Az interjúalany, aki Detken született, és jelenleg is a település polgármestere, mesél saját maga és a környezete élményeiről, illetve a falu életéről a II. világháborútól egészen a rendszerváltozásig. 0:15--születés, család, szülők; 2:13--nagyapja I. világháborúval kapcsolatos és apja II. világháborúval kapcsolatos emlékei; 4:7--hogyan éltek az I. világháború után, nagyszülei mukája; 5:34--hogyan bántalmazta az állambiztonság az egyik nagyapját; 6:3--emlékei a II. világháborúról, a külföldi csapatok bevonulásáról, a háború alatti mindennapi életről, a katonák viselkedéséről, felszerelésükről; 17:5--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie az iskola mellett; 21:18--emlékei az úttörőmozgalomról; 22:7--a helyi téesz működése; 23:14--emékei a Rákosi-korszakkal kapcsolatban; 25:30--milyen változások következtek be Nagy Imre alatt; 26:6--az 1956-os események előzményei, a helyi forradalmi események; 29:43--emlékei a megtorlásokról, a Kádár-korszakról; 32:14--munkája a Kádár-korszakban, milyen atrocitások érték a hatalom részéről; 35:38--milyen atrocitások érték az apját a karhatalom részéről; 36:17--az első fogyasztási javaik, a villamosítás; 37:49--KISZ-tagsága; 38.52--emlékei az 1970-es, illeteve az 1980-as évekből, a külföldi utazás lehetőségei; 38:40--hogyan került a falu élére, hogyan zajlott a rendszerváltoztatás, polgármesteri tevékenysége

0:00 gyermekkor, családi háttér, látja a Jugoszláviába bevonuló német csapatokat 2:29 1944-ben Marcaliig nyomultak előre a szovjet csapatok, sokáig a környéken maradt a front, hozzájuk egy német csapatot telepítettek be, az ő falujuk is kapott a bombázásból 5:14 1945 húsvétján jelentek meg az első orosz katonák, a frontkatonák nem maradtak sokat, hanem egy szállítóegység telepedett be a faluba, és mindent elvittek, amit tudtak 8:04 édesapját 1942-ben besorozták, mesél az apja katonaélményeiről, édesapja látta Horthy István utolsó légi útját, a szovjetek doni áttörése elől gyalog jött haza 15:14 amíg édesapja távol volt, addig neki és a nagyapjának kellett ellátni a környező földekkel járó munkát 19:04 már 1946-tól kötelező volt a beszolgáltatás 20:59 a TSZ-t mindenki kétkedve fogadta a hatvanas években, mert ’56 után volt egy könnyebb időszak a gazdálkodók számára, be kellett állni a TSZ-be, ami eleinte nehéz volt, de később jobban működött 23:15 ő is dolgozik a TSZ-nek 23:37 a TSZ megszűnése után egy kisebb szövetkezet alakult, pártoló tagként maradt az új szövetkezetben

0:00 családi háttér, gyerekkor, a szülei horvát anyanyelvűek voltak; a tovább tanulását anyagiak miatt nem tudták vállalni 4:40 asztalosként végzett 5:44 1950-ben behívják katonának, ott egy iskolát végeztettek vele, de jól jött neki a későbbiekben a rendszerszemlélet a későbbi szervezőmunkáinál 8:00 leszerelése után a kanizsai faipari vállalathoz került, először mint művezető, majd mint igazgató, ezalatt elvégezte a nagykanizsai közgazdasági technikumot 9:34 elkerül Budapestre, két éves politikai főiskolára 10:32 a nagykanizsai tanácsnál kezdett dolgozni, a város akkor le volt maradva a fejlődésben 18:26 minden osztályvezetőjét lecserélte a városvezetése kezdetén, létre kellett hozni egy új apparátust 22:00 Nagykanizsát kereskedővárosból egy ipari várossá alakították át, de az ipari lehetőségeiket bővíteni kellett, az összes fontosabb vezetővel tárgyalt a különböző lehetőségekről 25:36 csinálni kellett egy másik városrendezési tervet 29:50 az új csapatot visszafogottan fogadta a város, mivel vidéki volt, nem a városban született 34:18 kudarcnak élte meg, hogy a város régi hagyományaira nem fordítottak elég figyelmet, és azt is, hogy a város régi címerébe betetették a vörös csillagot