Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
'50-es évek
hadifogság
légitámadás
II. világháború

Béla bácsi orosz fogságban

7804 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: 0:00 családi háttér, kilencedik gyerek volt, de egyikük sem maradt életben rajta kívül 1:41 az orosz hadifogságból hazaérve üresen találta a házat, mert mindent elloptak tőlük 3:08 később gyárban és állami gazdaságban is dolgozott 6:45 1955 nyarától szervezték a környéken a TSZ-t, hozzászólt, és kinézték TSZ-elnöknek 7:26 feloszlottak 1956-ban, és kocsmáros lett, de a kevés pénz miatt ismét munkát vált, és ott dolgozik 27 évet 12:52 mesél a fogság alatti élelmezésről, alig kaptak enni, később pedig arról mesél, hogy hogyan lett cipész a táborban 16:23 a cipészeket külön zárták, arról is mesél, hogy hogyan igyekeztek elkerülni a plusz munkát 19:50 a gyengélkedőn betegen is eltöltött két hetet 22:04 1948-ban kikerült a helyi kolhozba, és ott dolgoztak 25:21 mesél az ottani kolhoz működéséről, és az ottani lágeréletről 27:26 a Szálasi-féle általános mozgósítás idején sorozták be, légitámadást is kaptak 31:56 elszökött, de két csendőr elkapja, de nem kísérik el a katonákhoz, így megint elszökött 34:11 a falujukat a román hadsereg foglalja el, a román csendőrök azonban elfogják, összegyűjtik az embereket, de később a szovjetek veszik át őket, és bevagonírozzák őket, és kiviszik őket Romániába 37:22 a tábor létszáma 36 ezer fő volt, de folyamatosan csökkent ez a szám a járványok miatt
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szabó Béla
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Borsodgeszt, 1929
Interjúalany foglalkozása: gazdálkodó, gyári munkás
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Felvétel helyszíne: Borsodgeszt
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a juhászok II. világháború előtti és utáni életéről, munkájukról, illetve arról, hogy hogyan érintette ez a szakmát a rendszerváltoztatás. Mesél a II. világháborúban szerzett tapasztalatairól is. 0:5--születés, család; 5:0--hogyan kezdett juhászként dolgozni, majd hogyan lett kocsis legény; 11:45--hogyan kezdett fellépni a dudájával, hogyan ismerte meg a feleségét; 13:35--hogyan lesz katona, milyen volt a katonai szolgálat; 18:25--hogy szerelt le, és hogyan kellett újra berukkolnia és milyen munkát talált a háború után; 23:13--hogyan tenyésztett és tanított be terelőkutyákat, mi a terelőkutyák szerepe a juhász életében; 28:00--mi a különbség a különböző juhászok között, hogyan zajlott a juhfejés, egyéb érdekességek a juhászok munkájával és életével kapcsolatban; 34:35--milyen jövő vár a juhászatra, mi változott a rendszerváltoztatás után
Interjúalany: Pál István
Felvétel időpontja: 2011. május 05.

Hossz: 00:45:01
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobosról a mátrai Recskre, illetve hogy hogyan lett a mezőgazdasággal foglalkozó családba született gyermekből bányász. Beszél az édesapja II. világháborús hadifogságról és az 1950-es évekről. Elmondja az államosítással, illetve a téeszesítéssel kapcsolatos személyes emlékeit. Mesél a beszolgáltatásokról, 1956-ról, és egy sztrájkról, melyben maga is részt vett. 0:10--születés, család, nagyszülők és szülők foglalkozásai; 3:19--édesapja emlékei a nyugati fronton töltött hadifogságáról; 7:10--hogyan minősítik az anyai ágat kuláknak; 8:6--a háború utáni újrakezdés, apja munkája az építőiparban; 10:46--iskolái; 12:40--milyen volt az élet az 1950-es években; 15:45--hogyan hatott rájuk a téeszesítés, hogyan hatott ez a pályaválasztásra; 21:46--katonaság, házasság, munkája bányászként; 23:45--emlékei a Rákosi-korszakról és az 1956-os eseményekről, hogyan segíti a falu a felkelő munkásokat; 31:0--milyen forrásokból értesültek a különböző eseményekről; 34:12--az első fogyasztási cikkek megjelenése a lakóhelyén; 38:0--küldöldi utazások, az útlevelek; 41:8--a recski tábor hatása a recskiek életére
Interjúalany: Madár Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 10.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany 1947-ben született Budapesten, Angyalföldön. Hatan éltek egy kis lakásban. Apja szerszámboltot vezetett, anyja házatartásbeli volt. Gyermekkora boldog volt. (01:30) Beszél iskolai élményeiről. Váltakozva délelőtt vagy délután járt fiúiskolába, szombatonként is. Kortársaival sokat játszott az utcán, grundokon, a Dunaparton. (04:02) Vallásos neveltetést kapott, ministrált, sokat beszélgetett papokkal. (07:08) Részben a rendszer keménysége miatt sosem politizált. Korán meg kellett tanulnia, hogy nem mondhatja ki a véleményét és nem vállalhatja nyíltan vallásosságát. (10:02) Beszél azállamosításról, hogyan zajlott le először a nagy gyárak, majd a legkisebb üzemek elkobzása. A családtól is elvették a boltot. 1955-ben visszakaphatták volna, de mivel az állam "fejlesztett", így több mint 38.000 Forintot kellett volna fizetniük. A családfő havi bére ekkor 220 Forint volt, így "önként" lemondtak a boltról. (12:06) 9 éves volt az 1956-os forradalom kitörésekor. Édesapja félt a megtorlásoktól, így nem vett részt az eseményekben. Gyerekként sok lőszert szedett össze. A Vörös Hadsereg bevonulása után az orosz kiskatonák többsége jó indulatú volt a gyerekekkel. Almát adtak nekik, közben a Suezi-csatornát keresték. (15:58) A család nyugatra akart szökni, de valaki besúgta őket. A határ előtt elkapták a családot, néhány napra bezárták őket, de később sem beszélhettek erről. (16:56) Az interjúalany vendéglátósnak tanult, ebben a szakmában külföldön is sokat dolgozott (Bécs, Stuttgart, Berlin). Szabadidejében utazni csak a szocialista országokba tudott. (18:32) Vendéglátósként keveset szórakozott, inkább szórakoztatott. Több klub volt, amelyekben a fiatalok jól érezhették magukat. (20:24) A rendszerváltoztatás ideje alatt részt vett egy nagyobb tüntetésen. A tömeg felszabadultan, vidáman vonult a tévészékház felé, ez felejthetetlen élmény számára. (21:44) Nem tudja, hogy valóban megtörtént-e a rendszerváltoztatás, az általa várt változások nem mentek mind végbe. De örül annak, hogy az állások kiosztásánál már nem a Párttté az utolsó szó és szabadon belekezdhetett több vállalkozásba is. (23:18)
Interjúalany: Trkala József
Felvétel időpontja: 2011. február 05.