Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
oktatás
rendszerváltoztatás
pályaválasztás

Az aszódi laktanya parancsnoka voltam

5956 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél a katonai pályájáról, itt befutott karrierjéről. Elmeséli, hogyan lett az aszódi laktanya parancsnoka, majd a település polgármestere. 0:38--születés, család, iskolás évek 3:40--hogyan került a katonai pályára 5:38--az 1968-as cseszlovákiai eseményekkel kapcsolatos emlékei, tiszti munkája Pécsen 8:24--hogyan került Aszódra, mit dolgozott itt katonaként 10:57--hogyan került Tatára, milyen katonai feladatokat látott el itt, hogyan került a Katonai Akadémiára 13:18--a Katonai Akadámián töltött évek, a tanulmányok jellege, hogyan került vissza Aszódra és hogyan vesz részt a helyi laktanya vezetésében 25:05--az aszódi laktanya története, milyen volt a viszonyuk az Aszódon szolgáló szovjet katonákkal 28:27--a rendszerváltoztatás környéki események és laktanyaparancsnoki kinevezése, tevékenysége laktanyaparancsnokként, a laktanyai élet változásai 35:00--hogyan került ki a bukaresti Katonai Kollégiumba tanulni 1998-ban, majd ezt követően Afganisztánba dolgozni 41:11--nyugdíjazása, az aszódi laktanya bezárása 44:00--hogyan kerül az aszódi ökormányzat élére
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Sztán István
Interjúalany lakhelye: Aszód
Interjúalany született: Kétegyháza, 1948
Interjúalany foglalkozása: nyugállományú ezredes, polgármester
Felvétel időpontja: 2011. január 14.
Felvétel helyszíne: Aszód

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről (0:14). Rátér az 1950-es évek terrorjának jellemzésére (5:45), és elmeséli, hogyan próbálták beléptetni a pártba (10:00). Röviden párhuzamot von az NDK-val (12:47), majd az 1956-os forradalomról és a disszidálási hullámról beszél (14:12). Beszél a Kádár-korszak egyházpolitikájáról (20:52), a határőrizetről (23:16), a polgárosodásról (28:24). Végül a rendszerváltoztatást elemzi (30:46).
Interjúalany: Egresits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 21.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany 1946-ban született. Mind a két nagyapja harcolt az első világháborúban, a Horthy korszakban a felmenői nagyon jól éltek - a család háború előtti sorsáról mesél az interjúalany(0:18). A második világháborúban az anyai ágról 3 fiú is részt vett a harcokban(5:46). Az interjúalany édesapja bevonult Flevidék és Erdély visszacsatoláskor(8:22). Az édesapja részt vett tehát a visszacsatolásokban, de nem kapott katonai behívót a későbbiekben - még a nyilas uralom alatt sem(10:00).A Szálasi rezsim alatt az interjúalany apját megválasztották falusi bírónak. Ekkor részt vett a helyi zsidók mentésében(12:21). Az interjúalany a szövetséges légitámadásokról és a falusi óvóhelyekről beszél(15:23). Valamint beszámol az orosz katonák erőszakosságáról, a nők így bujdokolni kényszerültek(17:20). 1956-ot gyerekként élte meg, bátyja Pesten tanult, de visszatért vidékre, hogy munkástanácsokat szervezzen(18:20).Édesapját felkérték, hogy a falu politikai vezetője legyen - meg is választották(20:57).A bátyja a forradalom után Sopronban tanult, de disszidált - ám édesapja hazahozta Ausztriából. Ennek a történetét meséli el(22:05).A forradalom után az interjúalany Nagycenkre járt, itt hallott először az 1956 utáni megtorlásokról(24:38). A Kádár-korszakról, a TSZ-ekről és ezek személyes vonatkozásairól mesél(26:04).A gépipari technikumba került és ott tanult tovább(29:25). A faluból 4 emberről tudott, aki disszidált (29:35).A kommunizmus alatt a család gyakorolta a katolikus vallását(30:51).A rendszerváltoztatás alatt egy buszos cégnél dolgozott. Ezzel kapcsolatban beszámol a munkahelye megszünéséről, valamint a Páneurópai Piknikről is mesél(32:36). A rendszerváltoztatás előtt 1974-ben járt először külföldön. Majd Jugoszláviában is járt. Az interjúalany mesél az útlevelek fajtáiról, a kint tapasztaltakról és az utazás lehetőségeiről(36:34).
Interjúalany: Völgyi Géza
Felvétel időpontja: 2010. december 19.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél evangélikus paraszti családjáról (0:40), majd oktatásáról, különösen a zeneoktatásról, énnekkari próbákról (5:20). Rátér arra, hogyan döntött a lelkészi szolgálat mellett, miközben műszaki érdeklődése miatt elvégezte a Kandó Kálmán Főiskolát (7:15). Szól felszenteléséről a budapesti Deák téren 1983-ban, és arról, hogy Acsára küldte a püspök szolgálni, ahol a békéscsabaihoz hasonló szlovák eredetű lelkiséggel találkozott (14:00). Szól arról, hogy a békési régióban kevésbé volt kiírtva a hittan, mint a Dunántúlon vagy az Alföldön. (17:40). Szól a rendszerváltoztatásról, az egyházat ért változásokról, az iskolák újraindításáról. Szól arról, hogy 12 iskolát igényeltek vissza, főleg olyan területeken, ahol vagy hagyománya volt az evangélikus oktatásnak, vagy sokan voltak a hívek (21:15). Szól arról, hogy milyen ellenállást váltott ki az iskola újraindításának gondolata, valamint beszél a kezdeti nehézségekről, az osztályok szervezéséről (31:00). Beszél arról, hogy azt várták, az egyházi iskolák meg fogják újítani a hitéletet és a gyülekezeteket, azonban ez nem következett be (40:30).
Interjúalany: Mekis Ádám
Felvétel időpontja: 2010. november 11.