Interjú

Gyűjteményhez ad
rendszerváltoztatás
1848-as forradalom és szabadságharc
90-es évek

Petőfi-kutatás Barguzinban

3113 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: 0:00 családi háttér 1:34 1985-től foglalkozott amatőr kutatóként Petőfi eltűnésének kérdésével, és 1988-ban kérte fel Morvai Ferenc a Megamorv Bizottságba tagnak 4:10 1989-ben utaztak ki először, akkor szembesült azzal, hogy milyen szeretetreméltó a burját nép 5:04 Petőfi a segesvári csatában civilként megsebesült, és fogságba esett, és Szibériába hurcolták, és ott 1856-ban elhunyt; a rendszerváltoztatás előtt politikai motivációja volt Petőfi valódi sorsának tagadásában, telefonon leszóltak a megyei újságnak, hogy nem írhatnak róla 9:35 Kéri Edit publikálta a szibériai hadifoglyokról szóló levéltári forrásokat, de Hermann Róbert erről nem talált semmit a moszkvai levéltárakban, ők viszont a szibériai levéltárakban találtak magyar neveket 15:17 az Egyesült Államokban 1996-ban végzett vizsgálat szerint a kiásott személy nő, azonban antropológusok több mint 20 jegy alapján Petőfi Sándornak azonosítják 17:20 Kiszely Istvánt féltékenységből szorították háttérbe 21:03 Petőfi családjának sírját sem engedik felnyitni 25:27 az ügy végére remélhetőleg hamar pont kerül, annak idején hamarabb kinyilatkoztatták a csontvázról, hogy nő, minthogy elkezdték volna vizsgálni 30:46 Petőfi szibériai irodalmi munkásságát eleveníti fel, maradtak fent elbeszélések is Petőfiről 37:52 a Megamorv Petőfi Bizottság még ma is létezik 40:15 a sír feltárása során a csontváz jó megtartásúnak bizonyult 45:28 a magyar és a burját nép között akár rokonság is lehetséges
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Csank Csaba
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Pécs, 1958
Interjúalany foglalkozása: iskolaigazgató
Felvétel időpontja: 2011. június 01.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél családjáról, a két világháború közötti Magyarország politikai viszonyairól (0:15). Hangsúlyosan szól a II. világháborúról, és a Don-kanyarnál elesett bátyja emlékéről (3:00). Beszél Magyarország kiugrási kísérletéről és a német megszállásról (9:28), valamint a szovjet megszállásról (14:20). Beszél a háború utáni évek politikai viszonyairól (18:32), a hadseregbe való belépéséről (20:26), illetve a hadsereg és a párt kapcsolatáról (23:40). Beszél az 1956-os forradalomról, amit katonaként élt ált (25:38), különös tekintettel a katonaként és hazafiként érzett ellentmondásra (35:58). Végül a hadsereg viszonylagos konszolidációjáról beszél a Kádár-rendszerben (36:49).
Interjúalany: Nagy Ernő
Felvétel időpontja: 2011. január 27.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél az 1970-es évek felgyorsult közösségi életéről, a Fiatal Művészek Klubjáról, valamint arról, hogyan tudott 1970-ben Franciaországba látogatni (0:30). Szól párizsi élményeiről, az 1968 miatt szigorúan viselkedő rendőrökről, valamint az ott tapasztalt nagy szabadságról (4:40). Beszél arról, hogy nem vették fel érettségi után, s egy ideig a Corvina Kiadóban dolgozott (8:55). Szól az egyetemi életről az ELTE bölcsészkar francia-orosz szakán, a kávéházi találkozókról, híres csoporttársakról (10:50), illetve egy KISZ-en belüli reformmozgalom bukásáról (12:00). Elmeséli, hogy egy barátnőjével este 11-kor sétált az Astorián, és mivel a barátnőjének nem volt igazolható munkája, bevitték a rendőrök. Végül édesapja tudta kihozni a rendőrségről, akinek Szocialista Hazáért kitüntetése is volt (14:00). Beszél a Fazekasban töltött gimnáziumi éveiről (21:40), majd arról, hogy édesapja milyen ellenzéki csoport tagja volt a két világháború között (26:05). Elmeséli, hogy az 1968-as prágai tavasz nyomán kezdett érdeklődni a politika iránt, majd végül Kenedi János számára fordított (27:25). Beszél arról, hogy Nagy Imrét bálványozta, ezért Kádár Jánosra személyes utálattal tekintett (31:05), pedig találkozott is vele, mikor a még nem elnök Mitterandnak tolmácsolt Budapesten (37:25). Szól zsidó származásáról, és arról, hogy nem sokszor találkozott antiszemitizmussal (38:35). Végül a rendszerváltoztatásról szól, és arról, hogy részben megszüntette a kommunizmus egyformaságát és szürkeségét (40:35).
Interjúalany: Horváth Ágnes
Felvétel időpontja: 2011. május 03.

Hossz: 00:39:00
Tárgy: 1956
A nagykanizsai interjúalany beszél gyermekkoráról. Anyai ágon horvát, apai ágon magyar családból származik. (02:10) Német nyelven kezdte el iskolai tanulmányait, közben Magyarország is belesodródott a világháborúba, ez az oktatásra is kihatott, több iskolába is áthelyezték osztályát. (04:36) A háború után piarista gimnáziumban tanult, amelyet átalakítottak általános iskolává, majd államosították az iskolát és a tanulókat szétszórták Nagykanizsa különböző oktatási intézményeiben. 1949-ben fejezte be az általános iskolát. (06:10) Ezután kezdte el újra gimnáziumi tanulmányait humán szakon, kiváló pedagógusok oktatták. Beszél a tudós tanárokról, a diákéletről. (12:30) Nem vették fel a BME-re, elsősorban családja és saját vallásossága miatt. 1953-tól Budapesten autószervizben kapott segédmunkási állást. (15:30) 1954-ben felvételt nyert a Miskolci Egyetem gépészmérnök szakára. Beszél egyetemi éveiről, tanárairól, hallgatótársairól. (19:34) Miskolcon élte át az 1956-os eseményeket. A budapesti események hatására Miskolcon is forradalmi események zajlottak, több ember életét veszítette. Az egyetemen nemzetőr zászlóaljat hoztak létre, ebbe az interjúalany is belépett. (23:30) November 4-én vonultak be Miskolcra az orosz katonák, több helyen tűzharc alakult ki, két egyetemi hallgató is életét veszítette, sok volt a sérült. (27:20) A túlerővel szemben a forradalmárok megadták magukat, megpróbáltak hazaszökni, de a még tartó harcok miatt ez nehézségekbe ütközött. Az interjúalany 4 nap alatt ért haza Nagykanizsára. (30:28) Pár hét után visszatérhetett Miskolcra. Hallgatótársaival többször tiltakoztak a szovjet és állami ünnepélyeken. 1956 fordulópontot jelentett az interjúalany életében. (33:28) Egyetemi évei után a MÁV-nál majd a Nagykanizsai Gépgyárban dolgozott. Elmondja itt végzett munkáját. A 80-as években igazgatóvá, majd vezérigazgatóvá nevezték ki.
Interjúalany: Tornyos Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 27.