Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
Gulág - Málenkij robot
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
svábok
Németország
II. világháború
Erdély
szovjet megszállás
át- és kitelepítések

Egy magyarországi német sorsa a '40-es években

2543 megtekintés

Hossz: 00:46:57
Leírás: Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől. 0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ; 1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket; 3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében; 10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza; 18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa; 24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése; 20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok; 35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról; 37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
Interjúalany neve: Balatoni Pál
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Bácsalmás, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas bányász
Felvétel időpontja: 2011. június 03.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:34), második világháborús emlékeiről, a szovjet megszállásról (7:12), majd rátér a kitelepítésük körülményeire (15:25). Beszámol arról, hogyan próbálták elkerülni, hogy kuláknak nyilvánítsák őket (18:11), majd visszatér arra az éjszakára, amikor elvitték őket az ávósok (20:10). Részletezi a táborbeli élményeit, beszél a lakhelyről, munkáról, barátságról, udvarlásról, ünnepekről (25:00), az őrök viselkedéséről (32:05), az étkezésről és a fizetésről (34:21), végül pedig a szabadulásról (36:18) és későbbi életéről (39:23).
Interjúalany: Jakab Ernő
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról (0:08), majd rátér katonai szolgálatára, amit 1943-ban kezdett meg, és ahol tisztiszolga volt (1:10). Szól a frontra vonulásról, a pályaudvaron való búcsúzkodásról (3:00). Szól arról, hogy mikor kiértek orosz földre, még látták a visszatérő hadirokkantakat (6:10). Beszél az ottani viszonyokról, ütközetről, visszavonulásról és fogságba esésről (7:30). Szól arról, hogy a harc hevében elbúcsúzott tőle a századosa (9:30). Beszél a nagy gyűjtőtáborról és az elszállításról (12:15), majd a tábori életről, a betonon alvásról, a hidegről, a fejadagról és az éhezésről (14:15). Szól a politikai tisztek szerepéről és a hazatérés dátumát illető állandó ködösítést (16:30). Szól a kegyetlen lágerparancsnok leváltásáról és a körülmények ezt követő javulásáról (19:15). Arról is beszél, hogyan ürült ki a tábor a negyvenes évek végén és hogyan aludtak (20:30). Végül hazatéréséről és elhelyezkedéséről szól (22:30).
Interjúalany: Koch Antal
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany pedagógusszülők gyermeke. Mesél a szülőhelyéről, neveltetéséről és testvéreiről(0:25).A Benes-dekrétumokkal kapcsolatban elbeszéli, hogy édesapját miként vitték el kényszermunkára a Szudéta-vidékre(1:46).Ezután bemutatja a felvidéki magyarokra erőszakolt megkülönböztetéseket, megszorításokat, amelyek a háború utáni Csehszlovákiát jellemezték. Mindezeket személyes emlékeivel gazdagítja(6:12).Majd a áttelepítés körülményeiről és menetéről mesél(7:52).1947. március 15-én érkeztek meg Kiskunfélegyházára. Az új helyzettel, hellyel való megbarátkozásról mesél az interjúalany(21:12). Kiskunfélegyháza helyett viszont Pitvarosra kellett volna szállítani a családot, de egy kisebb egyezkedés miatt végül az előbbi településen kötöttek ki. A megérkezésük utána vagonban laktak, de nemsokára "lakáshoz" jutottak(27:12).Az interjúalany a helyi oktatásról és iskoláról számol be(31:18).Szót ejt a már Magyarországon megszülető húgáról is(33:42). Két és fél év után végre kaptak egy lakást, bár igaz ez is egy tanteremből átalakított lakás volt(37:05).A szülei végre pedagógusi állást kaptak, így gyökeret tudtak ereszteni Kiskunfélegyházán. Ennek kapcsán a neveltetéséről és a szüleiről mesél néhány történetet(40:11).Az interjúalany is pedagógus lett, egy tanyán tanított, majd szépen lassan lépkedett feljebb a ranglétrán(43:20).
Interjúalany: Laczkóné dr Szabó Klára
Felvétel időpontja: 2011. május 30.