Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
1956
rendszerváltoztatás
románok
megtorlás
Kádár-korszak
Erdély
cigányság

Az aszódi Fiúnevelő Intézet

4060 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: oktatás, Kádár-korszak
Leírás: Az interjúalany röviden beszámol tanulmányairól, majd áttér az intézethez kerülésének körülményeire, a kezdeti nehézségekre, az intézeti oktatás jellegére, és annak változásaira (0:33), pedagógiai módszereire (6:55). Elmeséli, hogyan mentett meg egy intézeti növendéket a börtöntől, aki kompromittálódott az 1956-os eseményekben (8:47). Elmondja, hogyan bújtattak a diákok egy lánynevelő intézetből szökött lányt 11 napon át (11:02), majd röviden kitér a Gyógypedagógiai Főiskolán szerzett tapasztalataira, és apja nevelési alapelveire (18:25). Beszél arról, hogy Erdélyben töltött gyerekkorában román iskolába járt, ezzel kapcsolatban kifejti a beás cigányokkal kapcsolatos elméletét (21:04). Elmondja, mivel foglalkoztak szabadidejükben a gyerekek, valamint, hogy mi történt velük az intézetből kikerülve (25:25). Kitér a fegyelmezési és jutalmazási módszerekre (29:46), arra, milyen kapcsolatot ápolt az intézetben végzett diákokkal, és felsorolja, milyen szakmákat tanítottak (35:07). Végül megemlíti, hogy már a rendszerváltoztatás előtt is voltak már jobboldali növendékeink, a rendszerváltoztatás után pedig bevezették a vallási oktatást az intézetben, és sokan önként elkezdtek templomba járni (36:33).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kaáli Nagy Kálmán
Interjúalany lakhelye: Aszód
Interjúalany született: nincs megadva, 1926
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas tanár
Felvétel időpontja: 2010. december 03.
Felvétel helyszíne: Aszód

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél a második világháborúval kapcsolatos családi élményekről (0:27), költözésükről, iskolai élményeiről (1:35), az iskola elvégzése utáni elhelyezkedésről (3:26). Később a KTSZ-be került (5:30), majd kisiparos lett (6:29), és említést tesz a rendszerváltoztatás utáni munkájáról is (6:45). Elemzi a kisiparosok helyzetét a második világháborútól kezdve napjainkig (8:55). Mesél arról, mi szeretett volna lenni gyerekkorában (26:25), végül a rendszerváltoztatás utáni feladatai közül említ néhányat (28:42).
Interjúalany: Gőgös István
Felvétel időpontja: 2011. március 01.

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél a családjáról (1:02), édesapja 1938-as katonai behívójáról (1:48), nagyapja I.világháborús emlékeiről (6:04), a terület-visszacsatolásokról következményeiről (8:32), tanulmányairól (9:51), a tanyasi életről, a földviszonyokról, a gyerekkori mezőgazdasági munkáról (11:42), felelevenít revíziós nótákat (15:55), II. világháborúval kapcsolatos álláspontjáról (18:53), a II.világháború Kiskunmajsára gyakorolt hatásairól, a légiriadókról (20:03), Horthy kiugrási kísérletéről, a nyilas hatalomátvételről, bombázásokról (23:37), az élelmiszerhiányról, a jegyrendszer és a beszolgáltatás bevezetéséről már a háború idején (34:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (37:42), a Kádár-korszakról (40:58), végül pedig a rendszerváltoztatásról (42:19).
Interjúalany: Kuklis Jenő
Felvétel időpontja: 2011. április 05.

Hossz: 00:28:00
0:00 gyerekkor, mesél a kultúra iránti elköteleződés gyökereiről 3:01 mesél a középiskolás évekről, egyenruhát kellett viselniük, külön voltak a lány-, és fiúgimnáziumok 6:13 a szombathelyi főiskolán végzett népművelői szakot, majd később az ELTÉ-n kulturális menedzseri szakot, mesél a disszidálásokról 8:07 mesél a művelődési házakról, oda azok jártak, akik önként akartak odamenni, nem volt kötelező 11:55 felajánlják neki az egyik ifjúsági ház igazgatói állását 13:29 az úttörőmozgalom, és az ifjúsági vezetők korabeli szerepéről beszél 21:02 a pártba történő belépéshez két patrónus ajánlása kellett, így lépett be a pártba, de ott is ifjúságpolitikával és kultúrával foglalkozott 24:02 a sok foglalkozást nem a társadalom parancsuralmi rendszereként fogja fel, hanem a szabadidő eltöltéseként, ilyen volt pl. az úttörő-vasút, a csillebérci vagy a zánkai tábor
Interjúalany: Sógor Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. március 03.