Az interjúalany elmondja, hogy szegény származása ellenére hogyan sikerült továbbtanulnia a II. világháborút követő változások következtében és hogyan lett belőle újságíró Tatabányán. Mesél az 1956-os események Tatabányai vonatkozásairól, a helyi munkástanácsok működéséről, és forradalom leverését követő időszak munkásmegmozdulásairól, sztrájkjairól, illetve a karhatalmisták megtorló tevékenységéről. 1:18--hogyan tudott továbbtanulni szegény származása ellenére, hogyan viszik el leventének a II. világháború során; 2:18--hogyan tudott a II. világháborút követő átalakulások következtében továbbtanulni az egyetemen; 3:50--hogyan lett belőle újságíró és hogyan került Tatabányára; 5:6--milyen cikkeket írt a forradalom előtt a változás szükségességéről, milyen retorziók érték a cikkei miatt; 6:13--hogyan kezdődött el Tatabányán a forradalom, milyen előzményei voltak ennek; 12:56--hogyan vett részt a forradalom alatt egy új helyi lap megindításában, és hogyan tudósított az eseményekről; 15:0--hogyan kezdődött a bányaipari diákság tüntetése október 26-án és hogyan jutottak fegyverekhez; 17:25--a forradalmi tanács és a nemzetőrség megalakulása, a helyi politikai foglyok kiszabadítása, a tatabányai forradalom áldozatai; 20:40--a forradalom leverése, a szovjetek bevonulása, a munkástanácsok működése, hogyan kezdtek sztrájkba a forradalom leverése után; 28:53--hogyan próbált Kádár tárgyalni az itteni munkástanácssal és hogyan utasította el a pártvezetés a tárgyalás lehetőségét; 32:2--hogyan látogatott el hozzájuk végül Kádár és hogyan tárgyalt velük; 34:24--milyen ellenkezést váltott ki a munkásokból a karhatalom megalapítása, a december 7-i sortűz előzményei; 41:0--hogyan lépett fel a karhatalom a bányászok ellen, hogyan zajlottak a forradalom utáni megtorlások

Szabó János Kiskőrösön született szegényparaszt családban. Gépipari technikumban tanult Budapesten. A Műegyetem Gépészmérnöki Karán diplomázott, az egyetemi évek alatt könnyűzenei és kulturális programok szervezésével is foglalkozott. Főmérnökként nagy szerepe volt a kiskőrösi IGV felvirágoztatásában. Az interjúban mélyen elemzi a szocialista gazdálkodás csődjét az IGV működésén keresztül. (00:00-01:00) a születés körülményei, orosz megszállás; (01:00-04:00) '50-es évek, terménybeszolgáltatás, rejtegetés, szegénység; (04:00-16:50) az '56-os forradalom helyi eseményei egy gyermek szemszögéből; (16:50-25:21) technikumi és egyetemi tanulmányok, kulturális élet az egyetemen, a beat-korszak; (25:21-29:00) első munkahely Kalocsán, szakmai karrier kezdete, szembesülés a nyugati technológiával; (29:00-41:40) IGV: egy szocialista nagyvállalat virágzása és csődje; (41:40-45:58) a jogutód telefongyár felszámolása a rendszerváltoztatás kapcsán.

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról (0:08), majd rátér katonai szolgálatára, amit 1943-ban kezdett meg, és ahol tisztiszolga volt (1:10). Szól a frontra vonulásról, a pályaudvaron való búcsúzkodásról (3:00). Szól arról, hogy mikor kiértek orosz földre, még látták a visszatérő hadirokkantakat (6:10). Beszél az ottani viszonyokról, ütközetről, visszavonulásról és fogságba esésről (7:30). Szól arról, hogy a harc hevében elbúcsúzott tőle a századosa (9:30). Beszél a nagy gyűjtőtáborról és az elszállításról (12:15), majd a tábori életről, a betonon alvásról, a hidegről, a fejadagról és az éhezésről (14:15). Szól a politikai tisztek szerepéről és a hazatérés dátumát illető állandó ködösítést (16:30). Szól a kegyetlen lágerparancsnok leváltásáról és a körülmények ezt követő javulásáról (19:15). Arról is beszél, hogyan ürült ki a tábor a negyvenes évek végén és hogyan aludtak (20:30). Végül hazatéréséről és elhelyezkedéséről szól (22:30).