Interjú
Gyűjteményhez ad
Nemzetőrből szocialista városatya
2246 megtekintés
Hossz: 00:36:06
Leírás:
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni.
0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái;
3:29--a sport szerepe az életében;
4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült;
8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben;
10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén;
12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk;
14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával;
16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el;
19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált;
21:0--hogyan lett belőle pedagógus;
23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé;
32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Ernyes László
Interjúalany lakhelye:
Kiskunfélegyháza
Interjúalany született:
Kiskunhalas,
1940
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas, tanár
Felvétel időpontja:
2011. június 08.
Felvétel helyszíne:
Kiskunfélegyháza
Kapcsolódó interjúk
Betekintés a múltba
Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjának II. világháborús emlékeiről (0:13), külön kitérve Sopron bombázására (2:18). Elmeséli, hogy mikor édesapja visszatért 1951-ben a hadifogságból, nem ismerték meg az állomáson (5:18). Beszél arról, hogy a horvátnak jelentkező kópháziak korábban hazajöhettek Titó közbenjárása miatt (07:45). Szól arról, hogy édesapja hogyan esett hadifogságba a Donnál, és milyen volt a tábori élet az Urál lábánál (8:54), majd arról, hogy miként zaklatták édesapját hazatérése után és hogyan lépett be a TSZ-be (15:22). Beszél 1956-os emlékeiről, és arról, mennyire kiürült a település, ahogy a fiatalok mind disszidáltak (16:42). Felolvas egy 1950-es levelet, amit édesanyja írt Rákosinak, hogy segítse elő férje hazatérését (20:50). Beszél arról, hogy horvát anyanyelvét elfelejtette az iskolában, majd később hogyan tette le a nyelvvizsgát (23:40). Arról is szól, hogyan volt lehetősége kiutazni Horvátországba, milyen élmények érték ott, és hogyan próbálták meg az ottaniak rábeszélni, hogy települjenek át (26:38).
Interjúalany: Payrits Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron
A háborúk és a szabadságharc emlékei, kórusvezetés, oroszok, németek
Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyükről, régivágású középiskolájáról, és arról, hogyan szerzett tandíjmentességet kiváló átlagával (0:08). Beszél a kollégiumról, az ott tanított nyelvekről és a hittanról (7:12). Szól a háborúról, arról, hogy magyar katonák beszállásolása miatt egy másik gimnázium épületébe jártak (10:50), majd arról, hogy milyenek voltak a légiriadó gyakorlatok (12:55). Leköltöztek falura, ahol a német katonákkal jó volt a kapcsolat (17:10), majd arról, hogy elsötétítést rendeltek a faluban, és ők figyelmeztették esténként a falusiakat a lámpaoltásra (18:00). Szól a rengeteg orosz katonáról, a vezérkar náluk való elszállásolásáról, és arról, hogy ő navigálta a vezérkart a térképük segítségével (20:00). Elmeséli, hogy édesapját tolmácsként alkalmazták, mások azonban letartóztatták, és azt, hogy az ott lakó tiszt hogyan próbált rajta segíteni (24:00).
Szól arról, hogy miként végzett és tanított édesapja helyett a háború után (27:25), majd arról, hogy miként helyezkedett el önállóan (30:45). Beszél énekkari és színjátszóköri tevékenységéről (32:20), valamint arról, hogy milyen emlékei vannak 1956-ról (45:28).
Interjúalany: Dr. Kossuth Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Egy ejtőernyős kalandjai
Hossz: 01:16:00
Az interjúalany beszél családjáról és iskolaéveiről (0:08), majd arról, hogyan került a repülőszövetségbe (1:37). Szól sorozásáról, és arról, miként került a taszári repülőtérre (5:24). Szól az ejtőernyősök körében kialakult családias hangulatról, a mindennapokról (9:58), majd elmesél egy halálos kimenetelű ejtőernyős balesetet (14:45). Beszél a II. világháborúról, a német (19:40) és a szovjet megszállásról, elmesélve, hogyan menekültek családjával egy szovjet támadás elől (23:28). Felidézi továbbá, hogyan zuhant le a közelben egy Liberátor, és mi történt a személyzetével (30:33). Szól arról, hogy mit és mennyit ettek a II. világháborúban (35:45). Hosszasan beszél az ejtőernyős ugrásokról, a technikáról és a veszélyekről (43:40). Szól házasságáról (55:28), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (56:52), valamint leszereléséről (1:03:10). Végül faragásairól és amerikai élményeiről beszél (1:05:06).
Interjúalany: Vogel József
Felvétel időpontja: 2011. február 04.
