Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
katonaság
Ifjúsági klub
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
FIDESZ
Kádár-korszak
Orbán Viktor

A FIDESZ megalakulása Szécsényben

3075 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Leírás: Az interjúalany mesél a helyi TSZ-ről, és ifjúsági mozgalmakról, ezek felszámolásáról. Beszél a rendszerváltoztatásról, az utána kialakuló politikai rendszerről, és a Fideszben helyi Fidesz megalakításában vállalt szerepéről 0:30--születés, család, szülők, munkájuk a helyi TSZ-ben, gyermekkora; 3:20--milyen emlékei vannak a Kádár-korszakról, miért lépett ki az apja a pártból és milyen hatással volt ez az interjúalany továbbtanulására; 7:10--a helyi úttörőmozgalom, szülei mezőgazdasági tevékenysége; 10:13--emlékei a helyi baloldali ifjúsági szervezetekről, ezek megszűnéséről és a TSZ felszámolásáról; 14:00--emlékei a rendszerváltoztatásról; 17:6--sorkatonai szolgálata, miért nem sikerült a főiskolai felvételije, hogy sikerült végül mégis felvételiznie; 20:10--hogyan kezdett el barátaival együtt a politikával foglalkozni, hogyan alapították meg a helyi Fideszt és nyerik meg a választásokat; 23:30--politikai pályafutása, politikai példaképei, tevékenysége a helyi Fidesz-szervezettel; 27:50--véleménye a Kádár-korszakról, az akkori és a mai helyzet összehasonlítása; 33:16--milyen hiányérzete van a rendszerváltoztatással kapcsolatban, mit csinálna ma másképp, véleménye a mai politikai helyzetről
Említett időszakok, témák
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Velenczei Norbert
Interjúalany lakhelye: Szécsény
Interjúalany született: Szécsény, 1972
Interjúalany foglalkozása: politikus
Felvétel időpontja: 2011. március 29.
Felvétel helyszíne: Szécsény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:30 édesapja tüzér volt a háború alatt, majd amerikai hadifogságba esett 6:48 utána festőként dolgozott, majd 1948 után autó-motor szerelő műhelye lett, de a magas adók miatt, valamint az államosítások következtében fel kellett adnia 9:00 repülőüzemben, majd az Ikarusnál dolgozott 9:42 a házukat előbb német, majd orosz katonák érkeztek hozzájuk, utóbbiak egy orvos család volt, és ezzel ők jól jártak 12:43 az élelemhiány miatt dugdosták sokáig az ennivalót, de kaptak például amerikai segélyt 14:51 mesél az iskoláiról, volt hittanoktatás is, jártak templomba, elsőáldozó is volt, később tiltottá vált a templomba járást 17:17 jártak gyapotot szedni, mert iskolásokkal jártak gyapotot szedni 19:12 a gyári dolgozókat vitték ki a TSZ-szervezés idején agitálni 23:48 az általános iskola után erősáramú technikumban tanult tovább, egy évig előtte dolgozott, ekkor érte őket az ötvenhatos forradalom, de sok emléke nincs róla 26:35 a középiskola után behívták a katonaságba 29:00 mesél a falu-, TSZ-, és városvillamosításról 32:51 a rendszerváltoztatás idején már máshol dolgozott, utána pedig egy kft-ben nyílászáró-gyártással foglalkoztak, majd beszállt a felesége cégébe 38:22 a rendszerváltoztatásban részben csalódott, mert nagyon sok munkahely megszűnt
Interjúalany: Ötvös László
Felvétel időpontja: 2011. május 25.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:0) a cigányokat ért atrocitásokról a II. világháború alatt, elmondja, hogy nagyanyjáékat hogyan figyelmeztették a csendőrök, hogy meneküljenek (1:50). Szól arról, hogy később hogyan tudták megvenni a házukat (5:30). Beszél dédanyjáról és arról, milyen volt a cigány-magyar együttélés a Horthy-korszakban (6:08). Szól a cigányság szerepéről 1956-ban (8:54), valamint dunapataji gyermekkoráról (11:00). Beszél a Kádár-korszak foglalkoztatás-politikájáról, a cigányság integrációjáról, valamint arról, hogy vetett ennek véget a rendszerváltoztatás (12:26). Beszél a rendszerváltoztatás nagy várakozásairól és csalódásairól, a vagyon elprivatizálásáról, a zöldbárókról (16:00). Elmeséli, hogy nem lépett be az MSZMP-be, belépett viszont a dunapataji újraalakuló FKGP-be, valamint azt, hogy miként került az önkormányzatba (18:45). Felháborodott a cigány önkormányzat kisstílű vitáin, ezért elindult a választáson. Később a Lungo Drom megyei elnöke lett (21:00).
Interjúalany: Ajtai Tibor
Felvétel időpontja: 2011. május 02.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany 1935-ben született Szolnokon. Beszél családjáról. Apai nagyszülei amerikás magyarok voltak, 1920-ban három évtized után tértek haza. 40 hold földet vettek és felépítettek egy szép házat melléképületekkel. (03:26) 1952-ben a kommunisták kuláknak nyilvánították őket, elvették házukat, 24 óra alatt kellett kipakolniuk. Átköltöztek anyai nagyszüleihez. A régi házat és szinte minden vagyont egy beköltöztetett kommunista család kapott. (08:00) Apja megpróbálta átmenteni a rokonokhoz a megtarthatott javakat. Sikerült egy csapágygyárban munkát találnia, anélkül, hogy kiderült volna osztályidegensége. Csak néha tudott hazaszökni családjához. Csupán az 1956-os forradalom után vállalhatta fel családját és származását. (12:42) Az interjúalany a forradalom alatt volt sorkatona. Szakasza Svájcba és az USA-ba szökött, ő maradt, mert nem akarta itt hagyni a családját. (13:40) Beszél diákéveiről. Többször kellett iskolát váltania származása miatt. (14:12) Összehasonlítja a Kádár-korszakot a mai rendszerrel. Hibának tartja, hogy a rendszerváltoztatás után nem lett leváltva a gazdasági elit, véleménye szerint a mai napig sanyargatják az embereket, minél gyorsabban felelősségre kellene vonni őket. Elszámoltatná a diktatúra még ma is élő kiszolgálóit. (18:56) Az interjúalany a Kádár-korszakban agronómusként dolgozott. Kérték (de nem kényszerítették), hogy lépjen be a Pártba, de erre nem volt hajlandó. Több TSZ-nél is dolgozott, majd a szolnoki kertészetbe került, innen ment nyugdíjba. (21:58) Még dolgozott a rendszerváltoztatás (rendszerátmentésnek nevezi) idején, 8 társával újraindította a helyi Kisgazdapártot. Az 1945-ös FKgP örökségéhez próbált visszanyúlni, de emiatt összekülönbözött Torgyán Józseffel, aki véleménye szerint tönkretette a pártot. Szolnok megyében a FIDESZ-szel szorosan együttműködve még több alapszervezete van a kisgazdáknak. Az interjúalany a szolnoki tiszteletbeli elnök. (25:48) Elmondja, hogy a Kádár-korszak már nem volt olyan kemény diktatúra, mint a Rákosi-rendszer, de ahhoz, hogy valaki magas pozíciót tölthessen be, be kellett lépnie a pártba. Így sok MSZMP tag volt, aki csak érdekből lépett be. Az életszínvonal sokkal jobb volt, mint Rákosi alatt, mindenkinek volt munkája, de ennek fenntartásához óriási kölcsönöket kellett felvenni. Beszél Kádár Jánosról, megítéléséről, az 1956 utáni megtorlások súlyosságáról. (32:06) Beszél paraszt családjának életszínvonaláról a Rákosi- és Kádár-korszakban. Elmondja a beszolgáltatások menetét. (35:34) A Kádár-korszakban már utazhatott az interjúalany külföldre nyaralni. (36:28) Beszél a '89-90-es rendszerváltoztatásról. Mindenki bizakodó volt, az interjúalany is lelkileg felszabadultnak érezte magát. Kapott kárpótlást, de csak a földet kapta vissza, a házat vissza kellett vásárolnia. (43:12)
Interjúalany: Guth Sándor
Felvétel időpontja: 2011. január 13.