Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
oktatás
rendszerváltoztatás
párttagság
Erdély
Románia

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne

3324 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Születési idő, - hely, származás említése (00:03). Édesanyja emlékeit idézi: arról beszél, hogy 1945 januárjában a román és a szovjet csapatok kitelepítették Tasnádszántóról a svábokat, így édesanyját és további két rokonát kényszermunkára vitték a Szovjetunióba a dombászi szénbányákhoz (00:45). Az interjúalany nevének anyakönyvezési problémáit említi a román hatóságok kapcsán (04:12). Tanulmányai kapcsán a hitoktatás tiltásáról, főleg annak okáról szól (06:51). Közép- és felsőfokú tanulmányairól beszél, melynek kapcsán kiemeli, hogyan kapott diákként a TSZ-ből földterületet (08:15). Arról szól, hogyan lett bányász a tanári hivatás helyett (10:15). KISZ-tagságáról és KISZ-titkárságának történetéről beszél részletesen (11:40). Párttagságának története (Román Kommunista Párt), belépésének oka és körülménye, gyűlések szerepe (13:48). Securitate-val való kapcsolata – beszervezési kísérlet, jelentések, zaklatások (16:06). Arról beszél, hogy milyen tiltások voltak az írott sajtóban, melyek a magyar nemzetiséget károsan érintették Romániában (23:44). Újságírói pályafutása kapcsán megemlít egy káderképző iskolát (24:25). Magyarországi letelepedésének előzményeiről beszél: hogyan sikerült a rendszerváltoztatás idején letelepednie (marosvásárhelyi pogrom, román állampolgárságról való lemondás, befogadó nyilatkozat) (27:10). Újrakezdés Magyarországon, az anyaországban (29:50).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Szabó Gyula Jenő
Interjúalany lakhelye: Kiszombor
Interjúalany született: Tasnádszántó, 1949
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas újságíró, bányászmérnök
Felvétel időpontja: 2011. február 09.
Felvétel helyszíne: Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
00:00 - Bemutatkozás, család 00:40 - II. világháború időszaka 04:26 - '45-'48 időszaka 06:49 - Az ötvenes évek, oktatás, iskolázás 07:09 - Tanulmányok 07:50 - Pályakezdés, úttörő mozgalom 10:50 - Vallásos élet, vallás tiltása 13:18 - Szakfelügyeleti rendszer 18:41 - Az iskola szerepe a falu életében 21:59 - A rendszerváltoztatás időszaka
Interjúalany: Fodor Antal
Felvétel időpontja: 2011. május 13.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:18), édesapja második világháborús részvételéről, hadifogságban töltött éveiről (6:58), édesapja hazatérése utáni életéről, házasságáról (11:31), az államosítások következményeiről a családra nézve, gyerekkori élményeiről (16:28), a Ratkó-korszakról (20:30), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (22:55).
Interjúalany: Fajszi Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 14.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél kulák szüleiről (0:10), a szovjet megszállásról (0:32), az ellene felhozott vádakról, elhurcolásáról (3:15), az Andrássy út 60. börtöneiben töltött időszakról (5:42), ahonnan a Markóba szállították (8:03), majd Kistarcsára, ahol 8 hónapig egy zárkában tartották (9:47). Mesél arról, hogy édesapját agyonverték (12:13), majd visszatér kistarcsai emlékeire (12:59), ezután recski „élményeiről” beszél (15:57), majd elmond egy Faludy Györggyel kapcsolatos történetet (20:36), kitér a mai helyzetre (26:38), majd megemlíti, hogy csak az 1956-os forradalom végén hallott az eseményekről, így nem tudott azokban rész venni (28:17).
Interjúalany: Suba László
Felvétel időpontja: 2011. április 12.