Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
'50-es évek
hadifogság
légitámadás
II. világháború

Béla bácsi orosz fogságban

7714 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: 0:00 családi háttér, kilencedik gyerek volt, de egyikük sem maradt életben rajta kívül 1:41 az orosz hadifogságból hazaérve üresen találta a házat, mert mindent elloptak tőlük 3:08 később gyárban és állami gazdaságban is dolgozott 6:45 1955 nyarától szervezték a környéken a TSZ-t, hozzászólt, és kinézték TSZ-elnöknek 7:26 feloszlottak 1956-ban, és kocsmáros lett, de a kevés pénz miatt ismét munkát vált, és ott dolgozik 27 évet 12:52 mesél a fogság alatti élelmezésről, alig kaptak enni, később pedig arról mesél, hogy hogyan lett cipész a táborban 16:23 a cipészeket külön zárták, arról is mesél, hogy hogyan igyekeztek elkerülni a plusz munkát 19:50 a gyengélkedőn betegen is eltöltött két hetet 22:04 1948-ban kikerült a helyi kolhozba, és ott dolgoztak 25:21 mesél az ottani kolhoz működéséről, és az ottani lágeréletről 27:26 a Szálasi-féle általános mozgósítás idején sorozták be, légitámadást is kaptak 31:56 elszökött, de két csendőr elkapja, de nem kísérik el a katonákhoz, így megint elszökött 34:11 a falujukat a román hadsereg foglalja el, a román csendőrök azonban elfogják, összegyűjtik az embereket, de később a szovjetek veszik át őket, és bevagonírozzák őket, és kiviszik őket Romániába 37:22 a tábor létszáma 36 ezer fő volt, de folyamatosan csökkent ez a szám a járványok miatt
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szabó Béla
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Borsodgeszt, 1929
Interjúalany foglalkozása: gazdálkodó, gyári munkás
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Felvétel helyszíne: Borsodgeszt
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:24
Az intejrúalany hosszan mesél az aszódi műszergyárban töltött évtizedekről és a hétköznapokról, szabadidő eltöltésének különböző lehetőségeiről, például a sportról és a bálokról. 0:35--család, származás, iskolái, felszabadulása az inassorból; 2:38--munkája az Ipari Műszergyárban, katonai szolgálata; 4:14--gyermekkora hétköznapjai, a korszak sportélete; 8:41--szórakozás és kultúra a fiatalkorában; 9:30--a műszergyár alapítása, milyen termékeket gyártottak az üzemben; 12:50--az ipari műszergyár focicsapata, milyenek voltak a korabeli futbalbajnokságok; 18:50--egyéb sportolási lehetőségek Aszódon; 22:13--családjuk mindennapjai, hogyan kezelték a pénzügyeket; 26:15--az aszódi bálok; 30:23--hogyan ismerkedik meg a feleségével, gyermekei, családja; 33:14--hogyan zajlott a korabeli udvarlás; 34:45--fia pályaválasztása; 36:35--munkája a helyi téeszben; 38:10--emlékei a rendszerváltoztatással kapcsolatban, miben látja a változást a Kádár-korszakhoz képest
Interjúalany: Torda István
Felvétel időpontja: 2010. október 08.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél édesapjáról, akit kuláklistára tettek, de volt munkásai megvédték, amikor bántani akarták, valamint a küzdelmes 50-es évekről, a mezőgazdaság terrorizálásáról (0:06). Szól oktatásáról, az apácák tanítási rendszeréről, az államosításról (4:12). Szól középfokú oktatásáról, az érettségiről, illetve arról, hogy nem sok személyes emléke van az 1956-os forradalomról (5:40). Szól arról, hogyan kezdett magyart és történelmet tanítani (9:04). Később szól tanári végzettségéről, és arról, hogy 1956 eseményeit kötelező volt ellenforradalomként tanítani. Szól továbbá az iskolai ünnepekről és az úttörőmozgalomról is (10:50). Beszél házasságáról, elköltözésükről, valamint a vidéki és városi oktatás közötti különbségről (12:10) Nyolc év után férjhez ment. Szól a tehetséggondozásról (14:40), valamint arról, hogy miként lett igazgatóhelyettes, és emiatt hogyan kényszerítették rá, hogy belépjen a pártba. Szól a pedagógusi elvárások és a hitélet konfliktusáról is (16:30). Végül az oktatás akkori és mostani helyzetéről, valamint a mai fiatalok problémáiról szól (21:45).
Interjúalany: Papp Lajosné
Felvétel időpontja: 2011. február 20.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a II. világháborús emlékeiről (0:29), édesapja elhurcolásáról (2:27), mesél az 1950-es évek hétköznapjairól, a jegyrendszerről, beszolgáltatásról (5:00) és az iskolás éveiről (7:36). Majd rátér az 1956-os eseményekkel kapcsolatos személyes emlékeire (13:06), rokonságában történt disszidálásra (21:06), ezután részletesen beszél a katonaságnál tisztként eltöltött éveiről (24:10). Megemlíti a szovjet katonákhoz fűződő viszonyát (35:21), a csehszlovák válságot (39:05), majd elmeséli a Szovjetunióban tett utazását (40:00).
Interjúalany: Kenyeres Gyula
Felvétel időpontja: 2010. november 22.