Az interjúalany elmondja, hogy hogyan jutott tévedésből a recski kényszermunkatáborba. Mesél a táborban töltött időről, a tábor mindennapjairól. Szól a táborból való szabadulásáról, az oroszlányi szénbányába való átkerüléséről és a társadalomba való visszailleszkedéséről is. 0:55--hogyan került tévedésből Recskre; 3:13--miért vádolták kémkedéssel; 4:10--a recski tábor működése, hogyan ítélték el utána mégegyszer; 6:39--hogyan próbáltak meg néhányan megszökni Recskről; 9:28--hogyan teltek a hétköznapjaik, milyen volt a munkájuk; 12:13--fogolykínzások, a kényszermunkatábor fogdája, emlékei Faludy Györgyről; 18:46--hogyan változtak a viszonyok az idő múlásával a munkatáborban; 24:24--milyen körülmények között aludtak, mit ettek, hogyan változott a koszt az évek során; 29:30--hogyan lehetett a más barakkokban lakókkal ismerkedni, hogyan tanulták meg Faludy verseit; 32:9--milyen más híres emberekkel volt még együtt Recsken, kik kerültek Recskre; 33:5--a büntetőszázad; 33:24--szabadonbocsájtásuk, hogyan került az oroszlányi szénbányába egy új ítélet alapján; 36:17--mennyire lehetett beszélni a munkatáborról a szabadulásuk után; 37:33--hogyan zajlott a visszailleszkedés a munkatábor után, munkája; 42:25--milyen utóhatásai voltak a Recsken töltött éveknek 44:50--hogyan lett a II. világháború után szociáldemokratából párttag, és hogyan minősítették vissza párttagságért jelenkezőnek; 45:11--a különböző brigádok működése

Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:38), zenével való kapcsolatának kezdetéről, tanulmányairól (3:31), a nyíregyházi zeneiskola felépítéséről (9:40), arról, hogy 37 évig zongorakísérőként is tevékenykedett a Nemzeti Filharmonikus Zenekarban (12:28). Mesél Vikár Róbertről, akinek a nevét 2002 óta viseli az iskola (14:40), valamint a pezsgő kelet-magyarországi zenei életről (21:36).

0:00 családi háttér, gyermekkor 1:14 édesanyja családja erdélyi volt, de a családját kitoloncolták, mert nem akartak hűségesküt tenni a román államnak, így kerültek Szolnokra 3:03 gimnáziumba csak külön engedéllyel mehetett, mert a családja politikailag osztályidegennek számított, egyetemre nem vették föl, ezért zenei pályára került 5:20 mesél az osztályidegen kategória meghatározásáról 5:52 a háború alatt Budapestre költöztek a nagybátyjához, mert édesapja akkor már katona volt a fronton, a Nyugati pályaudvar környékén laktak, amit gyakran bombáztak 8:30 két német katona húzta meg magát náluk, ők ellenálltak, ezért a pincében lelőtték a magyar katonákat és a nagybátyját is, a nagyapja pedig szívinfarktust kapott ennek hallatára 12:31 a bátyja részt vett politikai megmozdulásokban már diák korában, versei miatt görbe szemmel nézett rá, a Pázmányon bekerült egy mozgalomba, koncepciós per volt belőle, 15 évet kapott 1952-ben, másodfokon pedig 12 évre csökkent a büntetése 15:24 a bátyja Tatabányán volt börtönben, de nem bírta az ottani munkát, ezért a váci fegyházba került, ott ült 1956 júniusáig, amikor is szabadon engedték, az ottani cellákban több költővel találkozott, de oda zárták be a pálos rend tagjait, vagy korábbi diplomatákat és vadászpilótákat 20:04 a bátyja végül bárzongorista lett, mert nem kapott máshol állást 22:37 ő részben találkozott azokkal, akik együtt raboskodtak a bátyjával 23:50 a börtönlátogatásokról mesél 25:50 az édesanyja nem tudott elmenni óvónőnek, mert „ilyen fiút nevelt föl”, az édesapjának pedig a politikai ünnepek előtt utcát kellett söpörnie 28:45 korabeli vicceket mesél 30:24 a bátyja a börtönből való távozása után nem írt többet verset, és sajnos azt sem érhette meg, hogy a perújrafelvétel során semmisnek nyilvánítsák az ítéletet