontra, de akkor már Debrecennél voltak a szovjetek, Győrben köt házasságot még abban az évben, 1945 áprilisában pedig átmentek Ausztriában, onnan gyalog jött haza
17:46 hazaérve lefogták, mert németbarátnak tekintették, de egy hónap után kiszabadultak
18:50 a Horthy-korszak ünnepeit idézi fel, majd összehasonlítja ezt az ötvenes évek ünnepeivel
21:58 felolvas a katonanaplójából
Interjúalany: Bozsó József
Felvétel időpontja: 2011. március 10.
Készítette: Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged
