Interjú
Gyűjteményhez ad
Tanyasi ember élete osztályidegen családban
2266 megtekintés
Hossz: 00:48:00
Témakörök:
'50-es évek,
Mindennapi élet ,
1956,
politikai rendőrség,
Mezőgazdaság,
kárpótlás,
rendszerváltoztatás,
megtorlás,
kollektivizálás
Leírás:
00:00 - gyermekkora, családja, milyen nehézségei voltak a továbbtanulás során az apja fehér gárdista tagsága miatt;
03:40 - szülei, hogyan viszik el apját, mint kulákot, hogyan zajlott a padlássöprés;
07:39 - apja fogsága, hogyan került bajba az apja a helyi Kolhoz megalapításának sikertelensége miatt, milyen volt az élet vidéken a Rákosi-korszakban, milyen volt a munka a TSZ-ben;
13:57 - hogyan alakult ki annak idején a tanyasi élet, milyen volt a tanyasi élet (nők helyzete, oktatás, gazdálkodás), hogyan szüntették meg a tanyavilágot;
24:36 - apja emlékei az 1956-os forradalomról, hogyan lázadtak fel a börtönben, hogyan jutott ki a börtönből, és hogyan került vissza a Kozma utcába;
29:50 - hogyan rehabilitálják az apját és mit tudott csinálni miután kiengedték;
33:01 - hogyan szórakoztak a tanyavilágban;
39:50 - hogyan éltek a tanyán az 1980-as években, milyen hatással volt a rendszerváltoztatás az életükre, mi a véleménye a rendszerváltoztatásról
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Oláh József
Interjúalany lakhelye:
Makó
Interjúalany született:
Makó,
1940
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. április 01.
Felvétel helyszíne:
Makó
Interjút készítette:
József Attila Gimnázium, Makó
Kapcsolódó interjúk
Emlékeim a háborúról
Hossz: 00:36:39
Az interjúalany mesél a II. világháború helyi eseményeiről és a bombázásokról. Beszél határőrszolgálatáról, melyet a déli határszakaszon teljesített az 1950-es évek első felében és arról, hogy hogyan üzleteltek a jugoszláv határőrökkel. Ugyancsak szól a vasútnál végzett munkájáról is.
0:25--születés, család, iskolák;
1:0--a Sopron elleni bombázások és légitámadások;
4:19--hogyan érte el a szovjet front a települést;
7:11--hogyan végezték ki a kórházként működő Fertődi Esterházy-kastély betegeit;
9:55--munkája a határőrségnél az ötvenes évek első felében;
14:54--emlékei az 1956-os eseményekről, a Süttörön állomásozó szovjetekről;
21:0--hol vannak katona és tömegsírok a környéken;
21:48--iskolás évei;
23:0--az AVÓ működése;
25:6--további II. világháborús emlékei;
27:25--hogyan szórakoztak fiatalkorukban;
31:35--mit dolgozott a vasútnál;
33:51--származása, családja, apja, apja I. világháborús szolgálata és kivándorlása Amerikába
Interjúalany: Fekete Károly
Felvétel időpontja: 2010. december 17.
Szegényen előrehaladva
Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert
3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták
5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték
10:03 mesél az általános iskolai évekről
13:47 mesél a TSZ-életről
18:24 felidézi 1956-os emlékeit
Interjúalany: Naszradi András
Felvétel időpontja: 2011. július 16.
Magyarországon maradtunk
Hossz: 00:41:24
Az interjúalany elmeséli, hogy családja egy része hogyan esett a holokauszt áldozatául, másik része pedig hogyan úszta meg az elszállítást. Beszél az oroszok bevonulásáról Budapestre és a század közepének Újpestjéről. Elmondja, hogy hogyan élték meg a holokausztot, és miért nem disszidáltak külföldre. Mesél apjáról, aki nemzetközileg elismert vegyész volt a bőriparban. Végül szól a családjában bekövetkező különböző tragédiákról, illetve arról is, hogy hogyan kellett a férjével a saját lábukra állniuk.
0:11--születés, család, polgári származású felmenői, nagyszülei lágerbe szállítása, szülei, hogyan próbálták meg elkerülni a lágerbe szállítást;
6:48--hogyan élték meg a szovjet hadsereg bevonulását;
7:55--emlékei az 1956-os eseményekről;
11:28--miért nem disszidáltak külföldre;
14:30--születésének körülményei;
17:7--gyermekkora;
17:40--milyen változások álltak be az életében az 1960-as évek elején;
22:50--milyen volt Újpest a gyermekkorában, milyenek voltak az életkörülményeik;
26:35--hogyan lett az édesapjából bőrgyári igazgató, milyen külföldi útjai voltak;
33:30--hogyan állt a saját lábára a házzassága után;
38:8--hogyan hatott az életükre édesapja halála;
39:54--hogyan próbálták bedolgozással kiegészíteni a családi keresetet
Interjúalany: Bereczki Pálné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.
