Interjú

Gyűjteményhez ad
emigráció
Római Katolikus Egyház
Református Egyház
kmk
Kádár-korszak
besúgó
külföldi utazás
beszolgáltatás
beszervezés
továbbtanulás
'50-es évek
Rákosi-korszak
hétköznapi kommunizmus
kárpótlás
ÁVO/ÁVH
rendszerváltoztatás
államosítás
úttörőmozgalom
sport
oktatás
kommunista diktatúra
kivándorlás
katonaság
disszidálás
békepapok
beszolgáltatás
állambiztonság
KISZ

Interjú Szathmáry Istvánnal

2374 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél szüleiről, nemesi és parasztpolgári származásáról, családfájáról (0:17). Szól iskoláiról, a mozgalmi életről és a KISZ-ről, amiből hivatalosan is kilépett (2:12) . Értékeli az 1948-49-es változásokat (5:14) és az 1956-os forradalmat is (7:29). Szól a Kádár-korszak megfigyeléseiről (9:17) , külön kiemelve azt, hogy ő hogyan hárította el a beszervezés kísérletét (10:35). Elemzi a besúgási rendszert, a megfigyelési rendszer kiépülését. Külön szólt a zsarolás technikájáról (13:25), a karrier lehetőségéről (15:35), valamint arról, hogyan segítették egymást a beszervezők, és segítik még ma is (16:34) . Szól arról, hogy őt kik és hogyan figyelték meg, amikor Tunéziába akart menni (18:15). Szól a békepapi mozgalomról (20:44), a Kádár-korszak életszínvonaláról és a külföldi utakról (23:06). Beszél a szórakozási lehetőségekről (25:58), és Kádár "atyai gondoskodásáról" a mindennapi életben (31:26). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (32:32), kiemelve a kárpótlás elégtelenségét (35:31).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szathmáry István
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Debrecen, 1950
Interjúalany foglalkozása: újságíró
Felvétel időpontja: 2010. december 09.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Bagyin József beszél tanulmányairól, politikai pályájának kezdeteiről a Kádár-rendszerben (3:02), az eladósodottságról (11:58), arról, hogyan érződött a rendszerváltoztatásról Aszódon (14:00). Szól arról, hogy miért döntött úgy, hogy elindult a polgármesteri székért, és szól a város regionális központi szerepéről (15:00). Beszél a város oktatási ügyeiről 1990 óta, különösen a kéttannyelvű gimnáziumról és a nyelvoktatásról (25:30), majd összefoglalja polgármesteri tevékenységének fő eredményeit (34:00).
Interjúalany: Bagyin József
Felvétel időpontja: 2010. október 15.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), arról, hogy férjét 1945-ben behívták katonának, de végül nem kellett bevonulnia (2:01). Beszámol a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről (3:53), a Rákosi-korszakról, arról, hogy bátyja hogyan úszta meg a letartóztatást (15:42). Mesél a téeszesítésről, beszolgáltatásról (20:16), jegyrendszerről (21:16), a feketevágásokról (22:22), arról, hogy a bátyját hat hónapra internálták az ’56-os forradalom után (26:55). Kitér tanulmányaira (31:11), arra, hogy a karhatalmisták közül többen nemzetőrnek öltöztek, hogy becsapják a forradalmárokat (31:56). Megemlíti, hogy mennyi halottat követelt az aknaszedés (33:35), majd rátér a forradalom utáni disszidálásra, az internálásokra (36:24).
Interjúalany: Gerencsér Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:18), édesapja második világháborús részvételéről, hadifogságban töltött éveiről (6:58), édesapja hazatérése utáni életéről, házasságáról (11:31), az államosítások következményeiről a családra nézve, gyerekkori élményeiről (16:28), a Ratkó-korszakról (20:30), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (22:55).
Interjúalany: Fajszi Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 14.