Interjú

Gyűjteményhez ad
Kultúra

Az utolsó szegedi mozi

3133 megtekintés

Hossz: 00:21:31
Leírás: Az interjúalany a szegedi mozi múltjáról és jelenéről beszél. 0:15--a szegedi mozi megalapítása; 4:42--a mozi termeinek felosztása, ezek népszerűsége; 6:15--mozi és iskola; 7:30--átalakítások az 1970-es években, a kávézó kilakítása; 8:50--a mozi tulajdonosi szerkezetének átalakulása; 9:10--terveik egy múzeum létrehozásáról; 10:25--a videókölcsönző; 11:17--a látogatói kör változása; 13:55--egyéb szolgáltatásaik, hogyan tervezik meg a moziműsort, milyen filmeket vetítenek; 18:59--milyen filmeket szeret; 19:33--emlékei Petróczy Sándorról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Szabó Éva
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1966
Interjúalany foglalkozása: marketing- és művészeti vezető
Felvétel időpontja: 2011. június 28.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, 1938-ban érettségizett, szociális titkárként dolgozott 3:54 Budapest ostroma előtt ki akart vándorolni Nyugatra, de Sárvárról hazajött, visszajön Budapestre 6:09 tizenegy hétig az ostrom alatt egy bérházban húzta meg magát, mesél az ostrom alatti élményekről 10:31 a bejövő orosz hadsereg harcoló alakulatai nem fosztogattak, de a mögöttük jövő zabrálók igen 11:43 a Duna-partról a város borzasztóan nézett ki, édesapját elvitték málenkij robotra 14.16 sikerül csónakot találni a Római partnál, átviszik őket a Dunán 16:02 a Nyugati pályaudvarra gyalog mentek, sikerül vonatot találni, és hazamentek, de otthon nem találtak senkit 18:24 végül a kitelepített egy kitelepített rokon lakásában húzták meg magukat 21:18 mindenki próbált dolgozni, ő ekkor dolgozott szociális titkárként 23:18 megismerte a férjét, összeházasodtak, és lassan konszolidálódott a helyzet, de a férje könyvelő volt egy később államosított cégnél, azonban megvádolták az államosítás után, hogy ellopta a cég vagyonát, ezért bebörtönözték 28:15 a háború előtt az állami iskolában eleinte nem volt zsidóüldözés, az osztályának egy jelentős része zsidó volt, mindenkinek volt saját hittanórája 30:39 mesél a háború utáni inflációról és a nélkülözésekről, a hadifoglyok gondozása során a ferences nővérekkel dolgozott össze 35:58 a hatvanas-hetvenes évek mindennapjaira emlékezik vissza, pedagógusként nagyon gyakran kellett túlórázniuk
Interjúalany: Hargitai Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. január 10.

Hossz: 00:47:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, a szülei beszélték a romani nyelvet, a házasságukról sokáig nem volt papírjuk, mivel ennek a cigány közösségben nem volt értéke 5:40 édesapja a gázműben dolgozott, és hozzájutottak a cs-lakás program keretében egy családi házhoz 7:21 ezek a cs-lakások nem voltak ugyanolyan komfortúak, mint egy normál lakásnak (cs-lakás: csökkent értékű lakás) 9:01 a telepről elköltöző romák azonban segítő hálózat nélkül nem tudtak beilleszkedni, ami feszültségeket okozott 11:37 mesél a helyi, Mohácsi úti telepről, az ott élő emberek nem tudták felújítani a lakásokat 13:46 a nagyszülők közül a nagypapa Jugoszláviából költözött át, mesél az általa ismert családi régmúltról, arról is, hogy különböző észak-európai országban élnek rokonai, akikkel romani beszélgetett 18:19 a cigány házassági szokásokról mesél, és a többségi társadalom erről alkotott képéről 25:48 őt a továbbtanulásra az osztálytársaitól kapott plusz élmények segítették 28:07 szakmunkásképzőbe járt, leérettségizett 29:21 mesél az úttörő életről 31:34 édesapja nem kényszeríti rá később a házasságot, a lányok a hagyományos lánykérés alkalmával a férje kiválasztásában nincs szerepe 35:51 az egyetemre jutásról mesél, munka mellett levelezőn tanult, majd ezt követte az egyetem gyes mellett 43:11 később az egyetem mellett dolgozott 43:55 a rendszerváltoztatás nagyon negatívan érintette a magyarországi cigányokat, mert nincs rendszeres jövedelmük, eltűnt a kiszámíthatóság az életükből, és ezzel párhuzamosan a cigányok megítélése radikálisan leromlott, a többségi társadalom a cigányokat tekintik bűnbaknak
Interjúalany: Labodáné Lakatos Szilvia
Felvétel időpontja: 2011. március 09.

Hossz: 00:37:00
00:00 A családjáról, származásáról 03:49 A Pápai Református Kollégiumhoz való kötődéséről 05:29 A középiskolai tanulmányairól 07:55 meghatározó tanárokról (Csapó Gyula, Tőkés János) 11:05 Édesapjáról Dr. Tóth Kálmán teológiai tanárról 12:50 A Rákosi-korszak mindennapjairól 16:13 1956-os emlékeiről 18:45 Fizikusként a Kádár-korszakban 22:22 Konferenciára utazás a Kádár-korszakban 24:55 A magfizika helyzete 27:28 A Kádár-korszak válságáról 28:08 A külföldi tanulmányutakról: Dubna és Cern 34:50 a magyar fizika jövőjéről
Interjúalany: Dr. Tóth Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. április 09.