Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
disszidálás
kereskedelem
oktatás
tanács
úttörőmozgalom
1956
rendszerváltoztatás
Kultúra
államigazgatás
továbbtanulás
külföldi utazás
pályaválasztás
Kádár-korszak

A makói városi könyvtár vezetőjének életútja

3025 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany beszél oktatásáról, szülei fogalalkozásáról és arról, hogy korábban pedagógus szeretett volna lenni, de a könyvtáros örsben töltött idő alatt nagyon megszerette a könyvtárat (0:08). Szól arról, hogy miként volt lehetőség németet tanulni a hatvanas években, valamint arról, hogy miként járt Németországban (4:20). Szól arról, hogy kereskedelmi érettségi után könyvtár-népművelés szakon végzett Debrecenben, és arról, hogy akkor még szigorú elitképzés folyt a felsőoktatási intézményekben (10:48). Beszél arról, hogy milyen munkakörben kezdett el először dolgozni a könyvtárban, majd hogyan lett igazgatóhelyettes és igazgató (15:20). Szól az 1997-es könyvtári törvényről, ami megújította és új alapra helyezte a közgyűjteményeket, arról, hogyan újult meg az Országos Dokumentumellátó Rendszer, valamint arról, hogyan forradalmasította az online katalógus a könyvtárak életét (17:00). Szól a pályázatok jelentőségéről a könyvtárak finanszírozásában (25:00), majd az internet szerepéről az olvasás népszerűsítésében, és arról, hogy a könyvtárélményt nem lehet semmivel helyettesíteni (26:50).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Mátó Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Apátfalva, 1955
Interjúalany foglalkozása: könyvtáros
Felvétel időpontja: 2011. június 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél az 1970-es évek felgyorsult közösségi életéről, a Fiatal Művészek Klubjáról, valamint arról, hogyan tudott 1970-ben Franciaországba látogatni (0:30). Szól párizsi élményeiről, az 1968 miatt szigorúan viselkedő rendőrökről, valamint az ott tapasztalt nagy szabadságról (4:40). Beszél arról, hogy nem vették fel érettségi után, s egy ideig a Corvina Kiadóban dolgozott (8:55). Szól az egyetemi életről az ELTE bölcsészkar francia-orosz szakán, a kávéházi találkozókról, híres csoporttársakról (10:50), illetve egy KISZ-en belüli reformmozgalom bukásáról (12:00). Elmeséli, hogy egy barátnőjével este 11-kor sétált az Astorián, és mivel a barátnőjének nem volt igazolható munkája, bevitték a rendőrök. Végül édesapja tudta kihozni a rendőrségről, akinek Szocialista Hazáért kitüntetése is volt (14:00). Beszél a Fazekasban töltött gimnáziumi éveiről (21:40), majd arról, hogy édesapja milyen ellenzéki csoport tagja volt a két világháború között (26:05). Elmeséli, hogy az 1968-as prágai tavasz nyomán kezdett érdeklődni a politika iránt, majd végül Kenedi János számára fordított (27:25). Beszél arról, hogy Nagy Imrét bálványozta, ezért Kádár Jánosra személyes utálattal tekintett (31:05), pedig találkozott is vele, mikor a még nem elnök Mitterandnak tolmácsolt Budapesten (37:25). Szól zsidó származásáról, és arról, hogy nem sokszor találkozott antiszemitizmussal (38:35). Végül a rendszerváltoztatásról szól, és arról, hogy részben megszüntette a kommunizmus egyformaságát és szürkeségét (40:35).
Interjúalany: Horváth Ágnes
Felvétel időpontja: 2011. május 03.

Hossz: 00:33:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany 1924-ben született Kaplonyban (Románia). Az interjúalanyt, családját és sok falusit 1945-ben elvittek málenkij robotra a Szovjetunióba. 2 hétig szállították őket marhavagonokban. (05:10) Beszél a gulágon végzett munkáról. Sínekről kellett jeget kaparnia, gyárakban dolgozott. (07:58) Az interjúalany 2 évig volt gulágon, utána teljesen legyengült, hazaengedték. (10:00) Beszél arról, milyen volt az élet a lágerben. (13:40) Beszél a munkakörülményekről. Ha kevés ennivalót kaptak, kevesebbet dolgoztak. (16:56) Az interjúalany édesapja másik táborba került, nem engedték, hogy találkozzon vele. Nagyon hideg volt, rossz ruhákat, minimális és ehetetlen ételt kaptak. (18:28) 1948-ig két betegtranszport térhetett vissza Kaplonyba, utána már nem engedtek haza senkit betegség miatt. Jobbak lettek a Szovjetunióban is a körülmények, a még kint lévők minimális fizetést kaptak. (19:10) Később a családtagok is hazatértek.Az interjúalany elmondja, hogy elsősorban a románok kérésére és biztatására vitték el a magyarokat és a németeket. (22:00) Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról. (23:40) Újra beszél a tábori munkákról, életkörülményekről. A nehéz időszak ellenére sokan meg tudták őrizni vallásosságukat. (33:52)
Interjúalany: Tempfli Aranka
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:36:00
Interjúalany: Dr. Péter Károly
Felvétel időpontja: 2010. november 08.