Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
disszidálás
kereskedelem
oktatás
tanács
úttörőmozgalom
1956
rendszerváltoztatás
Kultúra
államigazgatás
továbbtanulás
külföldi utazás
pályaválasztás
Kádár-korszak

A makói városi könyvtár vezetőjének életútja

2975 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany beszél oktatásáról, szülei fogalalkozásáról és arról, hogy korábban pedagógus szeretett volna lenni, de a könyvtáros örsben töltött idő alatt nagyon megszerette a könyvtárat (0:08). Szól arról, hogy miként volt lehetőség németet tanulni a hatvanas években, valamint arról, hogy miként járt Németországban (4:20). Szól arról, hogy kereskedelmi érettségi után könyvtár-népművelés szakon végzett Debrecenben, és arról, hogy akkor még szigorú elitképzés folyt a felsőoktatási intézményekben (10:48). Beszél arról, hogy milyen munkakörben kezdett el először dolgozni a könyvtárban, majd hogyan lett igazgatóhelyettes és igazgató (15:20). Szól az 1997-es könyvtári törvényről, ami megújította és új alapra helyezte a közgyűjteményeket, arról, hogyan újult meg az Országos Dokumentumellátó Rendszer, valamint arról, hogyan forradalmasította az online katalógus a könyvtárak életét (17:00). Szól a pályázatok jelentőségéről a könyvtárak finanszírozásában (25:00), majd az internet szerepéről az olvasás népszerűsítésében, és arról, hogy a könyvtárélményt nem lehet semmivel helyettesíteni (26:50).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Mátó Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Apátfalva, 1955
Interjúalany foglalkozása: könyvtáros
Felvétel időpontja: 2011. június 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany rövid bevezetés után rátér az interjú fő témájára: az 1956-os forradalom pásztói eseményeire, amelyeket 11 éves gyerekként követett végig. Először a rendőrség épületének ostromáról mesél, majd a pártház elfoglalását idézi fel. Ezután a szovjet emlékmű ledöntésének emlékei következnek. Kitér a közigazgatás és a rendfenntartás helyi megszervezésére, és az ebben részt vevőket később ért retorziókra, majd a márc. 4.-e után Pásztón is átvonuló szovjet tankokkal való különös találkozásának történetét meséli el. 0:18--hogyan kezdődtek az 1956-os események Pásztón, hogyan értesült a budapesti eseményekről; 5:15--hogyan zajlott a rendőrség ostroma; 11:36--hogyan kezdődött Pásztón a forradalmi hangulat; 13:12--mi történt a pártbizottság épületében, hogyan verték le a vöröscsillagot; 18:50--hogyan menekültek el a helyi párttitkárok; 20:13--mi történt a helyi szovjet emlékműnél; 23:45--hogy zajlott a tanítás a forradalom napjai alatt; 27:35--milyenek voltak a forradalmat követő retorziók, megtorlások; 29:4--hogyan történt a forradalom leverése, hogyan vonultak át a városon a szovjet tankok; 38:8--a későbbi időszakban mennyire lehetett beszélni az 1956-ban történtekről; 41:18--milyen módon kutatnak a mai napig az akkori események után
Interjúalany: Illés Rudolf
Felvétel időpontja: 2011. június 03.

Hossz: 00:19:00
1923-ban született Kósdon. A szülei földművesként dolgoztak, az édesapja önálló földbirtokkal is rendelkezett(00:28).Kosdon járt ált. iskolába, majd Vácra került középiskolába. Tanulmányai elvégzése után a mezőgazdasági munkába tért vissza(1:29). A második világháború alatt leventeként vett részt, bár a harcokban nem vett részt. A leventeségről és személyes háborús élményeiről mesél az interjúalany(1:53).A szovjet katonákról megállapítja, hogy az idősebbek tisztességesebbek voltak, a fiatalabbak kevésbé(3:42).1956-ba Kosdon tartózkodott, a helyiek és váci tüntetők felégették a marxista könyveket, erőszakos cselekményekben az interjúalany nem vett részt(4:39). A Rákosi rendszer gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseiről beszél(5:23). Az 1956 utáni megtorlásokról elmeséli, hogy Kosdon is volt pár személy, akit felelősségre vontak forradalmi szerepe miatt. Valamint arról is beszél, hogy miről és miként értesültek az 1956-os pesti eseményekről(7:00). Volt olyan ismerőse, akit ugyan nem telepítettek ki, de mégis eltanácsoltak a faluból. Továbbá sváb ismerősei sorsáról is mesél(9:12).A csaldának 59 hold földje volt, ezt 2 részletben vették el tőlük, csak 1 holdat hagytak meg háztájinak(11:59). 40 éves koráig a mezőgazdaságban dolgozott, akár egy cseléd - erről mesél(13:12). A mezőgazdasági munka után a Váci Izzó-nál dolgozott(14:27).A Kádár rendszerről megállapítja, hogy enyhébb volt mint a Rákosi rendszer, de így is nagyon kiszolgáltatottak voltak(14:58). A kommunista régmúltból meséli el személyes élményeit(16:37).A rendszerváltoztatáskor visszakapott földjét nem személyesen műveli, jelenleg bérbe adja(17:45).A fiataloknak azt üzeni, hogy imádkozzanak és dolgozzanak(18:48).
Interjúalany: FÁBIÁN JÁNOS
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, és az osztrák-magyar határon lelőtt öccséről. (0:18). A soproni bencéseknél töltött tanulóéveiről és a cserkészmozgalomról is szól (2:20). Beszél a Horthy-korszak hadseregéről, a tisztképzés helyszíneiről (04:55), majd a nehéz és hosszadalmas repülőtiszti felvételiről (07:08). Szól arról, milyen gépekkel és hogyan tanultak repülni (12:24), majd arról, hogy barátságos versengés alakult ki a tisztjelöltek között (13:52). A további gyakorlati kiképzésről, a vadászpilóták és bombázópilóták szétválasztásáról is szól (16:02), majd arról, hogyan kerültek éles bevetésre (19:18). Elmeséli, hogy egyszer hogyan vezetett részegen repülőt (24:47), ráadásul úgy, hogy nem ismerte a gépet korábbról (26:10). Szól arról, hogyan lett belőle éjjeli vadász (33:10), majd titkos felavatásukról Budapesten, a Bolyai Akadémián, ahol személyesen jelen volt Horthy Miklós kormányzó úr (36:00). Elmeséli, hogyan vonult vissza az alakulata Ausztriában (37:10), majd azt, hogy az ottani családi táborban lévő magyarok Németh János vezérkari ezredes vezetése alatt hogyan szerveztek ellenállást Klagenfurtban Titó partizánjai ellen, illetve hogyan akarták elfogni a német Gauleitert (SS körzetparancsnokot) (40:30).
Interjúalany: dr. Farkas Jenő
Felvétel időpontja: 2011. január 26.