Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
katonaság
oktatás

Vallás tegnap és ma

2340 megtekintés

Hossz: 00:25:27
Leírás: Bátor Botond, a Pálos Rend tartományfőnöke elmeséli, hogy a '70-es, '80-as években miért döntött az egyház mellett, hogyan látja az egyház helyzetét, nehézségeit a rendszerváltoztatás előtt és az azt követő években. 0:15--hogyan történt a meghívása a szerzetesi pályára; 4:29--milyen lehetőségei vannak a szerzeteseknek hitük megélésére a rendszerváltoztatás előtt és után; 8:30--hogyan tudják a mai fiatalok megélni a hitüket, milyen nehézségekkel kell szembenézni egy szerzetesi életre vágyó fiatalnak; 15:28--mi a különbség a rendszerváltozás előtti és a mai vallási élet között; 22:4--üzenete a mai ifjúságnak
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Bátor Péter Botond
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1967
Interjúalany foglalkozása: pálos szerzetes, tartományfőnök
Felvétel időpontja: 2011. június 11.
Felvétel helyszíne: Petőfiszállás

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél korai oktatásáról, és arról, miért döntött úgy, hogy tanítónő lesz (0:05). Beszél arról, hogy milyen bürokratikus nehézségek után került a szarvasi evangélikus tanítókézpőbe (3:00). Szól arról, hogy miként telepítették ki tervezetten őket a közelgő orosz hadsereg elől, és Ausztriába menet hogyan látta életében először, majd hogyan kellett egy géppisztolysorozat elől bújkálniuk (6:20). Ausztriában Linzig jutottak. Elment mellettük egy visszavonuló SS sereg, valaki odakiáltott nekik, hogy miattatok vesztettük el a háborút. Az egyik SS tag erre minden további nélkül főbelőtte azt az embert (10:20). Céljuk az volt, hogy angolszász hadifogságba esnek, és végül valóban az amerikaiakkal találkoztak. Először egy garázsfélében szállásolták el őket, ahol tetvet kaptak, de utána gyorsan javultak a körülményeik és ellátták őket amerikai konzervekkel (12:40). Regisztráció után hazamehettek, ám már laktak a házukban. A beköltözött fiatal pár egy idő után elhagyta a régi házukat. (16:30). Az iskolában gondot jelentett, hogy nem volt otthon korábban, de végül külön kérvénnyel 28 nap alatt elvégezte a 3. osztályt és folytatta tanulmányait. Leírja az internátus és a kézpő elhelyezkedését és mindennapi életét is (18:10). Beszél a háború után divatos olvasástanítási módszerekről, amik nem értek sokat, és végül mindenki visszatért a szótagoló olvasáshoz (24:00). Szól első munkahelyéről, egy baranyai, svábok, sokácok és magyarok lakta faluról, majd elmeséli, miként találkozott férjével és kötött vele házasságot 1952-ben (29:25). Pedagógusi pályájának örömteli és nehéz pillanatairól, gyermekei születéséről is szól (32:10). Végül megemlíti, hogy Kiváló Pedagógus díjat kapott, amit nem az Akadémián vett át, mert 1963-ban éppen Hruscsov elvtársat fogadták az épületben (36:42).
Interjúalany: Miklós Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. február 17.

Hossz: 00:41:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, a bátyja harcolt a második világháborúban, meg is sebesült 6:25 a háború után sokat zaklatták a családot, megbüntették őket pl. kutyaugatásért is, jegyezniük kellett békekölcsönt is 10:00 a beszolgáltatások alatt mindent elvittek, 1960-ban pedig jött a TSZ, akkor is mindent elvittek 14:30 a Szovjetunióba két testvérét is elvitték 18:37 éjfélre még haza kellett menniük, ha pedig elmentek, akkor azt csoportosan tették 20:55 a vallásos nevelés az ő generációjára még jellemző volt, de a gyermekeire már nem 25:54 gyermekként dolgozniuk kellett a ház körül 30:29 miután az orosz hadsereg feldúlt mindent, nehéz volt az újrakezdés 39:44 a mai napig megmaradt a vallásos élete
Interjúalany: Ungi Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany 1941-ben született Gyermelyen. Beszél családjának történetéről, gyermekkoráról. Édesapja harcolt a II. világháborúban, elesett a fronton. A 40-es évek végére nagyszülei is meghaltak, édesanyjával maradtak ketten. A háztáji gazdaságból éltek meg. (05:26) 1947-ben kezdett el iskolába járni. Elmondja diákéveinek élményeit, iskola mellett dolgoznia is kellett. (08:38) 1954-ben abbahagyta az iskolát, az erdészetnél kezdett napszámban dolgozni. A háború utáni földosztáskor kaptak pár holdas földet, amin búzát termeltek. (11:46) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről. Elsősorban a szabadban, az erdőben játszott társaival. Elmondja a mindennapi falusi életet, amely különösen kemény volt, mivel nem volt felnőtt férfi a házban. 1955-ben otthagyta az erdészetet, iskolában lett fűtő. (16:50) Kitér az 1956-os forradalomról szerzett élményeire. Közben sokat és keményen kellett dolgoznia, vasúti-raktári rakodómunkásként dolgozott, majd kézbesítő lett. (27:28) Nagy nehezen, baráti kapcsolatokkal tudott csak sofőri állást szerezni 1960 tavaszán. (31:26) Elmondja sorkatonaságának történéseit. Két alkalommal nem kellett bevonulnia, mivel munkájával ő támogatta anyagilag édesanyját. Harmadszorra azonban már nem kerülhette el katonaságot. A hadseregben is elsősorban sofőrmunkákat kapott. 25 hónapig volt katona, 1964-ben szerelt le. (40:36) Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól. Nem volt rá nagy hatással a rendszer, nem lázadt ellene, így ő sem került rossz helyzetbe. (42:30) Röviden beszél a rendszerváltoztatásról, akkor már a TSZ-nél dolgozott. (43:20)
Interjúalany: Fülöp László
Felvétel időpontja: 2011. március 14.