Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
zsidóság

Budapesti egyetemista '56-ban

2541 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: 1956, politikai rendőrség
Leírás: Az interjúalany 1932-ben született Kisújszálláson. A Műegyetemen tanult az 1956-os forradalom alatt. Beszél az egyetemi életről, a diákokról. (05:26) Részletesen beszél a forradalmi eseményekről, az általa látott harcokról. (11:24) Az interjúalany nem harcolt, mivel megfenyegették, hogy kirúgják az egyetemről, állásából. (13:24) A víz-, áram- és gázszolgáltatót kivéve mindenhol sztrájkok kezdődtek, békés tüntetések voltak. (14:30) Beszél az oroszok támadása utáni védelmi harcokról. A tankok ellen gyakorlatilag nem volt fegyverük a forradalmároknak. (16:54) November 4-ig az orosz tankok nem lőttek, utána azonban elkezdődtek a komoly harcok. A tankokat Molotov-koktélokkal próbálták harcképtelenné tenni. (20:26) Az interjúalany fényképeket készített a forradalomról. (22:12) A szabadságharc leverése után orosz egyenruhába öltözött magyarok szedték össze az általuk résztvevőnek vélt embereket. Ekkor már fényképezni sem lehetett. (24:08) Beszél a letartóztatásokról, megtorlásokról. (25:40) Egy kitűzött kokárda miatt az interjúalanyt nem vették vissza az egyetemre, dolgoznia kellett. (26:50) Beszél a megtorlásokat levezénylő és a korábban a Szovjetunióba menekülő kommunistákról. (29:20) Elmondja Kádár hatalomátvételének menetét, az "ellenforradalom" kifejezés köztudatba ültetését, a Kádár-korszak mindennapjait. (32:28) A forradalom alatt sokat vártak a "Nyugattól". A magánemberek segítettek, élelmiszert, segélyeket hoztak, küldtek. (36:02) Látta, ahogy Puskás és több más válogatott futballista elhagyta az országot. (36:30) Beszél 1956 előtti munkájáról. (39:26) Több ismerőse, munkatársa, diáktársa halt hősi halált a forradalom alatt. A győzelemben nem bízott, mert tisztában volt a Szovjetunió katonai erejével és tudott arról, hogy valójában a Vörös Hadsereg nem kezdte meg a kivonulását Magyarországról. (42:26)
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
Interjúalany neve: Vatai István
Interjúalany lakhelye: Hajdúszoboszló
Interjúalany született: Kisújszállás, 1932
Interjúalany foglalkozása: raktáros
Felvétel időpontja: 2011. február 28.
Felvétel helyszíne: Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany 1943-ban született Debrecenben. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Szülei erdélyi származásúak, testvére nem született. Apja vasút-igazgatóságon dolgozott, ezért nem kellett bevonulnia. A front elől elmenekültek Debrecenből egy közeli kisvárosba, amelyet nem bombáztak. (05:32) 1945-ben visszaköltözött a család Debrecenbe. Beszél a háború utáni évekről az újjáépítések nehézségeiről. Édesapja kollégáival együtt 100 hold földet bérelt, hogy megélhessenek. Nehezen éltek, de boldogan, az emberek segítették egymást. (10:02) Beszél a hiperinflációról, a pengő elértéktelenedéséről, a cserekereskedelem kialakulásáról. (11:30) Beszél gyermekkoráról, a debreceni körülményekről. (14:10) A Rákosi-korszakban a debreceni parasztpolgárokból kulákok, osztályidegenek váltak, először az állataikat, majd földjüket, végül egyeseknek a házát is elvették. (15:38) 1949-ben kezdte meg az interjúalany iskoláit. Részletesen beszél diákéveiről, tanárairól. (21:36) Elmondja a B-listázások menetét. (29:06) Beszél a debreceni 1956-os forradalomról. A városban hatalmas tüntetések voltak. A budapesti eseményekről a rádióból értesültek. Hallotta Mindszenty beszédét is. (37:56) Beszél a forradalom leveréséről, arról, hogyan vonult be a Vörös Hadsereg Debrecenbe. (39:26)
Interjúalany: Kovács Csaba István
Felvétel időpontja: 2011. február 09.

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Ellenállás, 1956
0:00 bemutatkozás 1:00 a második világháború idején még gyerek volt, megmaradt benne a számos bombázás és az, hogy a falu férfilakosságát elvitték katonának 3:35 szülei földművesek voltak, de a földjüket elvették a kommunista időszakban, édesapját aztán bebörtönözték kétszer is 6:07 mind a német, mind pedig a szovjet katonákról van emléke, de mesél a háborús emlékekről is 11:47 mesél az első munkahelyéről és az első választásokról, még őt is rá akarták beszélni arra, hogy csatlakozzon az országot teherautóval járó kékcédulás csoportokhoz 15:01 a faluban a földosztás volt a legnagyobb befolyásoló erő, később azonban megkezdődött a kolhozosítás és a termelőszövetkezetek megalakulása 16:28 a forradalom előtt még kényszer nélkül volt a belépés, ezért nem is lépett be senki; de a beszolgáltatások megterhelték a parasztokat 19:52 az autójavító-műhelyben megfizették őket, de nem mertek panaszkodni, mert spicli volt közöttük 21:44 1952-ben letartóztatták, 1956-ban viszont kiszabadították, így részt vett a forradalomban Pongrátz Gergely csapatában; november 3.-án Szolnokra küldik, de nem tudott már bemenni a városba, mikor visszaért, már tudták, hogy jön a támadás 25:25 felidézi a harcokat, voltak olyan szovjet katonák, akik átálltak, velük is találkozott az emigrációban 29:52 a harcok után kiment Ausztriába, de vissza kellett jönnie egy társáért 33:08 sikerül ismét kijutnia, Svájcba szállították, sokáig kórházban volt, végül Zürichben telepedett le, ott alapított családot
Interjúalany: Séfer Elemér
Felvétel időpontja: 2010. október 07.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany személyes emlékeit történelem tanári pályájának tükrében eleveníti fel. Először a II. világháborúról beszél, Magyarország szovjet megszállásáról (2:09), majd az oktatásról az ötvenes években, beleértve az államosítást és a vallási oktatás eltörlését (8:30). Többször, hangsúlyosan szól az 1956-os forradalom budapesti és gyöngyösi eseményeiről (11:56, 23:26). Beszél továbbá az oktatás Kádár-kori helyzetéről (18:38), arról, hogy megfigyelték a Kádár-korszakban (30:00), illetve a rendszerváltoztatás és a reformkommunista elit tevékenységét is értékeli (33:14).
Interjúalany: Nagy Károly
Felvétel időpontja: 2010. november 18.