Interjú

Gyűjteményhez ad
hétköznapi kommunizmus
laktanya
rekvirálás
szovjet megszállás
II. világháború
szövetkezetek
Kádár-korszak
tanyavilág
beszolgáltatás
továbbtanulás
TSZ
1956
padlássöprés
oktatás
kommunista diktatúra
kereskedelem
katonaság
egyház
beszolgáltatás

A Katona család nehézségei

2887 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, az életről a tanyán (0:50). Rátér családalapítására (3:30) és az 1950-es évek nehéz körülményeire (7:00). Szól a II. világháborúról, amiben bátyái és édesapja is részt vettek (8:20, 20:55). Beszél arról, hogyan jöttek be az oroszok 1956-ban és miként élte ezt meg, mint kisgyerek (10:45), majd arról, hogyan szelidültek meg az oroszok, és milyen jó kapcsolatot alakítottak ki velük a Kádár-korszakban (12:52). Beszél arról, hogy őt nem zaklatták vallásos meggyőződésében (12:52), majd lakhelyváltoztatásáról és a megélhetésről (15:35). Kiemelten szól gyermekkorának körülményeiről, a tanya és a falu életkörülményeiről, így például az étkezésről és tartósításról (18:35), a hírekről való tájékozódás változásairól (25:20), vagy a jeles napok megünnepléséről (28:38). Szól még a továbbtanulás és a családalapítás nehézségeiről (30:00), végül pedig a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (35:30).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Nyerges Jenőné
Interjúalany lakhelye: Kiskunmajsa
Interjúalany született: Kiskunmajsa, 1943
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 11.
Felvétel helyszíne: Kiskunmajsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Tárgy: egyházak
0:00 a Kádár-rendszerben nem volt kellemetlensége a hitéből fakadóan, mert egyházi intézményekbe járt iskolába, ott pedig nem volt KISZ, az egyetemi felvételinél lehettek problémák 5:34 beszél az egyházi iskolák államosításáról, mintegy 12 ezer szerzetes és apáca, valamint több mint 700 intézmény volt a Rákosi-korszak előtt, felidézi ezt a korszakot, és a papokat ért atrocitásokat, kitér a békepapi mozgalomra 14:13 a Vatikán 1964-ben kötött egy részleges megállapodást a magyar állammal, ennek a megítélése azóta is vita tárgya, erről a megállapodásról beszél 22:59 még egy rendszerbarát apácarendet is alakítottak az együttműködő katolikus egyházi vezetők 29:26 Mindszenty elszámította magát azzal kapcsolatban, hogy hamar elmúlik majd a kommunista rendszer, míg mások egyfajta modus vivendit javasoltak, pl. Kerkai Antal is, de nekik sem volt jobb sorsuk, mint az ellenállóknak 39:51 a „bajuszos püspökök” az ÁEH által a püspökségekre küldött személyek voltak, akik az állam nevében ellenőrizték a papságot 40:47 az Új Ember főszerkesztőjeként őt is be akarták szervezni, sőt kritikát is kapott
Interjúalany: Dr. Giczy György
Felvétel időpontja: 2010. november 26.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:53), szüleiről, életkörülményeikről (2:04), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (4:18), a leventemozgalomról és arról, hogy korengedélyes katonák szerettek volna lenni, de lebeszélték őket (11:56). Mesél a szovjet megszállásról (14:08), a TSZ-ekről, a fizetésről, melyet terményben kaptak (20:30), a háború alatti beszolgáltatásról (22:08), a kulákokkal szembeni terrorról, és a családját ért atrocitásról (24:08), egy „köpönyegforgató” ismerőséről (32:20), majd ismét kitér a TSZ-ekre (35:15), és megemlíti, hogy az 1956-os forradalomról csak hallottak (40:17).
Interjúalany: Vincze János
Felvétel időpontja: 2011. február 12.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a Szent Orsolya Iskolában folytatott tanulmányairól (0:23), a második világháború időszakáról (7:28), az orosz megszállás hatásairól (8:53), a soproni bombázásokról (10:28), arról, hogyan kerülték el a németek kitelepítését, valamint arról, hogy a kitelepítetteknek mi lett a sorsa (11:37). Beszámol a beszolgáltatásokról, az erőszakos TSZ-szervezésről(14:01), a TSZ-ben megtermelt terményekről, az ott folyó munkálatokról (16:20), arról, hogy miért nem kap nyugdíjat (21:45).
Interjúalany: Stippinger Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. március 02.