Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
TSZ
deportálás
egyház
katonaság
kulák
nyilasok
Wehrmacht
1956
II. világháború
Joszip Broz Tito

Interjú Balogh Józseffel

2927 megtekintés

Hossz: 00:42:39
Leírás: Az interjúalany mesél nagyszülei Horthy-korszakkal kapcsolatos élményeiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a Rákosi-korszakról és a téeszesítésről. Beszél a korabeli oktatási viszonyokról, katonaélményeiről és arról, hogy hogyan szórakoztak a korabeli emberek. 0:10--születés, család; 0:50--emlékei a II. világháborúról, milyen hatással volt a környezetére; 4:40--a nagyszülei emlékei a Horthy-korszakról, a zsidó kereskedők működéséről, a terménykereskedőkről, a zöldhitelről; 8:10--a Rákosi-korszak, hogyan bántak a pufajkások a vidékiekkel, hogyan éltek akkoriban a vidékiek; 14:30--oktatás, hogyan verték őket a tanárok, milyen volt az iskola; 21:11--milyen volt a tánciskola ahová járt, hogy szórakoztak akkoriban a fiatalok; 23:00--katonaélményei; 28:35--hogyan emlékszik vissza a forradalom kitörésére, amelyet katonaként élt meg; 32:55--leszerelése, emlékei a téeszesítésről, a tészeben zajló munkáról; 37:38--hogyan jutott ki külföldre, Moszkvába
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Balogh József
Interjúalany lakhelye: Tiszaroff
Interjúalany született: Kunhegyes, 1933
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas autószerelő
Felvétel időpontja: 2011. február 04.
Felvétel helyszíne: Tiszaroff

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja szekérfuvarozó volt, édesanyja varrónő, a családja elmenekült nyugatra, közben az egyik idősebb bátyja kisgyermekként meghalt 3:07 édesapját elvitték 1945 szeptemberében málenkij robotra, másfél évig volt a Szovjetunióban, közben otthon a halálhírét vették, és volt már egy mostohaapja is 5:33 mesél az iskoláiról, és arról is, hogy Sztálin halálakor megállt az élet, szóltak a harangok, és vigyázzállásba kellett állniuk; később lakatosnak tanult 15:05 1956-ban volt ötödikes, az orosz könyveket elégették az iskolában, de év végén újra visszatért az orosz nyelv, a forradalom kevés zavargással járt 19:17 a kezdődő iparosítás idején a műanyaggyárba ment el dolgozni 20:41 be kellett vonulnia katonának 24 hónapot, amit Kiskunfélegyházán töltött 23:45 a leszerelés után megnősült, közben érettségit tett, két gyermek mellett is tanultak 25:21 a műanyaggyár kísérleti üzemébe került csoportvezetőnek, közben elvégezte a marxista középiskolát, mert kellett menniük továbbképzésre, szakszervezeti tisztségviselő is lett 30:35 a rendszerváltoztatás után minden cégnél üzemi tanácsot tartanak adott létszám felett, azóta ő az üzemi tanács elnöke 32:16 mesél a szociális lakások kiosztásáról a rendszerváltoztatás előtt, sok cigány család kapott így lakást 35:10 felidézi az üzemi négyszög működését
Interjúalany: Fricska Nándor
Felvétel időpontja: 2011. március 31.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél balti orosz származásáról, rigai gyermekkoráról, a Baltikum jellegzetességeiről (0:40), majd rátér arra, hogyan került a csehszlovákiai Brünnbe egyetemre amerikai sógora támogatásával. Itt ismerkedett meg magyar férjével, és innen költözött Magyarországra (2:30). Szól a Rákosi-rendszer borzalmairól, férje eltávolításáról és zaklatásáról, majd tulajdonképpeni halálba kergetéséről (7:00). Szól az amerikai Memphisben szerzett élményeiről, a fekete és fehér lakosság konfliktusáról, valamint arról, hogy miként népszerűsítette a magyarokat Amerikában. Különösen a magyar tudósok, Neumann János és Szilárd Leó fogta meg az amerikaiakat (9:05). Szól II. világháborús élményeiről, Budapest ostromáról, és arról, hogy nem tudta mivel etetni ikergyermekeit. Dezertált magyar katonák segítettek neki. Arról is szól, hogy az oroszok nem szerették a magyarokat, mert nem ugrottak ki a háborúból (18:06). Rövid időre visszatér a Baltikumban megélt I. világháborúra (23:45), majd értékeli a kommunista és nemzeti szocialista rendszerek bűneit (25:38). Végül a magyar nép különlegességéről beszél (29:52).
Interjúalany: Kádár Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany hortobágyi kitelepítéséről beszél. Először az elhurcolásukat említi (0:18) és azt, hogy mivel indokolták a kitelepítést (4:36). Beszél a szabadulásról, a megbélyegzettségről, az élet újrakezdéséről (9:44, 29:07). Külön szól a táborban folyó oktatásról (23:15), illetve az őrök és a helyi kommunisták felelősségéről (18:32).
Interjúalany: Kovács János
Felvétel időpontja: 2010. október 12.